A szeptember 11-i terrortámadás után Amerika megmutatta az erejét

Az Egyesült Államok és New York sem felejtette még el a napot, amikor a World Trade Center tornyai összeomlottak, ezrek halálát okozva, ami kitörölhetetlen sebet hagyott maga után. A szeptember 11-i terrortámadások óta eltelt években azonban Amerika azt is bebizonyította, hogy még egy ilyen tragédia sem tudja megtörni, és erősebbé vált tőle.

Huszonöt év hosszú idő egy nemzet életében, különösen ha a világ egyik vezető hatalmáról van szó. A szeptember 11-i terrortámadásokat azonban még ennyi idő elteltével sem felejtette el sem Amerika, sem pedig New York. 

A szeptember 11-i támadások fordulópontot jelentettek az Egyesült Államok és a világ életében is 
Fotó: SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Az 1990-es évek forgatagos időszak volt, az új évezred beköszöntéhez pedig mindenki óriási reményeket fűzött, New York szerepe pedig megrengethetetlennek tűnt, mint a világ talán egyetlen igazi közepe. A város túlélte a hetvenes évek hirtelen jött hanyatlását, az olajválságot, a gazdasági nehézségeket és a kilencvenes évekre egy új világ szimbóluma lett. 

A berlini fal leomlott, a vállalati kultúra virágzott, a digitális forradalom már az ajtóban toporgott, Tony Soprano pedig már a tévéképernyők elé szegezte a nézőket. 

A Sopranos (Maffiózók) című sorozat főcíme már önmagában is magával ragadó, azonban van egy igen apró, esztétikai részlet, ami fölött nem lehet elsiklani. A lágy zene kíséretében ugyanis a készítők világossá akarták tenni, hogy ez a maffiózókról szóló sorozat nem New Yorkban játszódik. Így Tony Soprano kocsijában ülve a néző is kihajt a Lincoln-alagútból, majd felhajt a New Jersey-i autópályára. Eközben pedig a visszapillantó tükörben egy pillanatra feltűnik a World Trade Center (WTC) két tornya. 

A készítők tudták, hogy elég ennyit is megmutatni, hiszen ez alapján már mindenki tudni fogja, hogy a főszereplő elhajt hajt New York városától, hiszen a két torony legalább annyira hozzátartozott a város identitásához és látképhez, mint a Szabadság-szobor. 

A reggel, amely minden megváltoztatott 

Aki átélte a 2001. szeptember 11-i napot, feltehetően soha nem fogja elfelejteni. A szerző éppen első iskolatáskáját vette meg. New York a szokásos reggeli rohanásban volt, amikor 8:46-kor az American Airlines 11-es járata a WTC déli tornyába csapódott. A katasztrófa híre, aminek ekkor még senki nem tudta az okait, a történelem során addig példátlan gyorsasággal kezdett el terjedni. 

Mindössze egy perc huszonnyolc másodperccel az első repülő becsapódása után egy híradós stáb a WNYW csatornától már élőben jelentkezett. Tíz perc leforgása alatt pedig követte őket a CNN, CNBC, ABC, NBC, CBS, Fox News és a nemzetközi csatornák is. Mindössze tíz perc alatt a világ szeme New Yorkra szegeződött. 

Az azonban még továbbra sem volt világos, hogy mi is történt pontosan. George W. Bush, akkori amerikai elnök eközben Floridában készült meglátogatni egy helyi általános iskolát. 

A Fehér Ház akkori sajtófőnöke, Ari Fleischer megszállott jegyzetelő hírében állt, így tudjuk, hogy Bush-t tájékoztatták a kibontakozó eseményekről, azonban ekkor még balesetről szólt a diskurzus. Miközben azonban az elnök éppen iskolások felolvasását hallgatta, 9:03-kor a United Airlines 175-ös járata, egy Boeing 767–222-es az északi toronyba csapódott. 

Két perccel később, Fleischer jegyzetei szerint Andrew Card, a Fehér Ház kabinetfőnöke tájékoztatta Bush elnököt. „Egy második gép is becsapódott a második toronyba. Amerika támadás alatt áll” – súgta az elnök fülébe a kabinetfőnök. 

A pillanat, amikor George Bush amerikai elnök megtudja, hogy egy második gép is becsapódott 
Fotó: PAUL J. RICHARDS / AFP

Nem csak New York volt a célpontok között

Az utcát eddigre már beterítette az irodai hulladék és a két becsapódott gép roncsainak a maradványa. A földön fekvő emberek többsége már halott volt, mire a mentők odaértek, de rengetegen voltak azok is, akik ugyan éltek még, érdemi segítséget azonban már nem tudtak számukra nyújtani. A káosz pedig csak fokozódni látszott. 

Az Egyesült Államok légterét ezen a ponton már kiürítették, minden repülőgépet a földre irányítottak. A Pentagon épületébe 09:37-kor azonban becsapódott American Airlines 77-es járata, egy gép pedig továbbra is a levegőben volt és nem válaszolt a légirányításnak. A United Airlines 93-as járatát a terroristák a szövetségi kormányzat épületébe akarták vezetni.

A személyzet és az utasok azonban rájöttek, mit terveznek a gépeltérítők és szavaztak. Úgy döntöttek, tenniük kell valamit, így ezután elmondtak egy imát, és rátámadtak a terroristákra. A gép végül a káosz közepette egy mezőre zuhant Pennsylvania államban. A repülő negyven utasa, a személyzet és a gépeltérítők is meghaltak. A 93-as járat utasainak bátorsága nélkül pedig ki tudja hány élet veszett volna még oda. 

Az összeomlás pillanatai

Az első becsapódás nyomán a déli toronyban hatalmas tűz keletkezett, a tűzoltók pedig gyalog kezdték meg a bent rekedt emberek kimenekítését. Sokakat azonban elzárt a tűz a menekülőútvonalaktól, a kétségbeesés közepette pedig végül egymás után ugrottak ki az emberek az ablakon. Az Associated Press fotósa, Richard Drew ekkor készítette a még ma vitákat kiváltó, zuhanó ember névre keresztelt fényképet, amely az egyik áldozat utolsó pillanatait örökítette meg, aki feltehetően az épület tetején működő étterem egyik alkalmazottja volt. 

A tűz eloltására lényegében esélyük sem volt a tűzoltóknak, ötvenhat perccel később a déli torony összeomlott. Az északi torony 102 perccel a támadás után, nagyjából 10:28-kor dőlt össze, azbesztes porral beterítve az egész várost, maga alá temetve a bent rekedt áldozatokat és a mentésben résztvevő tűzoltók egy részét. A füst és a por olyan mértékű volt, hogy ezen a ponton már az űrből is jól látható volt. 

A történtek természetesen mindenkit sokkoltak, hiszen a támadások során 2977 ember veszítette életét. Az áldozatok között 343 tűzoltó és 72 rendvédelmi dolgozó volt, ami a legmagasabb, egy incidensre jutó szám az Egyesült Államok történetében. A por és a füst pedig hosszútávon károsította még ennél is több ember egészségét valamilyen mértékben. 

Amerika úgy döntött, büszke lesz 

Az azonnali reakciók megindítóak voltak. Tony Blair akkori brit miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat, az elkövetkezendő napokban pedig 54 találkozónál is többet tartott, aminek keretében a nemzetközi segítségnyújtást igyekezett koordinálni. George W. Bush később Amerika „legigazabb barátjának” nevezte az Egyesült Királyságot. 

A közel-keleti országok szintén elsők között kárhoztatták a támadásokat, az amerikai muszlim szervezetekkel együtt. Habár voltak rasszista támadások, azonban ezeket a kormány még csírájában elfojtotta, amikor is Bush meglátogatta a Washingtoni Muszlim Központot és elítélte a gyűlöletkeltést. 

 

Két rendőr megöleli egymást az áldozatok tiszteletére tartott megemlékezés után 
Fotó: SPENCER PLATT / Getty Images North America

Az amerikai emberek pedig azt tették, amit a történelem során eddig minden krízis idején tettek, összefogtak. Habár az első napokat a pánik és a bizonytalanság lett úrrá, hamarosan azonban már az amerikai zászlók lengtek a boltok és a házak előtt, úgy a keleti, mint a nyugati parton. George W. Bush kormánya sosem látott támogatást tudhatott magáénak, még ha a későbbi terrorellenes háború megítélése már közel sem volt ennyire egységes. 

Oszama bin Laden meg akarta alázni Amerikát, meg akarta mutatni, hogy meg lehet törni a világ vezető hatalmát. Ehelyett azonban egy nemzet vasakaratával találta magát szembe. 

A szeptember 11- támadás emlékei sose halványulhatnak el 

Ezen a napon a merénylők, a támadás kitervelői és maga Oszama bin Laden is megpecsételte saját sorsát. Amerika azonban kapott egy lehetőséget, amellyel élni tudott, a támadás utáni patriotizmus és összefogás, a tűzoltók, rendőrök, mentők önfeláldozása, a 93-as járat utasainak és személyzetének a bátorsága mind az amerikai identitás sarokkövévé váltak. 

Barack Obama amerikai elnök és George Bush a támadás emlékművénél, ahol hajdanán a tornyok álltak 
Fotó: MANDEL NGAN / AFP

Habár Tony Soprano visszapillantó tükrében a támadás után már nem bukkantak fel többet a tornyok, New York azonban megtalálta a módját a méltó emlékezésnek, a sebek begyógyításának, és az újjáépítésnek. 

Az Edward Norton főszereplésével készült, 2002-es Utolsó éjjel című film nyitójelenetében már azt a 88 reflektort látjuk, amelyeket akkor helyeztek éppen üzembe, és amelyek két vertikális fénycsóvát vetettek az égre, így emlékezve a város látképének két hiányzó darabjára, és a rengeteg életre, ami odaveszett a támadásban. 

Azóta már megépült az állandó emlékhely is, amely falán olvasható mindazok neve, akik odavesztek, mellette azonban ott magasodik a One World Trade Center, a második pedig már építés alatt van. Így lett az Al-Kaida támadásának tragédiájából végül az Egyesült Államok ellenállóképességének és akaratának a története.

Nézd meg galériánkat is!