A szerepéből kieső producer és a méltóságteljes tinidíva

A világ legfelkapottabb producere nagyravágyó albummal irányítja magára a figyelmet, Hilary Duff számára fontosabb a méltóság, mint az olcsó hírnév, Melanie C ismét a kontinens felé kacsintgat, míg a Kings Of Leon és a Maximo Park megy tovább megkezdett útján. A Static X kannibalizmusa csak a pont az i-n a lemezajánlóban.

Timbaland: Shock Value

Várakozások: Timothy Mosley kétségtelenül megelégelhette, hogy folyton a háttérben marad, amikor pedig az utóbbi években kis túlzással róla szól a popzene. A Timbaland művésznéven nyomuló dalszerző-producer volt felelős az elmúlt évek legnagyobb slágerei közül olyan gyöngyszemekért, mint a Sexyback és a My Love (Justin Timberlake), vagy a Maneater és a Promiscuous (Nelly Furtado), és ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen korábban jórészt neki köszönhető, hogy Missy Elliottból világsztár lett, és rajta hagyta az ujjlenyomatát Aaliyah, Jay-Z vagy karrierjén is (de még hosszan lehetne folytatni a listát). Közben ugyan a Timbaland & Magoo duó tagjaként saját nevén is adott ki lemezeket, de ezek közel sem váltottak ki akkora érdeklődést, mint a sztárokkal készített lemezei, és hasonló sorsra jutott egy évtizede a szóló debütálása is. Most viszont úgy érezte, megérett a világ egy önálló, sztárvendégektől hemzsegő Timbaland-albumra, és talán már ennek okán is a rapsztárok mintájára jól összeveszett nyilvánosan Scott Storch-csal, az utóbbi idők egyik legígéretesebb producerével. A rajongók és bennfentesek által csak Timbónak hívott Timbaland tekintélyét mutatja egyébként az is, hogy már olyan "komoly" előadók is kérték a segítségét, mint Beck vagy Björk, és manapság már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a futurisztikus, minimál alapokra épülő zenéjével forradalmasította a mainstream R&B-t és hiphopot, és ezáltal korunk popzenéjét is.

Eredmény: Timbalandról eddig se lehetett elmondani, hogy csak egy stílusban érezné magát otthon, de az utóbbi időben külön hangsúlyozta is, hogy momentán nem igazán izgatja a hiphop, és más stílusokban próbálná ki magát (dolgozott is együtt például Chris Martinnal Nelly Furtado lemezén). Nos, Timbo valóban nem beszélt a levegőbe, és a Shock Value igencsak eklektikus lemez lett: hiphop, R&B, pop, rock és indiai "Bollywood" stílusok bukkannak fel egyebek között. A vendégek névsora még érdekesebb: Elton John, Fall Out Boy, The Hives, és a kevésbé meglepők közül Nelly Furtado, Justin Timberlake és 50 Cent is. Maga a zene viszont már nem ilyen impozáns: hasonlóan a másik sztárproducer, Pharrell legutóbbi lemezéhez, itt is úgy tűnik, hogy Timbo igazi műfaja inkább a sztárok gardírozása, mintsem egy önálló album megalkotása. Természetesen van néhány jól sikerült dal a lemezen: rögtön a Nelly Furtadóval közös single (Give It To Me), a She Wants Revenge duóval készült Time vagy a Push It! Salt N' Pepa slágert a sajátos szintihangzással vegyítő Way I Are, viszont a Hivesszal közös Throw It On Me és a Fall Out Boyjal készült One & Only kerülendő, mert erőltetett házasságnak tűnik a punk rock és a hiphop között. Ráadásul Timbaland kicsit túl sokszor hangsúlyozza a szövegeiben, hogy ő a király - ha tényleg az, akkor miért győzköd ennyit bennünket? Jobban áll neki, ha meghagyja a pózolást másnak.

Kiknek ajánlható: Akiknek tetszett Nelly Furtado vagy Justin Timberlake tavalyi lemeze, itt is talál kedvére való dalokat.

Olyan, mint: Timbaland túl sokat akar egyszerre, de legalább kedvére szórakozik a stúdióban - mi is ezt tennénk, ha ilyen híres barátok asszisztálnának hozzá.