Budapesten a szaxofon királya

Vágólapra másolva!
A klasszikus dzsessz rajongói örülhetnek: október 5-én ugyanis a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarának szólistájaként Budapesten lép fel Branford Marsalis. A 46 éves Marsalis neve elválaszthatatlan a dzsessztől: annak klasszikus válfajától kezdve a dzsessz-hiphop-on át több különböző stílusú, nagy sikerű album fűződik nevéhez. Hazánkba egy rendhagyó koncert erejéig érkezik, ahol csak komolyzenei darabokat ad majd elő. A háromszoros Grammy-díjas szaxofonos - aki olyan nagyságokkal zenélt huzamosabb ideig, mint Sting, Miles Davis vagy Herbie Hancock - külön e koncert miatt repül át New Yorkból Budapestre.
Vágólapra másolva!

Ha valaki ismeri a dzsesszt mint műfajt, akkor az Branford Marsalis. A New Orleans-i zenészcsaládból származó szaxofonos a nyolcvanas évek eleje, tehát ifjú huszonéves kora óta a műfaj elitjéhez tartozik. Szinte mindent kipróbált, aminek valamennyi köze van a dzsesszhez vagy akár csak a szaxofonhoz. Marsalist - aki vállaltan sokat merít az ötvenes, hatvanas évek dzsesszzenéiből - sokan a modern dzsessz első számú megújítójaként emlegetik.

1980-ban az Art Blakey and the Jazz Messengers tagjaként már New Yorkban robban be a dzsessz világába. 1983-ban jelent meg első önálló lemeze, Scenes in the City címmel, ami annyira jól sikerült, hogy 1984-ben már Miles Davis Decoy című albumának néhány felvételén is játszott. 1985-ben még mindig csak 25 éves, de a Sony Classical már egy komolyzenei lemez elkészítésére kéri fel (Romances for Saxophone). Ezen évtől kezdve egészen az évtized végéig Sting mellett turnézik világszerte, vele jön először Magyarországra is, 1988-ban egy Amnesty International-turné keretében (másodszor 1999-ben, saját dzsesszkvartettjével lépett fel Budapesten). Még így is marad ereje, hogy szinte minden évben kiadjon egy saját lemezt és hogy 1986-ban elkísérje Herbie Hancockot európai körútjára.

A kilencvenes évek elején új dolgokhoz nyúl, két filmzenét is ír Spike Lee-nek. 1992-es I heard you thwice the first time című albumáért és az 1994-es Bruce Hornsbyval közös Barcelona Mona című daláért egyaránt Grammy-díjat kap, utóbbiért már az instrumentális pop kategóriájában. Egyre inkább a könnyebb műfajok felé fordul, Jay Leno show-jának házi zenekarát is vezeti és megalakítja dzsessz-hiphop együttesét, a Buckshot LeFonque-ot, a csapat utolsó lemeze 1997-ben jelent meg.

A komolyzene 1998-tól kezdi igazán érdekelni, az Orpheus Chamber Orchestrával zenél, majd készít - modern francia szerzők műveit tartalmazó - közös lemezt, a 2001-es Creation-t. Ugyanebben az évben újabb Grammyt kap sokatmondó Contemporary Jazz című albumáért, és önálló lemezkiadót alapított Marsalis Music/Rounder Records néven, ahol azóta is számos - a családjával és saját kvartettjével készített - lemeze jelent meg.

Az eleganciájáról is híres Marsalis nem egy turné keretében, hanem külön e koncert miatt érkezik Budapestre, ahol a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarának szólistájaként csak komolyzenei darabokat ad majd elő. Hallható lesz többek között Ravel La Valse és Rapszódia zenekarra és szaxofonra című műve, de Debussy, Mahler és Vaughan Williams egy-egy darabja is felcsendül majd, mindez Ligeti András vezénylése mellett. A komoly és a jazz-zene kedvelőinek igazi különlegesség lesz ez az este: a világ első számú szaxofonosa lép fel október 5-én a Művészetek Palotájában.

Branford Marsalis és a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekara, Művészetek Palotája (IX., Komor Marcell u. 1.), október 5., 20.00. Jegyár: 7000-12 000 Ft