Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz orosz Legfelsőbb Bíróság kizárta a Jabloko pártot a szeptemberi parlamenti választásból, miután a Rodina párt keresetet nyújtott be a választási indulás megakadályozására. A Jabloko volt az egyetlen, a választáson indulni készülő párt, amely nyíltan a háború lezárását és a békét sürgette.
Jabloko kizárását kezdeményező Rodina többféle jogsértéssel vádolta a pártot. A keresetben választási szabályok megsértése, külföldi finanszírozás, valamint szerzői jogi jogsértések is szerepeltek, miközben a párt háborúval kapcsolatos álláspontját szélsőségességként értelmezték.
A szerzői jogi kifogások között olyan állítások is szerepeltek, amelyek első látásra szokatlannak tűnnek. A Rodina szerint a Jabloko kampányában két szovjet dalból származó idézeteket is felhasználtak, emellett kifogásolták a ChatGPT segítségével készített képek használatát is. Egy 1945-ös, a Hirosima elleni amerikai atomtámadás után készült fénykép, valamint a Jabloko logója is bekerült a kifogásolt elemek közé.
A párt vezetője, Nyikolaj Ribakov visszautasította a vádakat. Szerinte a Rodina valójában azért támadja a Jablokót, mert annak politikai álláspontja eltér az orosz kormányzat politikájától.
A bíróság ugyanakkor helyt adott a keresetnek. A Központi Választási Bizottság és az ügyészség is támogatta a Jabloko kizárását, miközben a választási hatóság arról is beszámolt, hogy egyes jelöltek esetében külföldi finanszírozással kapcsolatos információk jutottak el hozzá.
A bírósági eljárás egyik legvitatottabb része a Jabloko háborúval kapcsolatos álláspontjának megítélése volt. A Rodina érvelése szerint az azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívások Oroszország területi integritásának megsértésére irányuló felszólításnak minősülhetnek. A Jabloko ugyanakkor azt hangoztatja, hogy a béke és az emberi életek védelme a politikájának egyik legfontosabb eleme.
A párt története alapján már önmagában az is figyelemre méltó, hogy egyáltalán felkerülhetett a szavazólapra. A Jabloko utoljára 1999-ben jutott be a parlamentbe, amikor 5,93 százalékot szerzett. A későbbi választásokon fokozatosan visszaszorult: 2021-ben a hivatalos eredmény szerint már csak a szavazatok 1,34 százalékát kapta.
A pártnak azonban továbbra is vannak regionális képviselői, többek között Szentpéterváron, Pszkov megyében és Karéliában. Ez biztosította számára azt a jogot, hogy a parlamenti választáson mentesüljön az induláshoz szükséges aláírásgyűjtés alól.
A Jabloko támogatottsága is aggodalmat kelthetett
A párt kizárása előtt egyre nagyobb figyelem irányult a Jabloko támogatottságára. Július végén és augusztus elején a közösségi médiában több, a pártot támogató videó is nagy nézettséget ért el. A párt támogatói közül több százan augusztus 10-én megjelentek a Legfelsőbb Bíróság épületénél is.
A Meduza által idézett zárt felmérések alapján a Jabloko országos támogatottsága egyes mérésekben elérhette az 5–6 százalékot, Moszkvában és Szentpéterváron pedig ennél is magasabb eredményeket mértek. Egy nyílt felmérés szerint Moszkvában júliusban 5,3 százalékon állt a párt.
A lap forrásai szerint a Jabloko jelenléte elsősorban a kommunisták számára jelenthetett problémát, mivel elszívhatta volna azokat a tiltakozó szavazatokat, amelyek egy része hagyományosan a Kommunista Párthoz kerül. Más források szerint ugyanakkor az elnöki adminisztráció politikai blokkja azt is szerette volna, ha az Új Emberek nevű párt megelőzi a kommunistákat.
A Jabloko végül nem jutott el a szeptemberi választásig. Az orosz Legfelsőbb Bíróság döntése ellen a párt fellebbezést nyújt be.
A történtekre közösségi oldalán reagált Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus, aki szerint a Jabloko kizárása önmagában is sokat elárul az oroszországi politikai helyzetről. Kara-Murza szerint a hatalom pontosan tudja, hogy nincs mögötte társadalmi többség, és attól tarthatott, hogy a háború lezárását követelő párt jelentős számú szavazatot szerez.
Az ellenzéki politikus szerint a döntés azt mutatja, hogy a hatalom tart a társadalmi elégedetlenség megjelenésétől a választásokon. A Legfelsőbb Bíróság előtt megjelent fiatalok támogatását pedig Oroszország jövőjének jeleként értelmezte.
Kara-Murza úgy fogalmazott, hogy a Jabloko tagjai 2026-ban Oroszországban nem féltek nyilvánosan szembemenni a háborúval, és szerinte ennek önmagában is jelentősége van.
