Koncertvadászat Európában

2006.05.31. 0:11

Hetek kérdése, és máris mélyen benne vagyunk a fesztiválszezonban - itt a remek alkalom arra, hogy felmérjük: melyik zenekar számít felkapottnak idén nyáron. Ha körbenézünk Európa nagyszínpadain, azt legalábbis biztosan látni fogjuk, kiket nyerünk és kiket veszítünk a Szigettel, most azonban még azt sem késő megtervezni, hogy a hiánypótlásra a kontinens melyik szegletében verjük fel a sátrunkat. Európa legnevesebb fesztiváljait vettük sorra, sztárfellépőkkel, árakkal, itinerrel - azt azonban, hogy hol milyen sört vernek csapra, már nektek kell kiderítenetek.

Hadd kezdjük azzal, hogy miután átböngésztük a főfellépőket, tudjuk, hogyan jutunk oda, és már jegyünk is van, semmiképpen ne felejtsük el tüzetesen átnézni a fesztivál szabályait. Ezek a fesztiválok gyakorlatilag egy-egy megyeszékhelyünknek megfelelő mennyiségű embert mozgatnak, nincs idő az egyéni kihágások elbírálására. Nagyobb mennyiségű (tehát pár szendvicsnél több) enni-, innivalót, üveget, láncot, veszélyes eszközöket a legtöbb helyre tilos bevinni, de elfelejthetjük a tűzgyújtást, sőt, mondjuk a szórólapozást is. A legnagyobbakat mind olyan országokban rendezik, ahol a szabályokat nem sikk áthágni, de szokás betartatni.

Vegyük figyelembe: a kevesebb több. Ne vigyük magunkkal egy balatoni vagy egy isztriai nyaralás kelléktárát, de ruháit se. Egyrészt, mert eszünkbe nem fog jutni azon gondolkozni, milyen ruhát is vegyünk fel a tollasozáshoz vagy a fondue-höz, másrészt mert a sátrainkat senki sem fogja őrizni. Ahova beengedik, érdemes megfontolni a lakókocsit, mert ugye fesztiválozni nem egyedül jár az ember. És igen, a fesztivál, bár a szervezők általában igyekeznek könnyíteni a dolgunkon, azért alapvetően nomád műfaj.

Az idei szezon legnagyobb meglepetése, hogy a fesztiválok királynőjeként emlegetett Glastonbury elmarad - a hagyományosan a nyári napéjegyenlőség idején (június utolsó hete) tartott rendezvényt tavaly alaposan megtépázta a szeszélyes angliai időjárás, a nagyszínpadot gyakorlatilag elsöpörte egy arra járó hurrikán. Úgy tűnik, a megpróbáltatásokat a szervezők máig nem heverték ki - nagyon ne fájjon azonban a fejünk, hiszen a méregdrága jegyek rendszerint hónapokkal a kapunyitás előtt elfogynak, ezt figyelembe véve most már szinte mindegy is, tartanak-e koncerteket idén az egykori tehénfarmon.

Magyar zenekarokat továbbra is hiába keresünk a számottevő fesztiválok színpadain - sajnos még a legapróbb betűvel szedett helyszíneken sem találkozni egyetlen ismerős névvel sem (hacsak a kanadai magyar Tigát annak nem számoljuk, de ilyenre nyilván csak az képes, aki szerint Ben Geza Affleck is magyar). A hazai koncertszervezők azonban bátran kihúzhatják magukat: a húzóneveket meglepő arányban sikerült hozzánk is átcsábítani, igaz, többségük nem fesztiválkörnyezetben, hanem saját jogán lép a közönség elé. Bizony, a Guns N' Roses (május 31., Sportaréna), Tiga (június 10., Műcsarnok), a Depeche Mode (június 12., Puskás Ferenc-stadion, ráadásul másodszor), a Korn (június 26., PeCsa), a Deftones (június 27., PeCsa), Morrissey (július 5., PeCsa), a Radiohead (Sziget), a Scissor Sisters (Sziget), a Franz Ferdinand (Sziget) vagy éppen a Placebo (Sziget) koncertje Európa minden színpadán a leginkább várt események közé tartozik, azt tehát mondhatjuk, hogy egy álomválogatottra mindenképpen telne a nyári merítésből. Megint más kérdés, hogy ennyi név egy-egy nagyobb fesztiválon simán megfordul, ha viszont itthon akarnánk megnézni őket, a szállást és utazást is beleszámolva még mindig a duplájába kerülne az önfeledt koncertezés.

Persze azért vannak hiányosságok is. A tavalyi év nagy befutója, az Arctic Monkeys forgószélként dönget végig szinte az összes helyszínen, a brit tinédzserek hozzánk mégsem ugranak be - igaz, ez a magyar rajongótábor méretével is magyarázható. Hasonlóképpen hanyagol bennünket - hogy csak a fájóbbakat említsük - a Kaiser Chiefs, a Red Hot Chili Peppers, a Streets, Manu Chao és a Strokes is.

Mindennek ellenére mondhatjuk, hogy sokkal kevésbé vagyunk elvágva a könnyűzene nemzetközi vérkeringésétől, mint akár csak egy évvel ezelőtt - a Radiohead koncertje a Szigeten például kivételesnek is nevezhető, hiszen a csapat máshol nem is lép fel, lévén, hogy a tagok főként az új lemezzel vannak elfoglalva, melyet év végéig ígérnek. Ha mindenképpen fanyalogni van kedvünk, az említett bandák mellett hiányoljuk a nagy öregeket: egy koncertet még Bob Dylan is vállalt, James Brown idén is több helyszínen bizonyítja örökifjúságát, sőt egy fellépés erejéig a Funkadelic is összeáll, George Clintonnal az élen - persze egyikőjük sem nálunk lép a rivaldafénybe. A Who viszont több országban is turnézik - ha nagyon kíváncsiak vagyunk rájuk, hozzánk legközelebb július 21-én és 22-én az osztrák határon épphogy túl, Sankt Pöltenben lesz koncertjük, többek között a Roxy Music és más kiöregedőben lévő legendák társaságában.

Ha tehát az idő és a belépő ára nem számít, idén nyáron itthon is láthatunk annyi sztárzenekart, mint az Európai Unió más országaiban. A különbség csupán csak annyi, hogy a következőkben felsorolt fesztiválokon ugyanezt egy, esetleg két éjszaka alatt is megtehetjük.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK