Lovagos, útonállós, kirakós, gondolkozós: bemutatjuk a Carcassone-t

2008.02.08. 18:46

A játék alapvetően békés természetű: hiába egészítesz ki kártyáddal egy elkezdett várat, utat, ha azon valaki már áll (még ha te is vagy az), nem tehetsz már arra az építményre. Vannak trükkös módjai, hogy hogyan veheted el játékostársadtól a várat, utat (nem egyszerű), sőt módosítani is lehet a szabályokat, de alapesetben a játék inkább építkező, mint harcos jellegű.

Persze személyiségfüggő, hogy ezt valaki unalmasnak találja-e, és konfrontatívan játszik-e (van rá mód) vagy éppen ellenkezőleg, kedvét leli a (szinte) zavartalan építkezésben. Itt jön a képbe a Carcassone legfontosabb erénye: a játék kisebb, variábilis szabályokból áll, amelyek szabadon megváltoztathatóak anélkül, hogy a rendszer felborulna. Alternatív szabályok bevezetésével nagyon jól lehet változtatni a játék jellegén, az alábbiakban majd mi is javaslunk párat, de a Carcassone-ban épp az a jó, hogy bárki jó módosításokat találhat ki, a család vagy baráti társaság habitusához igazítva a játék szellemét.

A játéknak hét-nyolc (!) kiegészítője van forgalomban a világon (nem beszélve az öt Carcassone-alapú különálló játékról), melyek mindegyike egy kicsit más irányba viszi az alapjátékot. A Magyarországon kiadott, lefordított kiegészítők (főleg A Hercegnő és a Sárkány és A Torony) inkább a játék támadó jellegét erősítik fel, velük a békés Carcassone igazán izgalmas, majdhogynem agresszív jelleget ölt. Így inkább csak az alapjátékra mondhatjuk, hogy építkezős és békés.

A pontok számítása jelenthet még az elején gondot, itt a szabályokat ugyanúgy meg kell jegyezni, mint kanasztánál a lapok értékeit vagy pókernél a kombinációkat. Ha egyszer megtanulod (egy játék is elég hozzá), akkor a játék gyors és gördülékeny lesz. Segítségül álljon itt egy összefoglaló táblázat, amely a magyar játékszabályokat rögzíti. Ezt azért fontos leszögezni, mert háromféle szabálykönyv van forgalomban a világon, ha valaki külföldről szerezte be játékát, előfordulhatnak eltérések. (A Magyarországon kiadott Carcassone a német szabályokat követi.)

Itt még egyszerű a képlet: építkezünk, befejezzük, pontot kapunk   |  Nézz még képeket!

Az utolsó oszlopban azokat a pontszámítási javaslatokat találod, amelyek egy kicsit megcsavarják a játékot, a táblázat alatt pedig azokat a trükkös alternatív szabályokat, amelyek más-más vonását erősítik a játéknak. (Mindkettőt inkább az alapjátékhoz javasoljuk, a kiegészítők éppen eléggé megváltoztatják a játékot.) A kommentekben várjuk a további ötleteket, biztos mindenkinek van saját verziója.

lezárás játék vége Ajánlatok
ÚT területelemenként 1 pont területelemenként 1 pont a játék végén a befejezetlen útért nem jár pont
VÁR területelemenként 2 pont + címerenként 2 pont (Katedrális esetén területelemenként és címerenként 3 pont) területelemenként 1 pont játék közben egy két elemből álló kis vár befejezéséért csak területelemenként 1 pont jár; a játék végén a befejezetlen várért nem jár pont
KOLOS-TOR 9 pont ahány területelem körbeveszi, annyiszor  1 pont a játék végén a befejezetlen kolostorért nem jár pont
MEZŐ - ahány vár fekszik rajta, annyiszor 3 pont


A további - nem pontszámítós - szabályjavaslatok közül a legnagyobb változást az hozhatja, ha nem tiltjuk meg más területeinek elfoglalását, csak távolsági szabályt iktatunk be. Ha tehát várkártyát húzunk, becsatlakozhatunk más várába úgy, hogy új kártyánkra helyezünk egy lovagot, és így ringbe szállhatunk a vár megszerzéséért, de a harcoló alattvalók között mindig ki kell hagyni egy mezőt. Így kicsit küzdősebb lesz az alapjáték. Szintén ebbe az irányba hat az az alternatív szabály, hogy ha egy befejezett építményen egyező számú (illetve hatalmú) ellenséges lovag áll, nem kapja meg mindkét "hűbérúr", azaz játékos az egész pontot, hanem felezniük kell. Így kevésbé nyugszunk bele mások rablásaiba.

A stratégiai elemet erősíti, ha nem azt a területmozaikot tesszük le, amelyiket éppen húztuk, hanem állandóan három lapot tartunk a kezünkben, és azok közül választunk. A lapokat titkolhatjuk vagy megmutathatjuk, előzetes megállapodás függvénye, első esetben gonosz és trükkös gondolatokat forgathatunk némán fejünkben, második esetben több a kommunikáció, ám kevésbé tudunk kiszúrni másokkal.

Így néz ki felülről a terep a játék vége felé  |  Nézz még képeket!

Van olyan szabály is (Mérnök), amely szerint az összes lapot előre ki kell osztani mindenkinek, ebben az esetben a szerencse faktora szinte teljes mértékben kiiktatódik. A Megfontolt Szerzetes-szabály szerint egy kolostor-kártyát kap meg előre a játékos, amelyet bármikor felhasználhat húzás helyett. Kolostor-kártyákat ki is vehetünk a játékból, ha gyorsabbá akarjuk tenni a játékot, mert a kolostor viszonylag statikus elem.

Teljesen feje tetejére állíthatja a játékot, ha bevezetjük azt a szabályt, hogy a játékos nem a frissen lerakott területlapra, hanem bármelyik, már korábban lerakott kártyára tehet csak alattvalót.

Jó kis pontszerző kiegészítés lehet, ha bevezetjük a Vámszedőt, aki az utak kereszteződésébe állhat, és az adott útkereszteződésből induló, mások által befejezett utakért járó pontok harmadát bezsebeli. Kolostorból csinálhatunk Apácazárdát, ha nem egy, hanem két követőt állítunk rá, ebben az esetben nem kilenc, hanem 18 pontot kapunk befejezéskor.

Nehezítés, ha kevesebb alattvalónak dirigálhatunk: lehet a játékosok számának növekedésével fordított arányban osztani lovagokat (két játékosnál 7, háromnál 6, négynél 5, ötnél 4 alattvaló).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK