Izland az EU-csatlakozási tárgyalások újraindítása ellen szavazott

225 031 szavazatot adtak le, 52,8% elutasította a kormány javaslatát, míg 47,2% igennel szavazott. Az izlandi referendumon a két tábor között mindössze 12 ezer szavazat volt a különbség. A nemek azért győztek, mert az izlandiak nem akarják elveszíteni a jövedelmező halászterületeik feletti ellenőrzést.

Izland a félbeszakadt európai uniós tárgyalások újraindítása ellen szavazott – idézte a BBC az RUV közszolgálati műsorszolgáltató jelentését. A jelentés szerint 225 031 szavazatot adtak le: 52,8% elutasította a kormány javaslatát, míg 47,2% igennel szavazott. Körülbelül 12 600 szavazat volt a különbség.

Izland fővárosa, Rejkjavik – Fotó: FRANK FELL / Robert Harding RF

Izlandon 2027-re ígérték a népszavazást, de Trump miatt előrehozták

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök középbaloldali kormánya 2027-ig ígért népszavazást, de a nemzetközi feszültségek – többek között Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal szembeni fenyegetései – miatt előrehozta azt.

A közel 400 ezer lakosú szigetországban folyó vita azonban inkább a halászati iparra összpontosult, mint a biztonsági aggályokra.

Izland már az EU egységes piacának és a schengeni határok nélküli övezetnek is része, az EU-tagság pedig bevonná az országot a vámunióba, és végül az euróövezetbe is.

Izland 2009-ben kezdte meg az EU-csatlakozási eljárást a 2008-as pénzügyi válság és az izlandi bankrendszer összeomlása nyomán.

A csatlakozási eljárás már jócskán előrehaladt, amikor 2013-ban egy eurószkeptikus kormány került hatalomra, és felfüggesztette a tárgyalásokat. Akkor a halászati jogok jelentették a legnagyobb akadályt – ahogyan ma is.

A halászati és tengeri iparágak Izland exportjának csaknem 40%-át teszik ki, és sok „nem” szavazó attól tartott, hogy az EU közös halászati politikája keretében elveszítenék a jövedelmező halászterületeik feletti ellenőrzés egy részét.

(Cikkünket és annak címét frissítettük.)