Rock-bölcsességek könyve

Vágólapra másolva!
John D. Luerssen amerikai középiskolás diákot a 80-as évek közepén kirúgták alma materéből, mert zenekarával, az Inmatesszel (Elítéltek), nyomdafestéket nem tűrő dalokat adtak elő. Bár a zenekar nem írt rock-történelmet, Luerssen nemes bosszút állt a műfajon: a Rolling Stone magazin munkatársaként könyvbe gyűjtötte össze napjaink sztárjainak bölcs, olykor meghökkentő, máskor egyenesen ostoba mondásait.
Vágólapra másolva!

A Mouthing Off (Kipofázás) című összeállításból kiderül, hogy egyes csillagok szívesen fricskázzák kollégáikat, néha önmagukat is. Például a néhai George Harrison még 1999-ben kijelentette a Spice Girlsről, hogy csak akkor jók, ha nézheti őket az ember, de a hangot lekeverik róluk. Billie Joe Armstrong a Green Dayből úgy vélekedett, hogy ha Britney Spears zöldre festené a fenekét, pillanatok alatt egész Los Angeles zöld üleppel járna.

Vannak, akik önkritikai hajlamról tettek tanúságot. Jon Bon Jovi két évvel ezelőtt így szólt: "Ha meg akarnak kínozni, kötözzenek le és kényszerítsenek arra, hogy megnézzem első öt videoklipünket."

Coby Dick a Papa Roachból bevallotta, hogy azért kezdett el rappelni, mert rájött: egyáltalán nem tud énekelni. Noel Gallagher, az Oasis frontembere pedig elismerte: "Előfordul az emberrel, hogy nem figyel arra, hogy a dalszövegnek valami értelme legyen."

És az őrültek? Izzy Stradlin a Guns N' Rosesből azt állítja, hogy "a világ legnagyobb élvezete kiugrani egy óránként 65 mérfölddel (több mint száz kilométerrel) száguldó autóbuszból". Björk nem érti a sörisszákat - szerinte olyan, mintha fát inna. Ozzy Osbourne arról bölcselkedett, hogy "harapni jó, de a mai veszélyes világban nem árt megnézni, hogy mibe harap bele az ember".

Luerssen kezdeményezése persze nem teljesen új. A 80-as évek elején már megjelent a brit Omnibus Press kiadásában a Rock-idézetek lexikonja, amelyben a műfaj klasszikusainak örökbecsű mondásai szerepeltek John Lennon "Minden tökfej mögött áll egy csodálatos nő" kezdetűjétől Keith Richards eszmefuttatásáig, mely szerint "egy lemez nem szíthat lázadást, de egy koncert esetében ez már nem biztos".