Jöhet a videoklip reneszánsza

A külföldi gyakorlattal ellentétben a magyar zenekarok számára egyáltalán nem természetes az, hogy videoklipek is készülnek dalaikhoz. Eddig ugyanis nem volt olyan jelentősebb csatorna, amin keresztül eljuthatott volna a tömegekhez is, most azonban a magyar MTV elindulásával a helyzet könnyen változhat. Egyesek szerint az új tévéadó pozitív hatása már most is meglátszik.

Mostanra talán már az itthoni tévénézők többségének feltűnt, hogy október első napja óta magyarul látható a Music Television adása.

A legtöbb európai országban már korábban elindult a csatorna helyi változata, így Románia, Ukrajna és a volt jugoszláv országok után már csak idő kérdése volt, hogy mikor startol el hazánkban. A magyar indulás már önmagában is örömteli dolog, főként, ha tudjuk, hogy más a célközönsége az új zenei adónak, mely progresszívebb, igényesebb zenét ígér, mint a régebb óta jelen lévő VIVA. A kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a magyar videoklip-piacra, képes-e egy kicsit felrázni azt, s hogy lehetőséget teremt-e új együttesnek, hogy közelebb kerüljenek a tűzhöz.

Valószínűleg néhányan emlékeznek még az első magyar zenei adóra, a kilencvenes évek derekán létező Top TV-re. Itt debütált Rákay Philip, de vezetett műsort a Kimnowakból ismerős Nagy Gergő, sőt, még Csiszár Jenő is. Ők még jóval többet beszélhettek szubjektíven a zenekarokról, az egyes dalokról, nem volt annyira megkötve a kezük, mint napjainkban. A csatorna zenei felhozatalát tekintve változatosabb volt, mint utódai, könnyen lehet azért, mert nem célzott meg kimondottan egyetlen korosztályt sem. A Greatest Hits című műsor például bátran merített a hetvenes-, nyolcvanas évek videó terméséből. Akkoriban még jóval kevesebb magyar klip készült, így amit leforgattak, az nagy valószínűséggel adásba kerülhetett, mint például a Kispál és a Borz-, Pál Utcai Fiúk-, Republic-, vagy épp Hip Hop Boyz-klipek.

A Top TV mintegy másfél évig létezett, mely végül anyagi gondok miatt jelentett csődöt. Az igény azonban továbbra is fennmaradt egy klipcsatornára, így született meg 1997 nyarán a Z+ nevű adó, melynek neve később VIVA+-ra, majd VIVÁ-ra változott. A Z+, és utódai az évek során trendmeghatározó médiumokká nőtték ki magukat: akinek a klipjét sugározták, az nagy valószínűséggel sikeres is lett. Nem konkurált velük senki (legalábbis Magyarországon), így alakulhatott ki az a struktúra, mely azt eredményezte, hogy a csatorna portáján kívül rekedt zenekarok rétegzenévé váltak itthon, ami nem a hazai zeneipar egészséges fejlődését eredményezte. (Persze a kereskedelmi rádiók is nagyban hozzájárultak, hogy ez a folyamat végbemenjen.)

A nagyobb lemezkiadóknál futó zenekarok kötelességszerűen gyártották a klipeket, hogy ezzel csináljanak kedvet a nagylemez vásárláshoz, s ekkor még több pénzt is adta a kiadók erre a célra. Ez azt a hatást váltotta ki, hogy egyre több kliprendező bukkant fel, s egyre jobb minőségű munkák kerültek ki kezeik közül. Ennek egyik oka az volt, hogy a klipkészítés ugródeszkát jelentett a reklámszakma felé a fiatal rendezőknek, vagy épp a reklámvilágból kerültek alkotók a zenei videók mezejére. Egy videó elkészítése egy-két millió forint volt ekkoriban, a minimum ára ma is legalább ennyi. Az sem volt ritka, hogy az előadók bármivel beérték "mindegy, csak adja a VIVA" alapon.

Ezen változtathat a Music Television hazai mutációjának felbukkanása. Amint nyáron hírt adtak az indulásról, az is kiderült, hogy más korosztályt, célcsoportot próbál meghódítani az új csatorna a VIVA-hoz képest. Míg utóbbi továbbra is a tizenéves lányoknak fog leginkább örömet okozni, az MTV főként a húszon túliak számára sugároz. Zenei kínálatuk is e szerint kategorizálható. Az új adó a megszokott stílusoktól eltérő produkciókat ígért, s az első pár nap alapján azt mondhatjuk, hogy ez egyelőre teljesült is. Kérdés azonban, hogy az eddig partvonalon kívül rekedt műfajokra lesz-e hosszú távon igény, s hogy a magyar MTV trendformálóvá válik-e.

A magyar Music Television főszerkesztője, László G. Gerzson szerint mostantól érdemes lesz azokkal az előadókkal is foglalkozni, akik számára eddig nem igazán létezett megfelelő fórum. Eddig a kiadók sem szívesen költöttek klipekre, ami érthető is a lassan megszűnő lemezeladások ismeretében, de a másfél millió háztartás erős indok lehet arra, hogy egyre jobb hazai videókkal találkozzunk. "Sokszor keresnek meg minket személyesen is előadók és ugyanúgy kezeljük őket, mint a nagyobb kiadóval bíró csapatokat. A lényeg nem a klipre költött összegen van, hanem a képi ötletek sikeres és egyedi megvalósításán" - nyilatkozta az [origo]-nak a főszerkesztő.

Magashegyi Underground - Szeplős váll

A rotációba több szempontot figyelembe véve kerülhetnek klipek. "Egyrészt a hazai klipek aránya a nemzetköziekhez képest 30-35 százalék. Fontos, hogy éppen mely műfajok vannak túlsúlyban a playlisten, azaz mindig kalkulálunk azzal, hogy éppen milyen arányban futnak rock, hiphop, indie és elektrós zenék. Törekszünk arra, hogy meglegyen az egészséges egyensúly a műfajok között. Sokat számít a különböző slágerlistákon való helyezés is és a zenekar körüli esetleges felhajtás."