Marosvásárhelyi séták

2005.07.13. 14:10

Erdélyt bemutató sorozatunkban most Marosvásárhelyre kalauzoljuk Önöket. Bár a város eredete ismeretlen, annál ismertebb a nevezetességek tömege, amely magyar lábnyomokat elevenít fel, és híres történelmi személyiségekre emlékeztet. Abba a városba látogatunk, mely Erdély egyik legfestőibb környezetében született, és közlekedésföldrajzi  helyzete miatt a leglendületesebben fejlődő települések közé tartozik.

Marosvásárhelynek építészeti szempontból jó néhány említésre méltó régi épülete van. A legrégibb építmény Erdély egyetlen épen maradt középkori vára, a marosvásárhelyi vár, amely a XV. században, Hunyadi János idejében épült. Ötágú csillag alakja van, hét bástyája közül öt a városban régen működő céhek nevét viseli (amelyek felépítették és karbantartották). A bástyák 3-4 emeletesek, kívülről vakoltak, belülről egyszerűen díszítettek, a téglafalak vastagsága 80-190 cm. Az 1601-es erdélyi belharc Marosvásárhelyt is fölégette, ezért erősítették meg saját erőből akkor a védőfalakat. A várudvarban gótikus stílusú református templom áll, amely a 13. században, 1490-ben  épült. 1571. január 6-án János Zsigmond fejedelem jelenlétében és az ő akarata ellenére itt mondták ki ismét a tordai országgyűlésen korábban már kihirdetett vallásszabadságot. Ezen kívül 38 alkalommal tartottak itt országgyűlést, és itt választották erdélyi fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. A várban raboskodott Balassi Bálint költő, miután elveszítette a Báthory István fejedelem elleni oldalon folytatott csatát. A templom sírboltjában Bethlen János kancellár és történetíró nyugszik.

A vár kapubástyájában várostörténeti kiállítás működik, ennek nyitvatartása rendszertelen. Jelenleg a vár különböző kulturális események színhelye, így: Marosvásárhelyi napok (táncbemutatókkal, zenével, sportversenyekkel), Sörfesztivál, A bor és must ünnepe, Gyerekváros, stb. A templom látogatható minden nap 10.00-13.00 óra között.

A város főútvonala a Deák Ferenc utca az impozáns, a város szimbolumaivá vált egykori Városházával és Kultúrpalotával. Mindkettő magyaros-szecessziós stílusban épült a 20. század elején, Bernádi György polgármester városépítési programjának részeként.

A Városháza ma a megye közigazgatási székhelye, előcsarnoka és díszterme szépen példázza a fent említett stílust. Általában nem látogatható.

A Kultúrpalota is sikeresen ötvözi a korabeli szecessziós stílusirányzatot a magyar népművészettel. A külső homlokzat mozaikjai a gödöllői iskola egyik vezetője, Körösfői-Kriesch Aladár terve szerint készültek: középen egy nőalakot ábrázolnak, fején magyar koronával, a két oldalon pedig Mátyás királyt és a város címerére támaszkodó más nevezetes magyar történelmi személyiségeket látjuk. Az épület tetejét színes Zsolnay-zománccserepek borítják. Az előcsarnok falán freskók láthatók: táltosok, székely mesemondók, valamint az erdélyi népi életből vett jelenetek.

Forrás: [origo]

A Városháza

A nagy hangversenyterem Európa legnagyobb, különösen értékes orgonájával rendelkezik, különleges akusztikája van, aminek tanúi lehetünk keddenként és péntekenként 19 órától, az Állami Filharmónia koncertjein. A kis hangversenyterem festett üvegablaka Bethlen Gábort ábrázolja tudósai körében. A 45 méter hosszú előcsarnok falát carrarai márvány díszíti, ugyanebből készültek az emeleti részre vezető lépcsők, a lépcsőházat pedig Jókai, Kossuth, Petőfi, Liszt, Erkel és Munkácsy ábráival díszített színes üvegablakok teszik szemléletesebbé. A Kultúrpalota legszebb és legkülönlegesebb része a Tükörterem. 8 festett üvegablaka hun őstörténeti jeleneteket elevenít fel (Toroczkai Wigand Ede festményei), 4 pedig székely népballadákból vett jeleneteket ábrázol (Nagy Sándor terve). A muranói óriástükrök a teremnek végtelenséget sugallnak.

A palotában helyet kapó Művészeti Múzeum és Képtár magyar festők képeit állítja ki: Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Paál László, Lotz Károly, Ferenczy Károly, Feszti Árpád, stb. Minden év őszén itt szokták megrendezni az Alter-Native Filmfesztivált, amelynek keretén belül egy hét alatt elsősorban új magyar filmeket mutatnak be.

A Kultúrpalota és az ott működő kiállítások csak keddtől péntekig, 9-16 óra között, hétvégén pedig 9-13 óra között látogathatók. Egy belépő jegy ára 1,5 lej.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK