Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKína egyre aktívabban próbálja növelni befolyását a Közel-Keleten, miközben a térség országai az Egyesült Államok hagyományos biztonsági szerepét is újragondolják. Hszi Csin-ping egyiptomi látogatásán arra szólította fel a régió államait, hogy álljanak ellen a külső beavatkozásnak, és alakítsanak ki új biztonsági kereteket.
Kína elnöke szerdán Kairóban Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel tárgyalt, és azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti országoknak saját kezükbe kell venniük a térség biztonságának alakítását. Hszi Csin-ping szerint meg kell erősíteni a párbeszédet és a béke érdekében folytatott együttműködést, miközben szembe kell szállni a külső beavatkozással.
A kínai elnök szerint Peking kész együttműködni a térség államaival a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságának garantálásában, a gazdasági fejlődés előmozdításában és a konfliktusok kialakulásának megakadályozásában.
A találkozó különösen fontos időszakban zajlott, hiszen az Egyesült Államok és Izrael immár hat hónapja háborúzik Iránnal. A konfliktus komoly bizonytalanságot okozott a térségben, és több országban felvetette azt a kérdést is, hogy mennyire megbízható továbbra is Washington biztonsági garanciája.
Kína egyre nagyobb szerepre tör
Hszi Csin-ping egy évtized után először látogatott Egyiptomba. Kairó Kína számára stratégiai partner, és fontos belépési pontot jelenthet a közel-keleti befolyás további növeléséhez.
A két ország közben megállapodást írt alá a Szuezi-csatorna térségében működő egyiptomi–kínai ipari övezet harmadik fejlesztési szakaszának elindításáról. A térségben már mintegy 200 vállalat működik, a beruházások értéke pedig megközelíti a 4 milliárd dollárt.
A Szuezi-csatorna különösen fontos Kína számára, hiszen a globális kereskedelem egyik legfontosabb útvonaláról van szó. A térség biztonsági helyzetének romlása azonban már most komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, különösen a Hormuzi-szoros és a Báb el-Mandeb-szoros környékén.
Hszi látogatása egy szélesebb regionális átrendeződésbe illeszkedik. Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán augusztusban közös védelmi megállapodást írt alá, amely egy NATO-szerű kölcsönös védelmi záradékot is tartalmaz. A megállapodás azt jelezheti, hogy a térség országai már nem kizárólag Washingtonra szeretnének támaszkodni biztonságuk garantálásában.
Egyiptom ugyanakkor továbbra is az Egyesült Államok egyik fontos partnere: Kairó évente mintegy 1,3 milliárd dollár amerikai katonai támogatást kap, és hagyományosan közvetítő szerepet tölt be a közel-keleti konfliktusokban.
A mostani diplomáciai lépések ezért nem feltétlenül azt jelentik, hogy Egyiptom vagy más regionális hatalmak teljesen hátat fordítanak Washingtonnak. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy több nagyhatalommal is igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat, és csökkenteni az egyetlen külső szereplőtől való függést.
Hszi Csin-ping látogatása ráadásul közvetlenül megelőzi a kínai és az amerikai elnök várható találkozóját. Peking így egyszerre próbálhatja erősíteni közel-keleti pozícióit és demonstrálni, hogy a térség biztonsági rendszerének alakításában Kína is egyre fontosabb szereplő.
