Burkolt üzenet? Kuba óriási változások előtt áll Marco Rubio szerint

Az Egyesült Államok soha nem csinált titkot belőle, hogy csípi a szemét a szomszédjának politikai berendezkedése. Kuba azonban óriási változások előtt áll, legalábbis erről beszélt Donald Trump amerikai elnök is több alkalommal, nemrég pedig Marco Rubio amerikai külügyminiszter hozta fel újra a témát.

Marco Rubio nemrég egy podcast műsorban beszélt az Egyesült Államok kommunista szomszédjának jövőjéről. Az amerikai külügyminiszter szerint Kuba még Trump elnöki ciklusának vége előtt új útra léphet. 

Rubio szerint Kuba óriási változások előtt áll 
Fotó: MEHMET ESER / ANADOLU

The Katie Miller Podcast vendégeként Marco Rubiot arról is kérdezték, hogy az Egyesült Államok tervez-e a venezuelaihoz hasonló katonai akciót Kuba esetében. Rubio ugyan nem erősítette meg, hogy fegyveres úton történne  a változás, azonban véleménye szerint még Trump elnöki ciklusának vége előtt Kuba visszafordíthatatlanul egy új, másféle jövő felé tart majd. Rubio kijelentései fokozták a találgatásokat.

Habár Kuba hivatalosan elhagyta az alkotmányból a kommunista állam önmeghatározását, azonban az országban továbbra is a kommunista párt dönt. 

Az Egyesült Államok a Monroe-elv értelmében mindig is aktívan küzdött a kommunista szomszéd ellen. A CIA több merényletet is tervezett Fidel Castro elnök ellen, amikor pedig a szovjetek nukleáris fegyvereket telepítettek a kommunista összetartás jegyében a szigetre, majdnem kitört a harmadik világháború. Az eltelt évek azonban nem változtattak a tényen, hogy az Egyesült Államok egyik legközelebbi szomszédja ideologiailag és politikai berendezkedés alapján is másik térfélen játszik.  

Trump már üzent a kubai vezetésnek

Donald Trump amerikai elnök nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, utalt rá, hogy Kuba lehet a következő a sorban. „Kuba hosszú éveken át nagy mennyiségű OLAJON és Venezuelából származó PÉNZEN élt. Cserébe Kuba »biztonsági szolgálatokat« nyújtott az utolsó két venezuelai diktátornak, DE TÖBBÉ NEM!” – írta az elnök közösségi oldalán nem sokkal Maduro elfogása után, valamint jelezte, hogy ideje lenne Kubának „üzletet kötni”. 

Trump egyébként már korábban világossá tette, hogy Venezuela volt az egyik legszorosabb szövetségese a kommunista országnak, az innen befolyó pénz és kőolaj nélkül pedig az ország hamar működésképtelen lehet. 

A New York Times beszámolója szerint a hírszerzési források egybehangzó állítása szerint a háttérben már év eleje óta zajlik egy lehetséges utód megtalálása. A kormányzat szeretne egy, a venezuelai Delcy Rodríguezhez hasonló személyt, aki ideiglenesen betöltheti az elnöki tisztséget. Ehhez azonban nem csak a mostani elnök, Miguel Díaz-Canel eltávolítására lenne szükség, de Raúl Castrónak, Fidel Catró öccsének is távoznia kéne, aki a hírek szerint még mindig óriási befolyással bír az országban. 

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az ország liberalizálná gazdaságát és teret engedne az amerikai vállalkozásoknak és befektetőknek. A szakértők szerint azonban Kuba más mint Venezuela, sok szempontból pedig leginkább Iránra hasonlít. Egy esetleges rezsimváltást után ugyanis könnyen új, azonban a korábbinál radikálisabb vezető jelenhet meg, akivel szinte biztosan nem tud megállapodni Washington. 

Grönlanddal ellentétben azonban Kuba valóban nemzetbiztonsági kockázatot hordozhat, miután mind Oroszország mind pedig Kína kihasználja a helyzetet és a vádak szerint fokozott hírszerzői tevékenységet végeznek az országban. 

A megállapodás kapcsán a források szerint Washington egy kész követelési és ösztönzői listát nyújtott át Havannának. Az Egyesült Államok ennek értelmében hajlandó lenne feloldani az embargót, cserébe a piaci nyitásért és a kínai és orosz hírszerzők kiutasításáért. Az azonban továbbra is kérdés, hogy Trump és a kormány vállalja-e a lehetséges kockázatokat, hiszen Venezuela után Irán egészen biztosan nagyobb falatnak bizonyult, Kuba pedig még ennél is nagyobb lehet.