A skandináv design hallatán világszerte mindenkinek ugyanaz a márkanév ugrik be először: olcsó, farostlemezből készül, viszont nekünk kell összeszerelni. Ha esetleg azt hinnénk, hogy az ismert áruházlánc termékeiben ki is merül a skandináv tárgykultúra, látogassunk el január 18. és március 6. között az Iparművészeti Múzeumba, ahol a maga pőreségében tekinthetjük meg az elmúlt ötven év északi formaművészetének kulcsdarabjait. Sőt, még az olasz író és gondolkodó, Italo Calvino filozófiájával is közelebbi ismeretséget köthetünk.

Fiatal iskoláról van szó, hiszen a skandináv design mint stílusirányzat még ötvenéves sem múlt: a második világégés után hirtelen lett hatalmas keletje a svéd funkcionalitásnak, a norvég letisztultságnak vagy éppen a dán praktikusságnak. Az európai, illetve a tengerentúli sztereotip gondolkodás pedig mindezt gyorsan egy kalap alá vette, és visszavonhatatlanul felcímkézte a skandináv jelzővel, mely napjainkra gyakorta a szokatlan, eredeti, kreatív és meghökkentő szinonimája lett.

Többek között ezeket a pozitív, ám sokszor téves prekoncepciókat kívánja eloszlatni a most hazánkba érkező vándorkiállítás, mely a beszédes Skandináv design a mítoszon túl címet kapta. A tárlat nem csak retrospektív keretbe foglalja az elmúlt fél évszázad skandináv formai törekvéseit, illetve nem pusztán művészek és országok szerint csoportosít.

Az északi gondolkodásra jellemző, hogy egy modern, ám korántsem skandináv gondolkodó filozófiai rendszere adja a kiállítás struktúráját: Italo Calvino Hat feljegyzés a következő ezredévnek című műve szolgáltatta az alapot a gyűjtemény kortárs szekciójának tematikus szerkezetéhez. Ennek megfelelően a tárlaton szereplő tárgyak Könnyedség, Gyorsaság, Pontosság, Képszerűség, Sokrétűség és Következetesség szerint kerültek besorolásra, az egyik leghíresebb kortárs olasz író szavaival megfogalmazva a skandináv ipar- és képzőművészettel szemben támasztott elvárásokat.

Ezen kívül két bevezető rész is foglalkozik a Skandináv stílus megalkotása és a Modernség szimbólumai történelmi aspektusaival. A kiállítás összefoglalójaként pedig a Sztereotípiák bősége elnevezésű rész szórakoztatja az érdeklődőket, mely humoros és ironikus stílusban mutatja be a skandináv designt.

Dalok a konyhából


A kiállítást megközelíthetjük a skandináv designcégek és tervezők felől is: az Iittala, Georg Jensen, Fiskars, Lego és Tetra Pak csak néhány azok közül a vállalatok közül, amelyek a kiállításon képviseltetik magukat. A skandináv stílus azonban szűk régióján kívül is gyakran feltűnik: Hollywood például rendszerint az északi formanyelvhez nyúl, ha egy gondtalanabb és tisztább, futurisztikus elemekkel tarkított világot kíván ábrázolni.
 
A nemzetközi kiállításnak magyar vonatkozása is van: a tárlat grafikai munkáját, csakúgy, mint a katalógust magyar születésű grafikus tervező, Palotai Gábor készítette. Az 1981 óta Stockholmban élő művész munkáit Skandináviában már számos múzeum kiállította, nevéhez több designkézikönyv, védjegy, információs rendszer fűződik.

Ez a trikolor is svéd


A Skandináv design a mítoszon túl 2003-ban Berlinben debütált, három év alatt pedig összesen tizenegy országban lesz látható. Hazánk után Lettország és Nagy-Britannia kerül sorra, a skandináv országok után (Dánia, Svédország, Norvégia) az Egyesült Államokban is megtekinthetik a 400 négyzetméteren kiállított kétszáz tárgyat.

Ha teljes társművészeti élményre vágyunk, érdemes még a kiállítás előtt felkészülnünk az északiak művészeti nyelvéből: ehhez leginkább a Dalok a konyhából című film képi világát ajánljuk. S hogy egy kicsit a (poszt)modernizmust is átismételjük: lapozzuk fel Calvino mester Ha egy téli éjszakán egy utazó című irány- és programadó művét.

Skandináv design a mítoszon túl. Iparművészeti Múzeum (IX., Üllői út 33-37.), január 18-tól március 6-ig.