Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huFranciaország és Németország alapjaiban alakítaná át az Európai Külügyi Szolgálat működését, miközben Kaja Kallas széles körű koordinációs jogkört kapna az Európai Bizottság külkapcsolati területei felett. A Politico által ismertetett terv ugyanakkor az ötezer fős EKSZ gyengítésével és egyes feladatainak Ursula von der Leyen Bizottságához történő áthelyezésével járhat.
Párizs és Berlin közös javaslata újrarajzolná az Európai Külügyi Szolgálat, vagyis az EKSZ helyét az uniós intézményrendszerben. A Politico szerint az elképzelés megerősítené Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő irányító szerepét, ugyanakkor elismerné, hogy az uniós külpolitika valódi eszközeinek jelentős része jelenleg is az Európai Bizottság kezében van.
Kallas kezébe kerülne a külpolitika
A francia–német dokumentum alapján Kallas széles körű felhatalmazást kapna a Bizottság külső politikával foglalkozó egységeinek összehangolására.
Ez nemcsak a hagyományos diplomáciai területeket érintené, hanem többek között a migrációt, a fejlesztési támogatásokat, a vízumpolitikát, a kereskedelmet és az uniós missziókat is.
A kezdeményezők szerint az EU akkor növelhetné globális befolyását, ha ezeket az eszközöket egységes stratégia mentén alkalmazná. Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott:
Az EU-nak nagyobb globális befolyása lenne, ha jobban összehangolnánk a rendelkezésünkre álló eszközeinket – a diplomáciától a vízumpolitikán át a kereskedelemig, a segélyezésig és az uniós missziókig.”
Az átalakítás szükségességét Párizs és Berlin többek között az alábbiakkal indokolja:
- az egyre élesebb globális hatalmi versennyel;
- a mesterséges intelligencia térnyerésével;
- az uniós külpolitikai döntéshozatal széttagoltságával;
- a Bizottság és az EKSZ közötti hatásköri konfliktusokkal;
- valamint az EU következő hosszú távú költségvetésére nehezedő nyomással.
Ötszázalékos helyett ötezer fős probléma: gyengülhet az EKSZ
Bár a terv formálisan megtartaná az önálló külügyi szolgálatot, a reform az EKSZ szervezeti súlyának csökkenését is előrevetíti. Három, a Politicónak nyilatkozó diplomata szerint
az intézmény mintegy ötezer alkalmazottjának és feladatainak egy részét áthelyezhetik az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsághoz.
Az EKSZ és a Bizottság között régóta tart a hatásköri küzdelem. Miközben a külügyi szolgálat hivatalosan az uniós diplomácia központja, a külpolitikai érdekérvényesítés számos fontos eszköze – így a kereskedelem, a migráció és a fejlesztési támogatások kezelése – továbbra is a Bizottságnál maradt. Egy korábbi francia vitaanyag még azt is felvetette, hogy az egész külügyi szolgálatot a Bizottság felügyelete alá kellene vonni. Az intézménynek közben azt is bizonyítania kell, hogy 145 külképviseletből álló hálózata valódi hozzáadott értéket teremt.
A tagállamok akarata nélkül semmit sem ér az átszervezés
A francia–német javaslat az uniós külügyminiszterek írországi, Wicklow-ban tartandó informális találkozójának egyik központi témája lehet. Az elképzelést azonban nem minden tagállam fogadta lelkesedéssel:
egy diplomata szerint „egy nagy intézményi változás most nem reális”, és átfogó reformra aligha kerülhet sor von der Leyen második bizottsági mandátumának 2029-es lejárta előtt.
Más uniós tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az EU külpolitikai gyengesége nem elsősorban szervezeti, hanem politikai természetű.
Nézzünk szembe a tényekkel: az EU külpolitikája csak akkor működik, ha a tagállamok akarják”
– közölte egyikük a Politicóval. Hozzátette: néhány szervezeti egység áthelyezése önmagában sem a közel-keleti konfliktust nem oldja meg, sem az orosz–ukrán háborút nem állítja le.
Kallas eközben saját felülvizsgálatot is indított, és kérdőívet küldött a tagállami fővárosoknak.
Ebben arra vár választ, hogyan válhatna az EU határozottabb globális szereplővé, miként lehetne jobban kihasználni külképviseleteit, valamint hogyan egyszerűsíthető az EKSZ, a Bizottság és a Tanács közötti munkamegosztás.
A főképviselő már ezen a héten előállhat első javaslataival, a nagyobb lépésekkel azonban megvárná új vezetői csapatának felállását. Ennek tagja lehet Kajsa Ollongren volt holland védelmi miniszter is, aki az EKSZ főtitkári posztját kaphatja meg.
