Ligeti Györgyöt gyászolja a világsajtó

A hétfőn elhunyt Ligeti Györgyről a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjeként emlékeztek meg a lapok világszerte.

"Bár néha Bartók szellemi örököseként dicsérték, Ligeti munkássága a román népzenétől az elektronikus muzsikáig magában foglalt mindent. Hírnevet - műveinek a 2001: Űrodüsszeia című Kubrick-film zenéjében való szereplése mellett - az általa mikropolifóniának nevezett technika alkalmazása hozott számára: olyan zenei színekből és textúrákból készült kollázsok ezek, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy leolvasszák a dallam, a harmónia és a ritmus között húzódó határokat" - írta a The Guardian című brit lap online kiadásában kedden. A cikk ismertette a zeneszerző életét, emlékeztetett arra, hogy zenéje az idők folyamán mind szatirikusabbá és eklektikusabbá vált.

A The Times szerint "Ligeti György zenei anyanyelve folyamatosan változott. 1956 előtt Bartók és a balkáni népzene dallamossága volt rá befolyással. Pierre Boulezzel való, 1957-es találkozása után az elektronikus zenével flörtölt. Azután következett (sok egyéb mellett) a mikropolifónia és a 'mechanikus' zene. Kellő időben azonban újra felfedezte a dallamosság értékét, és lenyűgözte őt Délkelet-Ázsia és a Közép-afrikai Köztársaságban élő Banda-Linda törzszenéje. Afféle szarka volt, itt is, ott is elcsent ezt azt, mint maga is mondta. És voltak, akik mély csodálattal 'őrültnek' nevezték. De őrületében volt rendszer: továbblépett, amint érzékelte, hogy egy bizonyos véna kifáradt: tudta, mit tud használni és mit nem".

A The Telegraph című lap (tévesen) osztrák zeneszerzőként mutatja be Ligeti Györgyöt, aki "szinte minden más avantgárd szerzőnél többet tett azért, hogy befogadhatóvá tegye zenéjét, és szellemességet vitt a modernista technikák és stílusok kutatásába. Akárcsak Sztravinszkij, képes volt magáévá tenni mindenféle kölcsönzött zenét, és mégis teljes mértékben önmaga lenni."

A német lapok is egyöntetűen méltatták a zeneszerzőt. A magyar származású Ligeti György halála nagy veszteség Európa művészeti életében - állapította meg keddi méltatásában a Die Welt, amely "a világosság konstruktőrének" nevezte a Bécsben, 83 éves korában elhunyt zeneszerzőt. A Süddeutsche Zeitung szerint Ligeti a nagyközönség előtt úgy vált ismertté, hogy valaki más felhasználta a zenéjét: Stanley Kubrick amerikai rendező 1968-ban készült 2001: Űrodüsszeia című filmjében felhasználta Ligeti talán legnagyobb hatású klasszikus művét, az 1961-ben, Donaueschingenben bemutatott Atmoszférák című zenekari darabot. Az Atmoszférák az egyetlen avantgárd kompozíció, amely a klasszikus zenétől igen-igen messze álló hallgatót is azonnal lenyűgözi. Az Atmoszférák Ligetit a zeneszerzők céhének egyedi jelenségévé avatta - írta A varázsló utolsó hallgatása című cikkében a német lap.