Amélie és az izlandi vadkeresztények

2005.03.24. 9:07

Tartalom:
A regény az első világháború francia-német frontjának végeláthatatlan labirintusrendszerében kezdődik: öncsonkítás miatt öt francia katona várja kivégzését. A mustárgáz, a lángszórók, az állóháború iszonyatából Mathilde vezeti ki az olvasót - a tolószékhez kötött fiatal lány az egyik katona kedvese, aki a háború vége után sem tud belenyugodni abba, hogy elveszítette szerelmét. Így aztán nyomozásba kezd, sorra felkeresi jegyese egykori bajtársait, illetve azok özvegyeit, csupa megcsömörlött, a háború nehéz súlyától összetört emberi roncsot, akiket csupán a folyamatos rettegés okozta lelki torzulás köt össze, hiszen egyébként nevelésükben, vallásukban, gondolkodásmódjukban is különböznek. Ők az elbeszélői annak a történetnek, mely sokszínűségében, többszólamúságában a legjobb katonaregényeket, Heller, Mailer és Hemingway munkáit idézi. Japrisot közhelyek helyett jól szemlélteti, hogy lelkileg mennyire felkészületlenül érte a francia kisembert az első világégés, a Hosszú jegyesség azonban sajnos nem kifejezetten háborús regény. A szerelmi szál időről időre befurakodik a cselekménybe, a gyengéd érzelmek ábrázolásakor azonban az író azonnal elveszti azt a kifinomultságot, azt a magabiztosságot, mely a háborús részeket jellemzi. Persze értelmetlen lenne a regényt a korrajz vagy akár csak a csonka szerelem hiteles ábrázolása alapján megítélni, hiszen lektűrről van szó, bár nem a legkönnyedebb fajtáról. Műfajában a Hosszú jegyesség kétségkívül kiemelkedően jól megírt regénynek számít, ám Japrisot nyilvánvaló tehetsége ennél többet is megengedne.

Miért ajánljuk?
1984 óta Sébastien Japrisot minden regényét filmre vitték - olvasható a könyv belső borítóján. Ez egy író számára sosem egyértelműen jó ajánlólevél - ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a maga idejében Fitzgerald vagy éppen Faulkner is számtalan forgatókönyvet írt Hollywoodnak. De azért nem árt az óvatosság. Erre az ódzkodásra aztán Japrisot számtalan alkalommal rácáfol: plasztikus fogalmazásmódja, erős képiséggel bíró szövegalkotása egy csapásra világossá teszi, hogy miért olyan népszerűek művei a filmstúdiók környékén. Némi túlzással azt mondhatnák, hogy a Hosszú jegyesség szinte kiált a megfilmesítés után (a franciák amúgy nem is vártak sokat, az Audrey Tautou főszereplésével készült filmet nemrégiben mutatták be a hazai mozikban) - és ez egyáltalán nem von le semmit az értékéből.

Megjelent:
A Konkrét Könyvek gondozásában

Ára:
2480 Ft

Egy érdekesség, amit megtudhatunk a könyvből:
Az első világháború alagútrendszereinek járatait ugyanúgy elnevezték, mint a nagyvárosok közúthálózatában az utcákat, utakat. Ekképpen a lövészárkokban nem volt képtelenség Opera térről vagy Bingo alkonyatról beszélni.

Japrisot-tól magyarul:
A hölgy az autóban, szemüveggel és puskával
Csapda Hamupipőkének
Gyilkosok kupéja

Háborús regények - háborús filmek:
Joseph Heller: A 22-es csapdája
James Jones: A vékony vörös vonal

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK