A rotációban bízik a Morcheeba

A Skye Edwards távozása óta két énekesnőt is elfogyasztó Morcheeba most vendégénekesekkel vette fel az új lemezt, abban bízva, hogy az énekesi poszton végrehajtott rotáció új lendületet ad a kissé lelassult együttesnek. Hatodik stúdióalbumán a roots rockhoz tér vissza Sheryl Crow, míg egy kicsit gondterheltebb lett a szörfös énekes-dalszerző, Jack Johnson. Izgalmas és egyedi albummal jelentkezett a Hot Chip, míg a szokásosat hozza KD Lang és a Nada Surf is. Lemezajánló.

Morcheeba: Dive Deep

Várakozások: Bár megjelenésekor a Morcheebát a bristoli gyökerű triphop irányzathoz sorolták, az szinte kezdettől fogva világos volt, hogy a Godfrey fivérek és a bársonyos hangú énekesnő, Skye Edwards triója jóval könnyedebb zenei világban mozog, mint mondjuk a Massive Attack. További albumain aztán a Morcheeba kitágította a triphopos hangzásvilágot, és soul, hiphop, blues és funk elemekkel színezett, kellemes és slágeres popzenével szerzett magának újabb híveket, és harmadik albumával, a Fragments Of Freedom-mal az ezredforduló sztárjai közé került, a Rome Wasn't Built In A Day című slágert pedig világszerte játszották a rádiók és a klubok. Ez az új, populáris kanyar azonban utólag talán már kijelenthető, hogy csak pünkösdi királyságot hozott a Morcheebának, hiszen a kritika innentől kezdve gyakorlatilag leírta az együttest, amely későbbi lemezeivel már nem volt képes komolyabb fejlődésre, és hamar kiment a divatból. Minimális kárpótlást talán jelenthetett Godfrey-ék számára, hogy Magyarországon például évekig a legnépszerűbb külföldi előadók közé tartozott a trió, mely azonban komoly krízisbe került, amikor Skye - aki sokak számára egyenlő volt a Morcheebával - távozott az együttesből. A helyére érkező Daisy Martey-nak nem volt könnyű dolga, és nem is sikerült maradék nélkül pótolnia Edwardsot az Antidote című albumon, majd nem sokkal később ő is kilépett a zenekarból. Godfrey-ék már egy újabb énekesnővel voltak a Szigeten 2005-ben, és azóta túl sokat nem lehetett hallani róluk.

Eredmény: Új lemezükön Paul és Ross Godfrey úgy döntöttek, hogy nem szereznek állandó utódot Skye helyére, hanem különböző vendégénekesekkel töltik ki az űrt, mondván, hogy a Morcheeba igazából őket kettőjüket jelenti. Így az első kislemezdalon, a countrys beütésű Enjoy The Ride-on az Elton John által harminc éve felfedezett énekesnő, Judie Tzuke dalol, ezenkívül még nála is kevésbé ismert nők és férfiak énekelnek az otthonosan downtempós, finom, kellemes kávéházi háttérzenéért kiáltó alapokra. Tulajdonképpen sok rosszat ezúttal sem lehet mondani a Morcheebára, csak ugyanazt, ami legalább a Fragments Of Freedom óta követi az együttest, vagyis az "oké, kellemes és nyugis zene, nem fogom eltekerni a rádiót, mint ahogy megvenni sem a lemezt" reakciót váltja ki a gyanútlan hallgatóból. Minél többet hall ugyanis az ember ezekből a hasonlóan középtempós dalokból, annál kiszámíthatóbb lesz az összes többi.

Kiknek ajánlható: Akik a legutóbbi albumon sem pártoltak el a Morcheebától, most sem fognak.

Olyan, mint: Az ezredforduló megszokottan nyugis hangjai.

(IB)