Kartonvasárnap

2006.02.27. 16:21

A képregény műfaját sokáig mostohán kezelték Magyarországon, sokan még most is gyerekeknek való szórakozásnak, jobb esetben egyfajta kulturális mellékterméknek tekintik. Pedig Európában olyan szellemi nagyságok is hitet tettek a comics mellett, mint Fellini vagy Umberto Eco, Amerikában és Japánban pedig több évtizede komoly hagyománya van a buborékos sztoriknak. Lassan itthon is méltó helyére kerül a képregény-ügy. Ezt jelzi a hétvégén kezdődő II. magyar képregényfesztivál.

Azért nálunk sem volt mindig ilyen rossz a helyzet: a hatvanas-hetvenes években egy mesterhármas (Zórád Ernő, Korcsmáros Pál és Sebők Imre) jóvoltából a Füles lapjain egy ország olvasta képregény formában a klasszikusokat. Az iskolai oktatásba akkori népszerűsége ellenére sem került be a műfaj, pedig semmivel sem butítja le jobban a kötelező olvasmányokat, mint a didaktikailag elfogadottabb filmváltozatok. Máshol erre is találunk példát, Franciaországban nemrég Az eltűnt idő nyomában rajzos feldolgozása aratott nagy sikert, de készültek már a relativitáselméletet vagy Marx Tőké-jét magyarázó képregények is. Magyarországon 2002-ben indult egy vállalkozás, amely Shakespeare drámáit ültette volna át festményekbe, de a sorozat első két darabja (a Macbeth és az Ahogy tetszik) finoman szólva nem keltett túl nagy visszhangot. Valahogy elveszett az érdeklődés Zórádék óta, a kisebb feltűnést keltett művek után talán a Maus volt az egyetlen képregény, amelyet a forgalmazók ki mertek tenni a könyvesboltok kirakatába is.

Pár éve azonban megint divatosodik a műfaj, a képregényt szeretők (és értők) szűk köre egyre tágul: "hivatalos szervként" létrejött először a Képremény Alapítvány, majd megalakult a Magyar Képregény Akadémia is, a Karton Galériában kiállításokra nyílt lehetőség, ás volt már képregényárverésünk és egy fesztiválunk is. Ez utóbbiból most itt a második, március 5-én, a Millenárison. Az egész vasárnap a képregényé, a szervezők reggel tíztől este tízig várják jobbnál jobb programokkal az érdeklődőket. Az esemény közvetlen előzménye a Képregény Akadémia hét tagjának aznap záró ötnapos kiállítása, amelyet ingyenesen tekinthetünk meg a Teátrum és a Park területén. A fesztivál során a tágabb közönségnek szóló vetítéseken, könyvbemutatókon és kedvezményes vásáron kívül szakmai előadásokra is sor kerül, sőt, a leendő alkotók gyorstalpaló gyakorlati képzésen is részt vehetnek: Kiss Ferenc forgatókönyvírói műhelyt vezet, míg Bárány Ferenc a képregényfordítás rejtelmeibe nyújt betekintést. A fesztivál nemcsak a közönségnek szól, hanem a szakma seregszemléje is egyben, itt kerülnek átadásra ugyanis a 2005 legjobb magyar képregényeinek járó Alfabéta-díjak is.

A fesztivál bővelkedik a képregényújdonságokban, sok kiadó direkt erre a napra időzítette új megjelenéseit. Két igazán nagy durranásra számíthatunk: az egyik a legendás Sin City Ölni tudnál érte alcímmel kiadott második része, a másik pedig az Aleksandar Zograf legjobb munkáit tartalmazó Balkán víziók. Az utóbbit jegyző szerb grafikus annak idején azzal vált ismertté, hogy a szerb-horvát konfliktus eseményeiről rajzos formában tájékoztatta a világot az interneten. Tevékenysége a comics műfajának népszerűsítésére is kiterjed, Bob Kathmannal közösen például antológiát szerkesztett az álmokat ábrázoló képregényekből, szülőhelyén, Pancsevóban pedig négy éve szervezi a Grrr! Nemzetközi Képregényfesztivált. 1998-ban már kaptunk egy kis ízelítőt munkásságából, akkor a Black Black Galéria állította ki Élet a szankciók alatt című képregénysorozatát, könyv formájában viszont most olvashatjuk őt először magyarul. Zograf egyébként a fesztivál díszvendége lesz, így a frissen beszerzett Balkán víziók-at rögtön alá is írathatjuk vele - csakúgy, mint a magyar szerzők többségével saját műveiket.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK