Táncparkettre penderülő punkok és emósok

2007.03.22. 12:28

Willie Nelson, Merle Haggard and Ray Price: Last Of The Breed

Várakozások: Itthon a countrynak nincsen igazán tömegbázisa, de Willie Nelson neve mégis sokaknak lehet ismerős, ha máshonnan nem, akkor a Brokeback Mountain révén: amikor ugyanis könnyeinket törölgettük a homoszexuális birkapásztor-film végeztével, nem más szólt a legördülő stáblista alatt, mint a country-legenda szívszorító dala, a He Was a Friend of Mine. Az Amerikában hatalmas népszerűségnek örvendő Nelson a hetvenes években lett sztár a Red Headed Stranger című albumával, ami nemcsak a Nashville-sémáktól elforduló ún. outlaw-country mozgalmat indította útjára, de a vörös haját máig copfban hordó énekes szólókarrierjét is pályára állította. A nyolcvanas években Nelson nagy sikerű szupergruppot alapított Kris Kristofersonnal és Johnny Cashsel The Highwaymen néven, valamint színészkedésbe kezdett - játszott például Michael Mann kiváló első filmjében, a Tolvaj-ban -, és egyre inkább kedvet kapott a jótékonykodáshoz is. Újabban a politikához is közel került, részt vett a tavalyi elnöki kampányban, és több olyan szervezetben is dolgozik, amely a marihuána legalizálását tűzte ki céljául. Nevét már nemcsak az egyre sorjázó albumai, de fagylalt és bioüzemanyag is viseli, és hogy bokros teendői közepette sem vesztette el a rá jellemző friss mentalitást, azt legjobban talán az példázza, hogy a tavalyi Valentin-napon egy meleg tex-mex kislemezdallal jelentkezett, a Cowboyok gyakran titokban szeretik egymást címmel.

Eredmény: Nelson mindig is szerette az együttműködéseket, karrierjét számtalan duett fémjelzi, most pedig két olyan zenésszel jött össze, akikkel már korábban is felvettek egy-egy közös lemezt. Mind Merle Haggard, mind Ray Price a country műfajának élő legendái, Price pedig Nelson felfedezéséért is felelős, hiszen ő vette be zenekarába basszusgitárosnak még a hatvanas években. A nagy öregekhez neves közreműkődők csatlakoztak, ez a dupla album valósággal roskadozik a nagy nevektől: a hatvanas-hetvenes évek híres producere, Fred Foster felel a tökéletes hangzásért, Buddy Emmons steel-gitáron és Johnny Gimble hegedűn segít be, és tiszteletét teszi Vince Gill és Kris Kristofferson is. A lemezen Haggard és Nelson egy-egy új szerzeményén kívül klasszikus country-dalok szerepelnek, és ezeket a letűnt hőskort idéző standardokat ugyanazzal a hévvel adják elő a már nyolcan körüli veteránok, mint ahogy tették harminc vagy negyven éve.

Kinek ajánlható: Nem vitás, hogy a tradicionális country kedvelőinek szól.

Olyan, mint: Bár a projekt menthetetlenül nosztalgikusnak tűnik, a Last of the Breed időtlennek ható lemez, melyen a műfaj legnagyobbjai ünneplik a countryt és önmagukat.

Inkei Bence - Nagy Gergő

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK