A seftes, a prosti és a magyar ugar

2005.09.16. 13:53

A napokban jelent meg újra Dino Buzzati regényvariációja az idősödő férfi és a szinte még gyermek prostituált szerelmének történetére, elolvashatjuk, hogy miként éli hétköznapjait egy orosz seftes Berlinben, vagy elmerülhetünk a fiatal magyar kortárs, Grecsó Krisztián alkotta álomvilágban. Akárhogy is, a könyveket ismét könnyű válaszokért adjuk cserébe.

Tartalom:
Buzzatit nem éppen a kíméletességéről ismerhetjük, ebben a pályája csúcsán írt regényében is visszafogottság nélkül gyalulja szét főhőse életét. Antonio Dorigót mai szemmel kétségtelenül romlott embernek kell megítélnünk: a gátlásokkal, szorongással küszködő építész és elismert díszlettervező kizárólag pénzért vesz szerelmet. S bár biztos anyagi helyzetével sosem él vissza, nem törli a lábát a prostituáltakba, a bordélyban nem a frusztrációit vagy aberrációit vezeti le, de hát rendszeresen kurvázik, ez kétségtelen. Buzzati azonban nem a prostitúció intézménye felett moralizál, sokkal inkább érzelmektől mentes életéért bünteti meg főhősét: Dorigo végzetét egy tizennyolc éves - nála mintegy harminc évvel fiatalabb - lány hozza el: a vénülő építész úgy esik térdre a gyermekarcú hetéra előtt, hogy sejti: a lány minden mozdulata, gesztusa mögött ott az érdek, minden egyes közösen eltöltött percük átgondolt tervezés eredménye. A menthetetlenül szerelmes férfi pedig nevetségesen könnyű áldozat, efelől Buzzatinak sincsenek illúziói. Dorigo egyre jobban belebonyolódik abba, hogy a nyilvánvaló tényeket képtelen egybeesésekkel, valószínűtlen véletlenekkel magyarázza félre, szerencsétlenségére azonban annyira nem vak, hogy hazugságaiban maga is maradéktalanul higgyen. Élettere, érzelmi élete úgy szűkül, hogy közben omlik is: ami egy kamasznak csak felelősség nélküli kaland, számára olyan ütés, melyből öregkorára már nem tud felállni.

Miért ajánljuk?
Bár a Nabokov Lolitá-ját idéző történet a valós életben nem tűnik túl valószínűnek, nyilvánvaló, hogy a regény minden nőről és férfiról igyekszik szólni. Buzzati szerint szeretet nélkül a férfinak esélye sincs a nemek harcában, a nők állhatatosabbak, ami azonban még fontosabb: nem vesznek meg az érzelmi kötöttség, a szerelemhez elengedhetetlen alárendeltség érzésétől. A regény nyomán szokás a pszichológiai realizmus iskoláját emlegetni - a hatvanas évek olasz szerzőit különösen izgatta az érzelmek tárgyilagos leltározása, Moravia alig hat évvel később írta meg Az unalom című könyvét -, ám a legmélyrehatóbb irodalmi analízis sem tudott igazabb végkövetkeztetéssel előrukkolni, mint a filléres, füzetbe kötött lányregények: férfi és nő között az érzelmek hiánya nem a biztonságos, kényelmetlenségektől és súrlódásoktól mentes együttélést előlegezi meg, hanem a közelgő katasztrófát jelzi.

Megjelent:
Az Európa Kiadónál

Ára:
2200 Ft

Buzzatitól magyarul:
A colombre
Riadalom a Scalában
A Tatárpuszta
Medvevilág Szicíliában
Megszólítások és elbeszélések
Hajtóvadászat öregekre
Képes poéma


Férfiakról, nőkről, alázatról:
Vladimir Nabokov: Lolita
Alberto Moravia: Az unalom
Gabriel García Márquez: Szomorú kurváim emlékezete
Philip Roth: A haldokló állat
Ernesto Sabbato: Az alagút

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK