Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Falkland-szigetek kérdése a nemrég lezajlott ENSZ Közgyűlés után kapott ismét kiemelt figyelmet, amikor Javier Milei jelezte, hogy igényt tartana a Nagy-Britanniához tartozó területre. Argentína nem először szeretné visszaszerezni a területet, a legutóbbi háború azonban csúfos véget ért – írja a BBC.

Fotó: MEHMET ESER / ANADOLU
Az ENSZ Közgyűlés nem volt mentes a feszültségektől, hiszen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszéde alatt több delegáció is kivonult a teremből, azonban egy másik konfliktus is kibontakozott. Javier Milei argentin elnök ugyanis felszólalásában ismét jelezte igényét a Falkland-szigetekre, valamint megvádolta az ENSZ-t, miután a szervezet véleménye szerint nem tett eleget a terület szuverenitásával kapcsolatban.
Milei egészen pontosan azt mondta, hogy az ENSZ „haszontalan szervezetté” vált, amely csak „jó szándékú bürokratáknak álcázott arrogáns parazitákat” szolgál.
Az argentinok Las Malvinas néven ismerik a szigetcsoportot, amelyért egyszer már háborút indított Argentína negyven évvel ezelőtt. 1982-ben az argentin katonai junta Leopoldo Galtieri vezetésével megszállta a Nagy-Britanniához tartozó szigetet, Margaret Thatcher akkori brit miniszterelnök azonban gyorsan lépett és mozgósította a brit hadsereget.
A háború végül mindössze három hónapig tartott, június végére pedig a britek sikeresen biztosították a szigetet. Argentína azonban nem felejtette el az incidenst.
2014-ben például a méltán híres Top Gear című autós sorozat Argentínában játszódó különleges epizódja csúfos véget ért, miután Jeremy Clarkson autójának rendszámában a helyiek a Falkland-szigeteki háborúra való referenciát fedeztek fel. A stábnak végül rendőri biztosítás mellett szó szerint el kellett menekülnie az országból.
Argentína szeretné a Falkland-szigeteket, csak a szigetek lakói nem akarják Argentínát
Az argentin elnök ugyan jelezte, hogy nem kíván katonai agresszióval élni, azonban az éleződő feszültség legújabb állomásaként perrel fenyegette meg Nagy-Britanniát. Egy közösségi médiás bejegyzésben Javier Milei kéthetes határidőt szabott az izraeli és brit közös tulajdonú a Sea Lion olajmezőprojekt leállítására.

Fotó: TOMAS CUESTA / AFP
Milei azt mondta, hogy ha a kéthetes határidőt nem tartják be, „utasítja a Külügyminisztériumot és a jogi csapatokat, hogy indítsanak nemzetközi eljárást” az Egyesült Királyság ellen az általa „erőforrásaink illegális kifosztásának” nevezett ügyben. Továbbá figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ha a régió „illegitim kizsákmányolása” két héten belül nem ér véget, Argentína a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság elé viszi az ügyet.
A szervezet székhelye Hamburgban van és a vitás tengeri ügyeket hivatott intézni az ENSZ égisze alatt, azonban nem valószínű, hogy Argentína számára kedvező ítéletet hoznának.
A Sea Lion projekt ugyanis 209 kilométerre helyezkedik el a szigetcsoporttól, aminek hovatartozása pedig nem is lehet kérdés. Egy 2013-as népszavazáson a szigetek lakói elsöprő többsége ugyanis arra szavazott, hogy a szigetcsoport továbbra is brit tengerentúli terület maradjon. A szavazók 99,8 százaléka szavazott igennel, és mindössze hárman szavaztak ellene.
Nagy-Britannia egyelőre nem reagált az argentin elnök fenyegetésére, azonban az ENSZ Közgyűlésben elmondott beszéd után Wes Streeting brit védelmi miniszter jelezte, hogy Argentína nem képes katonai erővel visszafoglalni a területet.