Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTom Armbruster pályafutása során több korszakban is testközelből tapasztalta meg az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatának alakulását. Már 1975-ben járt a Szovjetunióban, később az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén nukleáris és politikai ügyekkel foglalkozott, 2007 és 2010 között pedig Vlagyivosztokban szolgált főkonzulként.

A volt diplomata mostani kommentárjában azt írta: szerinte Vlagyimir Putyin befolyása továbbra is kedvezőtlenül alakítja Donald Trump döntéseit, és veszélyezteti az Egyesült Államok, valamint szövetségesei érdekeit.
Úgy véli, az amerikai elnöknek végleg el kellene távolodnia az orosz vezetőtől.
Armbruster az orosz dízel amerikai értékesítését is bírálta. Szerinte az Egyesült Államoknak inkább Kanadából, egy szomszédos és szövetséges országból kellene beszereznie az üzemanyagot, nem pedig Oroszországból. Álláspontja szerint Moszkvát nem szabad jutalmazni azért, mert megtámadta Ukrajnát, megsértve az ENSZ Alapokmányát.
A volt diplomata szerint az orosz vagyont továbbra is befagyasztva kell tartani, az Egyesült Államoknak és Európának pedig minden lehetséges előnyt meg kell adnia Ukrajnának. Ebbe a teljes körű hírszerzési információmegosztást és a NATO-tagság lehetőségét is beleérti.
Armbruster hangsúlyozta: a szuverén országoknak joguk van megválasztani barátaikat és szövetségeseiket. Szerinte éppen ez jelenti a szuverenitás lényegét, ezért Ukrajnának is joga van eldönteni, milyen biztonsági szövetséghez kíván csatlakozni.
A volt diplomata az amerikai elnök és az orosz vezető kapcsolatára visszatérve úgy fogalmazott, hogy Trump és Putyin hosszú múltra visszatekintő viszonya szerinte akadályozza az amerikai elnököt abban, hogy felismerje, mi szolgálja az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeit.
Helyreállt a Starshield működése az ukrán hadseregnél
Armbruster kommentárja egy olyan időszakban érkezett, amikor az orosz dízelexport, az ukrán energetikai létesítmények elleni támadások és a Starlink katonai változatának korlátozása egyaránt feszültséget okozott Washington és Kijev között.
Ukrajna október 11-én még vállalta, hogy az amerikai elnök által bejelentett energetikai tűzszünet keretében leállítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat. Volodimir Zelenszkij azonban azt állította, hogy Oroszország ez idő alatt sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával, ezért Kijev ismét célba vette az orosz olajipari létesítményeket. Október 15-én ukrán drónok a rjazanyi olajfinomítót is megtámadták.
A feszültséget tovább növelte, hogy október 14-én ukrán tisztviselők és katonák a Starshield katonai műholdas rendszer működésének korlátozásáról számoltak be. Az ukrán fél szerint a változtatások egyes drónműveleteket is megzavartak. Elon Musk, a SpaceX vezetője ugyanakkor azt közölte, hogy a katonai változatot az amerikai kormány ellenőrzi, a működését érintő korlátozásokról pedig a Pentagon dönthet. Washington hivatalosan nem erősítette meg, hogy korlátozta volna a rendszert.
Az Ukrinform ukrán hírügynökség október 15-én arról számolt be, hogy a Starshield működése teljesen helyreállt az ukrán fegyveres erőknél. Az ukrán védelmi minisztérium egyik forrása szerint az egységektől érkező jelentések is a szolgáltatás újbóli működését igazolták. A minisztérium eközben partnereivel egyeztet arról, mi okozta a korlátozásokat, és milyen körülmények között vezették be azokat.
Armbruster szerint az Egyesült Államoknak teljes körű hírszerzési támogatást kellene biztosítania Ukrajnának. Úgy véli, a konfliktus alapvető kérdése az, hogy a demokratikus országok miként lépnek fel a tekintélyelvű hatalomgyakorlással szemben.
A volt diplomata a jövőre nézve azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországban létezik ellenzék, amely egy napon hatalomra kerülhet. Reményét fejezte ki, hogy akkor az Egyesült Államok és Európa segítheti az ország demokratikusabb irányba történő átalakulását, az ENSZ alapelveivel összhangban.
