Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök nemrég zárt ajtók mögött egyeztetett az iráni háborúról és persze a régió helyzetéről is. Habár Benjamin Netanjahu hangsúlyozta, hogy töretlen a szövetség közte és Donald Trump elnök között, azonban Netanjahu deklarálta, hogy nem egyezik bele az amerikai 15 pontos béketervbe.

Fotó: JIM WATSON / AFP
„Izrael elutasítja a 15 pontos dokumentumot” – mondta Netanjahu az izraeli kabinet ülésén. Habár az izraeli miniszterelnök szavai lényegében senkit nem leptek meg, a kijelentés feszültséget okozott. Az izraeli hadsereg „nem fog kivonulást végrehajtani, amíg a Hamász valóban le nem fegyverzi magát, és továbbra is elhárítja az erőink és polgáraink elleni fenyegetéseket” – nyomatékosította a miniszterelnök.
Donald Trump és a Béketanács múlt hónapban bejelentette, hogy megállapodásra jutott a Hamásszal és a gázai övezetben lévő fegyveres csoportokkal, azonban ez Izrael számára közel sem elég, ráadásul rávilágít egy lényeges különbségre.
Izrael továbbra is egzisztenciális fenyegetésként éli meg a Hamász jelenlétét, a terrorszervezet pedig már évtizedek óta hajt végre támadásokat az ország és állampolgárai ellen. Az október 7-én történt mészárlás azonban az izraeli vezetők szerint tökéletesen rávilágít a helyzet tarthatatlanságára. A mészárlás után zajló hadműveletek alatt pedig Izrael következetesen hangsúlyozta, hogy a Hamász teljes felszámolásáig kívánja folytatni katonai hadműveleteit.
Egy Hamász-tisztviselő vasárnap a BBC-nek egyébként azt nyilatkozta, hogy a szervezet „megerősíti elkötelezettségét” a megállapodás iránt, és készen áll „komolyan és felelősségteljesen részt venni” a 15 pontos terv végrehajtásában, valamint felszólították a közvetítőket, hogy biztosítsák, „hogy minden fél betartsa a megállapodásokat”.
Netanjahu a végső pillanatig várt
Az Egyesült Államok és Izrael szövetsége és annak erőssége továbbra sem lehet kérdés, azonban az egészen biztosan látszik, hogy a két ország politikai és katonai céljai egészen mások. Habár az Egyesült Államok számára fontos az Irán ellen vívott háború, az iszlám ország azonban ténylegesen Izraelre jelent egzisztenciális fenyegetést. Konkrét, országon belüli csapásokkal ugyanis csak Izraelnek kell számolnia, legyen bármilyen fejlett is az iráni rakétaprogram.
Netanjahu azonban nehéz helyzetben van, hiszen a Hamász 2023-as támadása óta Izrael elszigetelte magát a nemzetközi térben, főként a gázai hadműveletek megítélése okán. Az Egyesült Államok tehát nem csak a legfontosabb, de jelen helyzetben szinte kizárólagos szövetségese Izraelnek. Habár Trump számára egy Béketanács által elért béke sokat jelenthetne politikailag, azonban Netanjahu számára nem elégséges a Hamász visszavágása. Izrael ugyanis a békekötés után is a régióban lesz, körbevéve ellenséges, Irán által pénzelt fegyveres csoportokkal.
Netanjahu ójelezte, hogy amerikai tisztviselőkkel tárgyal a további lépésekről. „Vannak ötleteik; némelyik elfogadható számunkra, némelyik nem, és mi tudjuk, hogyan álljunk ki ezekben az ügyekben” – mondta.
Az izraeli miniszterelnök pedig feltehetően nem is fog változtatni az álláspontján, hiszen októberben választásokat tartanak. Az izraeli közvélemény megosztott a háború kezelése és a hadműveletek mértéke kapcsán, azonban egységes a Hamász legyőzésének tekintetében. Netanjahu és a jobboldal tehát óriási nyomás alatt van, hogy kemény álláspontot képviseljen, azonban mindezt az amerikai elnök támogatásának megőrzése mellett kell tennie.