Ismét Budapesten a vokál-virtuóz

Vágólapra másolva!
Bobby McFerrin igen furcsa figura: a nagyközönség rendszerint amolyan virtuóz zenebohócként gondol rá, holott képzett dzsesszénekesként vagy elismert karmesterként is emlegethetné. Mindezzel persze a tízszeres Grammy-díjas énekes mit sem törődik, és jön Magyarországra rendületlenül: február 20-án szűk egy éven belül már második alkalommal látogat el Budapestre.
Vágólapra másolva!

Bizonyára sokan emlékeznek McFerrin tavaly májusi fellépésére: a koncert előtt már hónapokkal elfogytak a jegyek, ennek megfelelően az énekes első budapesti látogatása is szenzációsan alakult. Karrierje során először vállalt dupla fellépést, így az igazán elhivatottak egy hétvége alatt dzsesszénekesi és karmesteri minőségében is meghallgathatták.

Alig egy év múltán most újabb visszajelzést kapunk: igen, az idén ötvenötödik születésnapját ünneplő McFerrin méltányolja rajongásunkat, és ismét fővárosunkba jön, igaz, ezúttal csak énekelni.

Azok, akik ismerik pályafutása részleteit - itt most legyen elég annyi, hogy többek között zenélt már együtt Chick Coreával, Herbie Hancockkal és a Bécsi Filharmonikusokkal - rendszerint tiltakoznak ellene, hogy kizárólag a Don't Worry, Be Happy bugyuta optimizmusával azonosítsuk nevét. Olyan ez, mintha George Bensonról kizárólag a Give Me the Night jutna eszünkbe, és elfelejtenénk, hogy a rövid könnyűzenei kitérő ellenére a világ egyik legjobb dzsesszgitárosáról van szó.

McFerrin esete azonban más. Tagadhatatlan, hogy még ez a bárgyú kis sláger is részét képezi zenei lényegének, ez is ő. Életfilozófiája, közvetlensége elől szólókoncertjein sincs menekvés, holott úgy általában szinte semmi sem idegenebb a dzsessztől, mint a törleszkedő jópofáskodás, a közönség bevonása, a kollektív élmény túlharsogása. De McFerrin még egy ilyen távolságtartó műfaj esetében is megteheti, hogy lesétál a színpadról, odatartja az első szimpatikus arcnak a mikrofont, és kéri, hogy igen, énekeljen bele, oda.

A legfurcsább azonban az, hogy mindezzel szemben nem kell elnézőnek lennünk, sőt, a legmerevebb mérce szerint is mondhatjuk, hogy ezek a közjátékok csak növelik a koncertélményt. Valahol itt kezdődik Bobby McFerrin előadó-művészetének lényege, melyben a színpadi jelenlét legalább olyan fontos szerepet kap, mint a virtuozitás, a technikai felkészültség és tudás, valamint a másolhatatlan eredetiség.

Hogy hol ér véget, arra nehéz lenne bármit mondani. Jelenleg húszmillió eladott lemeznél és tíz Grammy-díjnál tart, ha pusztán számokban gondolkodunk.

Bobby McFerrin szólóestje, Budapest Kongresszusi Központ (XII., Jagelló út 1-3.), február 20., 19.00. Belépő: 7000 Ft.