Manu Chao május végén a Petőfi Csarnokban koncertezik

A spanyol származású Manu Chao végeérhetetlennek tetsző világkörüli turnéja során útba ejti Budapestet is. Május 28-i koncertjén, melyen a világ minden tájáról származó zenészekkel lép fel a Proxima Estación: Esperanza című legutóbbi lemezéről és Clandestinoról ad elő dalokat, mely négy évvel ezelőtt több mint hárommillió példányban kelt el a világban.

A koncertre itt rendelhet jegyet

Manu Chao (44) életrajzírói tudni vélik, hogy a zenész vonzódása a tengerhez bizonnyal génjeiben gyökerezik: apai ősei ugyanis hajdanán kalózként keresték korántsem becsületes kenyerüket. Személyében is egy világcsavargót vett szárnyára a világhír, ugyanis ha teheti - márpedig mostanában, lemezei népszerűségének köszönhetően egyre inkább megteheti -, tengeri utazásokon, vitorlásversenyeken múlatja hétköznapjait és a világ legtávolabbi, legeldugottabb zugaiban bukkan fel. Az utazás számár a zene, az ihlet, a munka forrása, hiszen úti élményei, kalandjai, távoli városok zegzugos sikátoraiban hallott dallamfoszlányok, zenei motívumok táplálják, éltetik muzsikáját.

Spanyol köztársaságpárti menekültként látta meg a napvilágot Franciaországban és fiatal korában belevágott a francia könnyűzene minden kalandjába: megalakította a Joint de Culasse nevű punk és rock zenekart, mely később Hot Pants-re változtatta nevét. Nem túl emlékezetes vendégeskedése a francia kemény fémzene világában úgy múlt el, mint egy gyermekbetegség. Felfedezve a latin kultúrát, megalakította a Mano Negrát, mely évtizedes működése alatt a soknemzetiségű francia kultúra leghíresebb a combo-csapata lett. Négy évvel ezelőtt jelent meg első szólóalbuma a Clandestino, mely egymillió példányban kelt el Franciaországban, a világban pedig kétmillióan vásárolták meg. A zenészt, aki világéletében nem tett mást, mint saját belső késztetéseire hallgatott, nagyon meglepte és meghatotta a közönség szeretete.

Szólóalbumának viharos sikere után Barcelonában telepedett le, a tenger közelében. Legutolsó album az Proxima Estación: Esperanza, azaz Következő állomás: a Remény címet viseli, legszebb dala talán az Infinita Tristeza, melynek jelentése: Határtalan szomorúság. A tizenhét dal közül azonban egyik sem nevezhető szomorúnak, az album sokkal inkább lendületes vonatutazásra hasonlít.