Hé, te! Ne azt nézd, hanem ezt!

"Hey you! Don't watch that, watch this!" - hallhatjuk majd élőben is minden valószínűség szerint a Sziget Nagyszínpadán idén augusztusban. A Madnesst egyszer már majdnem sikerült elhozni a szervezőknek, most remélhetőleg már nem jön közbe semmi. Addig is lássuk, miféle őrületre is számíthatunk majd a koncerten!

Nyolc éve egyszer már majdnem sikerült Budapestre csábítani a Madnesst, a zenekar neve fenn is volt a Szigetet hirdető plakátokon, ám szinte percekkel a fesztivál indulása előtt mégis lemondani volt kénytelen a fellépést, és végül a Brand New Heavies ugrott be helyette.

Most erősen reméljük, hogy már nem jön közbe semmi, és végül tényleg láthatjuk élőben a legnépszerűbb koncertzenekarok egyikét. Ha most földrengés nem is várható, mint a zenekar 1992-es újjáalakulásakor a londoni Finsbury Parkban (a 75 ezer fős közönség a Richter skálán 4,5 fokozatú rengést idézett elő a környéken a One Step Beyond című koncertfavorit közben), igazán féktelen bulira van kilátás. Hiába közelíti már a tagok életkora az ötvenet, a Madness még ma is nyaktörő iramban játssza slágereit, és az együttesről kialakult "bolondos" image sem veszítette érvényét, így a show is garantáltan szórakoztató lesz.

A hetvenes évek végén alakult, londoni zenekar felállása hivatalosan ma is ugyanaz, vagyis Suggs (Graham McPherson) ének, Chris Foreman gitár, Lee Thompson szaxofon, Mike Barson billentyűsök, Cathal Smyth ének, trombita, Mike Bedford basszusgitár és Dan Woodgate dob. Igaz, 2005 májusában Foreman kiszállt a zenekarból, amely egy új gitárossal turnézott abban az évben, és az új albuma felvételeit is nélküle kezdte meg, noha tavaly már néhány koncerten újra az együttesben zenélt, így az ő státusa jelenleg bizonytalan.

A nálunk is több korosztály körében népszerű Madnesst elsősorban "kislemezes" zenekarként szokás számon tartani, hiszen bár készített erős albumokat is, inkább a slágerek azok, amik az együttes népszerűségét fenntartják: 1979 és 1981 között zsinórban kilenc kislemeze került a brit top 10-be, és persze a nagylemezek is jól fogytak.

Amikor aztán a brit ska-őrület kifulladt, a többi hasonló stílusban játszó zenekar (Specials, Beat, Selecter, Bad Manners) szép lassan lemorzsolódott, és a Madness már egyedüliként tartotta a frontot, és még három évig a legnépszerűbb brit zenekarok közé tartoztak, tucatnyi további slágerrel. A House Of Fun révén meglett az első no. 1 helyezés is, míg az Our House az addig hiába óhajtott amerikai áttörést is meghozta a fiúk számára.

Az évtized közepére azonban - többek között az egyik fő dalszerző Mike Barson távoztával - a Madness csillaga hanyatlani kezdett, és végül 1986-ban feloszlott. Másfél évvel később aztán négy tag The Madness néven felvett egy visszhangtalan albumot, de a nyolcvanas évek második felében kevesen emlékeztek a zenekarra. Aztán amikor 1992-ben újra összeállt az eredeti felállás, egyből kiderült, mégis mekkora igény van rá, hiszen két telt házas koncertet is adott a zenekar Londonban. Innentől kezdve a Madness rendszeresen koncertezett, de új albumot csak sokára jelentetett meg: 1999-ben megjelent 15 év után az első, eredeti felállásban készült album, Wonderful címmel.

Két éve The Dangermen Sessions néven újabb lemezt jelentetett meg, melyen főként reggae és ska klasszikusokat játszott a zenekar, amely idén nyárra ígérte a folytatást, melyet tavasszal már meg is előlegezett egy új kislemez, a Sorry. A ma már Angliában amolyan nemzeti intézménynek számító Madness azóta is kedvelt vendége a fesztiváloknak, és turnéira is mindig hamar elfogynak a jegyek. A koncerteken természetesen eljátsszák a legnagyobb sikereket, így most kiválasztottunk tíz olyan dalt, amely biztosan hallható lesz majd a Nagyszínpadon.