Így turnézik a magyar

Vágólapra másolva!
Rövidesen indul a nyári fesztiválszezon, és a legnépszerűbb hazai előadók pedig most indulnak országos turnéra. Körképünkből kiderülnek Ákos ultrabrutál sztárallűrjei, továbbá  az is, hogy mit keresnek a Tankcsapda tagjai koncertjeik előtt motelszobákban, és hogy kik azok, akiknek egyáltalán telik saját felszerelésre - mert nem ők a többség. 
Vágólapra másolva!

A tavaszi hónapokban ismét beindul a koncertszezon, pár héten belül pedig a hazai szabadtéri fesztiválok is elstartolnak. De vajon milyen körülmények között kénytelenek a hazai zenekarok fellépni, milyen felkészültségük van az előadóknak és kik tehetik meg egyáltalán, hogy nagyobb produkcióval induljanak országjáró turnéra? Ennek néztünk utána.

A koncertszezon startolásával bizony különböző feltételekkel kell szembesülniük hazai zenészeinknek, melynek fő oka leginkább az anyagi háttérben keresendő. Míg egy kezdő banda örül, ha a saját hangszereit meg tudja vásárolni, sokan gigaprodukciókkal, több millió forintos költségvetéssel számolnak egy nagyobb koncertsorozat során. A kezdő bandák kiszolgáltatottsága valahol evidensnek tűnhet, de sokan mégis csak a zenekarok önmagukkal szemben támasztott igényeivel magyarázzák, ha középszerű produkcióval találja a nagyérdemű szemben magát.

A The Moog zenekar fiataljai mostanság kezdenek ismertté válni egy szélesebb plénum előtt, köszönhető ez annak a ténynek, hogy hazai bandák közül egyedülállóként már debütalbumukat egy amerikai kiadó gondozásában hozzák ki. Pár hete pedig pont ennek a lemezszerződésnek köszönhetően egy hathetes amerikai turné keretén belül volt lehetősége a srácoknak bemutatkozni. Mindez természetesen a kiadó büdzséjéből finanszírozva, saját turnébusszal és minden olyan alapfeltétellel, amiről itthon csak álmodni mernek. Hiszen anyagi helyzetükből kifolyólag annak örülnek, ha egyáltalán fellépési lehetőséget kapnak, így rendszeresen az adott klubok felszerelésén játszanak, mely bizony sok kompromisszumot igényel. Nemrégiben egy budapesti klubtulaj a zenekar énekesét többször figyelmeztette, hogy ne viselkedjen rockénekes módjára, szó se lehet róla, hogy ő a tömegbe bemegy és "rockerkedik". Ami kellően furcsán hangzott egy olyan ember szájából, aki napi szinten rockbandáknak ad lehetőséget élőben játszani. Ilyen megjegyzéssel valószínűleg az Egyesült Államokban nem találkoztak, de ott nem is jöhetne szóba ilyesmi, hiszen a teljesen kezdők is már saját felszereléssel járják a klubokat.

De sajnos nemcsak kezdőink, hanem már olyan ismert csapatok, mint a Heaven Street Seven is kénytelenek az adott helyiség hangosítását használni. Az ok főleg a pénztelenség, hiszen bármennyire ismert is a zenekar, nem tud akkora összeget összehozni, hogy mindenhova saját technikát cipeljen. Mindemellett azzal is kénytelenek szembesülni, hogy egyre kevesebb a klubok száma, a piaci helyzet egyre rosszabb egy alt-rock banda számára. "Valószínűleg kevesebb a pénze a fiataloknak a koncertre járásra. Nem beszélve arról, hogy alig van olyan szórakozóhely manapság, ami a 25 felettieknek szólna" - véli Németh Róbert, a zenekar basszusgitárosa. Az elkövetkezendő hetekben a turnézás profibb oldalával találkozhatnak: a kultikus jelentőségű ausztrál banda, a The Church előzenekaraként koncertezik végig Európa számos ismert klubhelyszínét. Olyan helyekre is eljutnak ahol többek között élvonalbeli zenekarok, mint az Arcade Fire vagy a dEUs is rendszeresen tiszteletüket teszik.

Másként látja ezt a kérdéskört a Back II Black zenekar dobosa és zenekarvezetője, Glatz Gábor, aki ragaszkodik ahhoz, hogy csak élvonalbeli technikával álljon színpadra csapata. Sokmillió forintos beruházással, nagy anyagi áldozatok árán sikerült azt a hangszerparkot, látvány- és színpadtechnikát összehozniuk, amiért már egy időközben létrejött külön cég felel. "A közönség a legjobbra vágyik, ezt kell a szemünk előtt tartanunk" - hangoztatja Glatz. "Sokan nem gondolnak bele, de igazi imidzsrombolás is egyben, ha nem színvonalas az élő produkció." Az emberek ugyanis ahhoz a zenekarhoz kötik, és nem a klubhoz, ha hallgathatatlan egy koncert. "Fontos, hogy valamiképp misztifikálódjon a zenekar és ne egy vurstliban legyen része a közönségnek." Ehhez ragaszkodnak ők a legkisebb klub-bulitól az önálló nagykoncerteken át, melyre jó példa lehet a múlt márciusi PeCsá-s lemezbemutató koncertjük, és hasonlóan nagyszabású műsorra számíthatunk április 20-án a Back II Black tíz éves szülinapi koncertjén a Millenárisban.

Viszont arra nagyon kevés példa van, ha egy zenekar saját szervezésű turnéban, önálló látvánnyal, külön a turnéhoz tervezett színpadképpel az ország nagyobb rendezvénycsarnokait célozza meg. Ehhez persze nem árt egy nagyobb rajongótábor, no meg nem kevés anyagi befektetés sem. De nézzük, kik azok, akik képesek ilyen jellegű monstre turnék leszervezésére.