Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az Egyesült Államok a Dél-Koreával közösen tartott hadgyakorlataik számát. Ezt Donald Trump egyrészről az Irán elleni segítség megtagadásával, valamint személye, az észak-koreai vezetőhöz, Kim Dzsongunhoz fűződő jó viszonyával magyarázta.
Az amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az Egyesült Államok a Dél-Koreával közösen tartott hadgyakorlataik számát. Ezt Donald Trump egyrészről az Irán elleni segítség megtagadásával, valamint személye, az észak-koreai vezetőhöz, Kim Dzsongunhoz fűződő jó viszonyával magyarázta. Az amerikai elnök hivatalos bejelentését sokan megdöbbenéssel fogadták, erre pedig minden okuk megvan. Donald Trump szerint ugyanakkor Észak-Korea és Kim Dzsongun az ő elnöksége alatt nem fenyegetőzött és nem volt tiszteletlen – írja a CNN.
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Észak-Korea és Dél-Korea kapcsán sokan elfelejtik, hogy a háború hivatalosan sosem zárult le, a véres konfliktus pedig alapvetően volt meghatározó nem csak a két ország, de az egész régió számára. Míg Észak-Korea a Szovjetunió és Kína támogatását élvezte, addig Dél-Korea az Egyesült Államok segítségével szállt harcba. Kína és Oroszország belépése mögött egyébként egyszerű indok állt, hiszen egy egységes, demokratikus, az Egyesült Államok felé hűséges Korea óriási geopolitikai feszültséget és katonai kihívást jelentett volna mind a kommunista Kína, mind pedig a Szovjetunió számára.
Észak-Korea pedig azóta is a nemzetközi elszeparálódást választva, diktatúraként létezik, folyamatos fenyegetést jelentve déli szomszédjára. Az elszeparálódás azonban az elmúlt évekbe megtörni látszott, hiszen 2018-ban váratlanul találkozott egymással Kim Dzsongun és Donald Trump. Ez volt az első alkalom, hogy Észak-Korea vezetője találkozott az Egyesült Államok vezetőjével.
Habár Észak-Korea déli szomszédjával háborúban áll, azonban a kommunista vezetés a legfőbb ellenségnek továbbra is az Egyesült Államokat tekinti, így a találkozó mindenképp történelmi jelentőségű volt. Kim Dzsongun pedig azóta is igyekszik nyitni a nemzetközi színtér felé. Oroszország és Észak-Korea az elmúlt időszakban fokozta együttműködéseit, amelynek részét képezte a koreai katonák megjelenése az ukrán fronton.
Az elmúlt időszakban azonban Donald Trump érkezése fenekestül forgatta fel a geopolitikai színteret. Az Egyesült Államok elnöke ugyanis bejelentette igényét Grönlandra, amit nemzetbiztonsági érdekekkel indokolt. Emellett pedig célul tűzte ki az iráni rezsim felszámolását is. Eközben pedig az Egyesült Államok láthatólag kivonul a hagyományos befolyási övezetei egy részéből. Trump Európa számára is egyértelmű üzenetet küldött, hiszen több alkalommal is jelezte, hogy nagyobb részt kell vállalnia a kontinensnek saját védelmében.
A legújabb állomás pedig minden jelen szerint Dél-Korea, miután az elnök vasárnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok csökkenti hadgyakorlatai számát a szövetséges országgal.
A fenti törékeny helyzetet figyelembe véve azonban egyértelmű, hogy ez a gyakorlatban óriási csapást jelent. Trump egyébként saját, Kim Dzsongunnal való jó viszonyával, financiális okokkal, és a szövetséges ország segítségnyújtásának a hiányával indokolta. „A Kim Dzsongunnal, Észak-Koreával ápolt nagyon jó kapcsolatom alapján nem vagyok megelégedve azzal a ténnyel, hogy az Egyesült Államok már régen beleegyezett, hogy részt vegyen a Dél-Koreával közös katonai gyakorlatokon” – írta Trump a Truth Social oldalán.
„Ezek a gyakorlatok nemcsak költségesek, mivel nagy részét az Amerikai Egyesült Államok fizeti (mint mindig!), hanem egy teljesen helytelen és ellenséges üzenetet küldenek egy olyan országnak, amely Donald J. Trump elnöksége alatt fenyegetésmentes és tisztelettudó volt” – nyomatékosította az elnök. Trump emellett neheztelésének is hangot adott, miután elmondása szerint amikor az Irán elleni hadműveletek során segítséget kértek, akkor Dél-Korea nemet mondott.
Az elnök azonban egy kardinális problémáról nem beszélt bejegyzésében, ez pedig az üzenet amelyet ez a lépés közvetíthet.
Donald Trump eldöntheti a szöuli dilemmát?
A biztonsági szakértők között elterjed kifejezés a szöuli dilemma, amely azt a helyzetet hivatott ábrázolni, amelyben Észak-Korea és Dél-Korea jelenleg az évtizedek óta tartó tűzszünet közepette ül. Dél-Korea ugyanis kiszolgáltatott, miután fővárosa 60 kilométerre fekszik csupán a demilitarizált zónától. Ez bőségesen elegendő távolság a csapásmérésre olyan hagyományos fegyverekkel is mint a lövegek.
Lövegekből pedig bőségesen akad stratégiai pozíciókban beásva a határ észak-koreai oldalán. Egy háború kitörése tehát azonnali milliós áldozatokkal járna, akár már az első órában.
Fotó: DANIEL CENG / ANADOLU
Eközben azt is fontos figyelembe venni, hogy az Egyesült Államok fizikailag messze van a régiótól, Kína, Észak-Korea egyik legfontosabb szövetségese azonban szó szerint a kommunista ország hátában van, így az ellátmányok és a logisztika lényegében zavartalan lenne. Kína pedig feltehetően továbbra sem engedné meg, hogy Észak-Korea az Egyesült Államok befolyása alá kerüljön. Dél-Korea számára azonban egy gazdasági csapda is van.
Ahogy Németország esetében a berlini fal leomlása után, úgy itt is számolni kellene az újraegyesítés költségeivel, amelyek Észak-Korea esetében hatványozottak lennének. Hiszen nem csak egy elmaradt gazdaságot, de egy modern kori szocializációból teljesen kimaradt, milliós nemzetet is integrálni kéne.
Utóbbi kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy Dél-Korea külön felzárkóztatási programot tart fenn a dezertőr észak-koreai lakosoknak, enélkül ugyanis nem tudnának beilleszkedni.
Trump lépése tehát egészen biztosan üzenet értékű a régióban, a kérdés már csak az, hogy valóban egy kialakuló új világrend körvonalait látjuk kirajzolódni, amelyben Dél-Korea magára lesz utalva, vagy átmeneti döntésről van csupán szó, Trump pedig a háttérben készül valamire.
