A nemzet színészei Szabó Gyulát választották maguk közé

Az eddigi szokásjognak és a várakozásoknak megfelelően ismét hetven év feletti férfi színművészt választottak maguk közé a nemzet színészei: a január 19-én elhunyt Agárdy Gábor helyét a Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas Szabó Gyula töltheti be. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri: egész nemzedékek nőttek fel a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat ízes hangú narrátorának elbeszélésein.

Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

Szabó Gyula 1930-ban született Kunszentmártonban, tizenöt éves korától már amatőr színészként játszott. 1950-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, melynek elvégzése után (1954) 1996-ig az Ifjúsági, az Úttörő, a Petőfi, a Jókai, a Thália, az Arizona, a Művész, illetve Thália Színház társulatának volt tagja. 1996 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színházban láthatjuk.

Főbb alakításai között említhető Julien Sorel szerepe Stendhal Vörös és feketé-jéből, Woland alakja A Mester és Margaritá-ból, de láthattuk A Noszty fiú esete Tóth Marival Noszty Páljaként is.

Az ötvenes évek közepétől számos tévéfilmben is szerepelt, a hatvanas évek közönségsikereiben - A tizedes meg a többiek, A Tenkes kapitánya - szinte kivétel nélkül lehetőséget kapott.

A szélesebb közönség azonban mégis inkább szinkronszerepei okán ismerheti: többek között Doktor Bubónak, a Magyar népmesék narrátorának, a Frakk Károly bácsijának, illetve a szórakozott nyomozónak, Columbónak is ő kölcsönözte a hangját.

1979-től kezdve a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens.

Negyedszerre választottak
Először 2000 augusztusában választották ki azt a tizenkét színművészt, akik névleg is elsőként kerülhettek a nemzeti színjátszás élő legendái közé. A címet, amely a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik egyszerre, a tagok életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha ez a létszám csökken, a megüresedett helyre a cím birtokosai egyhangú szavazással tehetnek javaslatot.

A nemzet színészeinek most negyedszerre kellett eleget tenniük szomorú kötelességüknek: Sinkovits Imre örökébe Avar Istvánt, Lukács Margit helyére Komlós Jucit választották, Bessenyei Ferenc halálakor pedig Zenthe Ferencre voksoltak egyhangúan. Szabó Gyula tehát Avar István, Berek Kati, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Törőcsik Mari és Zenthe Ferenc mellett lett a nemzet tizenkettedik színésze.