Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Tisza-kormány soha nem rejtette véka alá, hogy mind az Európai Unió, mind pedig Ukrajna kapcsán más politikát kíván vinni, mint tette azt a Fidesz-KDNP. Az Európai Unió nemrég arról döntött, hogy nem ad menedékjogot a hadköteles korú ukrán férfiak, Magyar Péter miniszterelnök azonban az Európai Tanács elnökével is közölte, hogy méltatlannak tartja a döntést.
Az Európai Unió döntése ugyan nem érinti azokat, akik már menedékjogot kaptak korábban, azonban a döntés megosztja Európát. Magyar Péter tegnap a kormányzati sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy hazánk továbbra is fenntartja a jogot a hadköteles korú férfiak befogadására.
Fotó: BALINT SZENTGALLAY / NurPhoto
Az orosz–ukrán háború kirobbanásakor az Orbán Viktor vezette kormány azonnal megnyitotta a határokat az ukrán menekültek előtt. Így tett egyébként az Európai Unió legtöbb országa is.
A háború kezdeti időszakában az ukránok szép számban jelentkeztek önként a hadseregbe, hogy megvédjék hazájukat, azonban a konfliktus lassan az ötödik évébe lép, az önkéntesek száma pedig megcsappant.
Brüsszel a háború kirobbanásakor megalkotta a szükséges jogszabályi kereteket a menekültek befogadására, amit azóta már többször meg is hosszabbított. 2026 márciusában mintegy 4,33 millió ukrán rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal az Európai Unió valamely országában. Németország fogadta be a legtöbbet (1,27 millió), ezt követte Lengyelország (961 405) és Csehország (379 820).
A jelenlegi szabályozás eredetileg 2027. márciusáig lett volna érvényben, azonban az Európai Bizottság már a nyár közepén jelezte a tagállamok számára, hogy kezdjék meg a felkészülést a módosításra.
Ekkor az Euractive már arról írt, hogy tárgyalások zajlanak, amelyeknek a fő témája a hadkötelezett korú ukrán katonák státuszának a kérdése volt. A források egy része szerint több tagország is támogatta a szigorítást, amelynek értelmében azokra az ukrán férfiakra, akik hadkötelezettség alá esnek és nem teljesítették a szolgálatukat, nem vonatkozna az ideiglenes védelem.
Kijev kérte, Kijev megkapta
Az ukrán menekültek helyzete különösen kényes kérdés. Az első év után ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy hosszútávon az emberhiány lehet az egyik leginkább kardinális probléma Ukrajna számára. Az ország védelmét azonban el kell látni, Kijev pedig megkérdőjelezhető módszerekkel igyekszik feltölteni a frontot.
A sorozások egyre nagyobb társadalmi feszültségeket generálnak, hiszen a kétségbeesés mind a katonai vezetésből, mind pedig a civilekből a legrosszabbat hozza ki, az erőszak pedig már minden civilizációs normát felülírt, ha a sorozásról volt szó.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a kormány ugyanakkor még ha nem is támogatja, de egészen biztosan félre néz, amikor az ezzel kapcsolatos visszásságokról van szó. Ez azonban már közel sem elég, Kijev pedig már egy ideje azért lobbizik, hogy saját, hadköteles korú állampolgárai elől elzárja a menekülőutat, amiben pedig Brüsszel is partner.
Az Európai Unió vezetői azonban hisznek benne, hogy Ukrajna képes lehet megnyerni ezt a háborút, ehhez pedig minden segítséget megad nekik, még akkor is ha tudja, hogy most a menekült-védelemből kizárt férfiak egy része soha nem fog hazatérni a frontról. Azt pedig, hogy valóban Kijev kéréséről van szó, Brüsszel sem tagadja.
„Ezt kérte tőlünk Ukrajna, és ezt tesszük mi is” – jelentette ki Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa a módosítások bemutatásakor.
Magyar Péter szembement az EU-val
A magyar miniszterelnök hivatalba lépése óta több gesztust is tett Ukrajna irányába, azonban a mostani lépés nem csak Brüsszelnek volt üzenet értékű, de Kijev számára is jelzésként szolgált.
Volodimir Zelenszkij és a magyar miniszterelnök egyelőre még nem találkozott négyszemközt, azonban az ukrán elnök augusztus 20-án hivatalosan is meghívta Magyar Pétert Kijevbe.
Az ukrán vezetés a kormányváltástól ugyanis tempóváltást is remélt, valamint azt, hogy Brüsszel elvárásainak megfelelően fog dönteni Budapest is az Ukrajnával kapcsolatos ügyekben. A haladás egyelőre lassú, Kijevet azonban sürgeti az idő, hiszen a tél több, stratégiai kihívást is tartogat.
Feltehetően nem véletlen, hogy az EU most döntött a jogszabályi keretek módosításáról.
Ukrajna ugyanis kifogyóban van a ballisztikus rakéták elfogására képes Patriot rakétákból, Oroszország pedig eddig még mindig kihasználta a telet, hogy a lehető legnagyobb kárt okozza a civil energetikai infrastruktúra támadásával.
