Qtrax - a nagy letöltős svindli

2008.01.28. 19:10

25 millió, ingyenesen és legálisan letölthető zeneszámot, továbbá fűt, fát és tejjel-mézzel folyó kánaánt ígért közleményében a Qtrax nevű szolgáltatás, melynek az indulása azonban egyelőre káoszba fulladt. A kísérlet mindenesetre ígéretes, és ha nem valami rossz viccnek vagyunk tanúi, akkor jelentős lépés lehet a zeneipar átalakulásában.

Nagy hírverés közepette jelentette be elindulását vasárnap a Qtrax nevű zeneletöltő szolgáltatás, mely 25 millió zeneszámot kínál a vásárlóknak, ráadásul mindezt teljesen ingyen. (Összehasonlításképpen: az iTunes 6 millió, míg az Amazon MP3 hozzávetőlegesen 3 millió tracket kínál, és ugyebár azt is pénzért.) A Qtrax a tervei szerint hirdetésekből tartaná el magát, míg az előadók a letöltések arányában részesülnének díjazásban. Sőt, a cég elnöke, Allan Klepfisz azt is bejelentette, hogy mind a négy nagy kiadóval már meg is egyeztek arról, hogy a Qtrax rendelkezésére bocsátják teljes katalógusukat.

Idáig tehát minden nagyon szép, és valóban úgy tűnhetett, hogy új korszak kezdődik a zeneipar történelmében, ám van néhány bökkenő, melyből aztán szép lassan egyre több lett, és mára ott tartunk, hogy sokan sima blöffnek tartják a Qtrax bejelentését, de menjünk inkább sorjában.

Azt már az eredeti bejelentésből is lehetett tudni, hogy másolásvédett fájlokról lesz szó, melyek a Microsoft Windows Media DRM technológiával lesznek ellátva, ami például mindjárt azt is jelenti, hogy csak bizonyos hordozható lejátszókon lehet hallgatni, például az iPodon pont nem. Igaz, a cég beígérte, hogy áprilisra megteremtik a feltételeit annak, hogy a Qtraxről letöltött fájlok is iPod-kompatibilisek legyenek, mint ahogy azt is, hogy Mac alatt is futtatni lehessen majd a programot, mert ez egyelőre csak Windowsszal lehetséges.

Ezek a hírek már mindjárt lehűtötték a kezdeti nagy lelkesedést, de az igazi blamázs csak ma jött, amikor a négyből három multikiadó (EMI, Universal, Warner) is cáfolta, hogy megállapodott volt a Qtraxszel, a negyedik, a Sony-BMG pedig egyelőre nem reagált a nyilatkozatra.

Hozzájön ehhez még, hogy a Qtrax közleménye szerint vasárnap éjféltől indult volna el a szolgáltatás, de egyelőre nem lehet letölteni a klienst az oldalról, helyette csak egy ígéret fogadja a látogatót, hogy éjféltől letölthető a kliens - csak azt felejtik el pontosítani, hogy melyik napról van is szó.

Szintén nem világos még a hirdetés formája: egyes források a lejátszás közben felugró pop-up ablakokat emlegetnek, míg a brit Channel 4 tévéhíradójában már a számok között hallható (!) reklámokról volt szó.

Így aztán a szenzációs bejelentésből estére már inkább káröröm tárgya lett az esettel foglalkozó internetes oldalakon. Hogy amatőrizmusról vagy sima svindliről van-e szó, arra csak a jövő deríthet fényt, viszont érdemes végiggondolni, milyen következményekkel járhat az, ha a Qtrax mégis le tudja küzdeni majd a kezdeti nehézségeit, és valóban tartani fogja magát a közleményében ígértekhez.

Először is, a Qtrax úgy hirdeti magát, mint a világ első legális p2p fájlcserélő szoftvere, ami kicsit félrevezető, hiszen itt a felhasználók nem egymásról töltenék le elvileg a zeneszámokat, hanem egy bittorrent klienshez hasonló technológia segítségével tehermentesítenék a központi szervert szükség esetén. A háttérben futó szoftver esetleg le is lassítja kicsit az internetezést, mivel a már letöltött anyagokat elérhetővé teszi a többi partner számára, vagyis észrevétlenül töltöget felfelé. A kötelező reklámmegjelenítés mellett ez lehet a magyarázata annak, hogy a letöltött zenéket a gépen csak a Qtrax saját (egyébként a Firefox-böngészőre épülő, eredetileg Songbird nevet viselő) kliensével lehet meghallgatni.

De ez a felhasználók szempontjából igazából nem is lényeges, az viszont már igen, hogy amennyiben a nagy kiadók tényleg beadnák a derekukat, akkor ez lenne az első eset arra, hogy a zeneipar nagykutyái beleegyezésüket adnák egy p2p oldal működéséhez.

Forrás: [origo]

Éjféltől tölthető a kliens - de melyik napon?


Éppen ezért az is kérdéses, hogy melyik zenefogyasztó réteget tudja majd megnyerni magának a Qtrax. Elsőre ugyanis nyilván a legnagyobb zeneáruházak ugorhatnak be vetélytársként, ahol aki akar, legálisan vásárolhat magának - most már DRM-mentes - zenét. Jobban belegondolva azonban, aki hajlandó volt fizetni a letöltésért, azt nem biztos, hogy csábítani fogja egy olyan lehetőség, hogy korlátozottan felhasználható fájlokat szerezzen be, ráadásul mindezt tengernyi reklámmal nyakon öntve. Ők lehet, hogy inkább továbbra is kifizetnek 99 centet egy számért.

Az igazi kérdés sokkal inkább az lesz, hogy az illegális p2p fájlcserélők közönségét sikerül-e átcsábítani a Qtraxhez, de ha a fenti kényelmetlenségeket (sok reklám, korlátozott felhasználás) nem sikerül kiküszöbölni, akkor egyelőre túl sok esélyt nem adnánk a Qtraxnek a bittorrenttel és társaival szemben.

Nem említettük még a Qtrax további lehetséges vetélytársait, az előfizetéses/streamelős rendszereket, melyek közül a Last.fm-mel külön cikkben is foglalkoztunk. Ezek ugyanis, ha lehet, egy még kényelmesebb modellt valósítanak meg, ahol még csak azzal sem kell foglalkozni, hogy milyen formátumban szerezzük meg a zeneszámokat, ellenben bármikor meghallgathatjuk, amit szeretnénk.

Mindenesetre akármi is lesz a furcsán induló Qtrax-sztori vége, azt most is ki lehet talán jelenteni, hogy ez is egy újabb lépés abba az irányba, melyben a zeneszám már nem árucikk, hanem csak kiegészítő jövedelemforrás az egyéb, zenéhez kapcsolódó bevételi lehetőségek mellett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK