Slágerek Amerika daloskönyvéből

2006.05.30. 12:29

Stacey Kent napjaink egyik legtehetségesebb és legeredetibb dzsesszénekesnője, itthon mégis viszonylag kevéssé ismert. A külföldi kritikusok nem kisebb sztárokhoz, mint Billie Hollidayhez és Ella Fitzgeraldhoz hasonlítják, úgyhogy itt az idő, hogy a hazai közönség is elámuljon előadásán. Erre legközelebb a Művészetek Palotájában lesz lehetőségünk, június 22-én.

Stacey Kent New Yorkban született, gyerekkora gyakorlatilag azzal telt el, hogy végighallgatta a nagy amerikai klasszikusok lemezeit, elsősorban Frank Sinatra és Nat King Cole szerzeményeit. Ennek ellenére esze ágában sem volt énekesi pályára lépni, sokkal jobban vonzotta az összehasonlító irodalomtudomány. Ez irányú karrierjét egyengetve került a kilencvenes évek elején Angliába, ahol aztán megismerkedett jelenlegi férjével és zenésztársával, a tenorszaxofonos Jim Tomlisonnal is.

Az ő hatására döntött végül is a hivatásos éneklés mellett. Beiratkozott a neves Guildhall School of Music and Drama dzsesszkurzusára, majd kis idő múlva már a Ritz Hotel big bandjével, a Vile Bodies Swing Orchestrával énekelt, ahol Tomlison is játszott akkoriban. Itteni szereplésének köszönhetően játszhatta el a vezető énekesnő szerepét Ian McKellen III. Richárd című filmjében.

Kent ezután jutott arra az elhatározásra, hogy lemezeket fog készíteni. Demóanyagát elküldte több kiadónak is, végül 1996-ban a Candiddal sikerült szerződést kötnie, aminek eredményeképp egy évvel később megjelent első lemeze, a Close Your Eyes. Zenekarának állandó (az első lemez óta mellette játszó) tagjai - természetesen Tomlison mellett - egykori osztálytársai, a gitáros Colin Oxley és a billentyűs David Newton lettek.

Az énekesnő legmarkánsabb lemezei talán az 1999-es Tender Trap és az egy évvel később megjelent, Frank Sinatra emlékének szentelt Let Yourself Go. Ami különössé teszi őt, hogy több mint tízéves zenei munkássága alatt nem írt egyetlen saját dalt sem - ahogyan ő maga fogalmazott egyszer: "Amerika daloskönyve elég alapanyagot tartogat számomra." Így aztán repertoárjában megtalálhatók a gyerekkorban hallgatott szerzők mellett Cole Porter, Gershwin, Burt Bacharach, Paul Simon és Duke Ellington darabjai is.

Kent maximális tisztelettel, ugyanakkor mégis roppant egyéni módon nyúl a nagy öregek műveihez, így saját magát "egészen kortárs"-nak tartja. Mindenesetre az örökzöld dallamok felfrissítésével sok mindenkit elbűvölt: a híres bűnügyi szerző, John Harvey egyik regényébe, a Still Water-be is beleírta, de például Clint Eastwood is őt hívta meg, hogy énekeljen hetvenedik születésnapi partiján. A magáncsodálók mellett a szakma is elismeri munkáját, birtokosa többek között a legjobb énekesnőnek járó British Jazz- és a BBC Jazz-díjaknak is.

A balladisztikus Dreamsville és a Richard Rodgers tiszteletére készített In Love Again után 2003-ban jelent meg legutóbbi lemeze, a The Boy Next Door, amelyet ő maga eddigi legszemélyesebb munkájának tart. Az énekesnő nálunk a vele elindított "Jazzdívák a Palotában" elnevezésű koncertsorozat keretében lép fel, talán a legmegfelelőbb helyen: tiszta hangját még jobban erősítheti a Nemzeti Hangversenyterem kiváló akusztikája.

Stacey Kent - Művészetek Palotája (IX., Komor Marcell u. 1.), június 22., 19.30. Jegyár: 3900 - 8900 Ft

Apats Gábor 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK