Símaszk, motorcsónak és üvegvágó - a legmeghökkentőbb műkincsrablások

2008.08.07. 12:12

Legtrükkösebb
A "Tábornok" gúnynevet viselő Martin Cahill ír gengszter nevéhez sok törvénytelen akció fűződik. Bár nem volt szakértő műkincsrabló, de igazi maffiózóhoz méltóan szervezte meg több mint egy tucat értékes festmény elrablását. Rájött, hogy nagy múzeumokba nem érdemes menni lopni, a kis, vidéki gyűjteményeket ugyanis sokkal gyengébb biztonsági rendszer védi. Így választotta az Írország keleti partjainál fekvő Russborough-kastélyt, ahol jó néhány műkincset őriztek. Társaival elrejtőztek a kastély mellett a sötétben, majd egy icipici lukat fúrva az egyik hátsó, észrevétlen ablakba, beindították a riasztót. Ahogy számítottak rá, a rendőrök - miután körülnéztek, és semmi gyanúsat nem találtak - szépen nyugodtan visszamentek a rendőrőrsre. Igen ám, de ameddig kiértek a helyszínre, Cahilléknak volt idejük hatástalanítani a riasztót. Innentől kezdve már szabadon nézelődhettek a kastélyban. 18 képet akasztottak le és vittek el, köztük a legértékesebb egy Vermeer-festmény volt.
(1986)

Forrás: [origo]
Ez az a Vermeer-kép: Levelet író nő  |  Nézd meg nagyban, szépek a fények! 

Legromantikusabb
Adam Worth, a viktoriánus London Al Caponéja szintén igazi profi gengszter volt, de a szerelem leterítette: beleszeretett ugyanis az egyik ellopott női portréba. Egy Old Bond Street-i galériából hozta el bakot tartó komornyikja segítségével Gainsborough angol festő Devonshire hercegnőjéről készített portréját. Annyira elbűvölte a kép, hogy eredeti szándékaitól eltérően nem zsarolt vele, nem is adta el, hanem élete végéig ágya mellett őrizte. Mikor egy negyedszázad elmúltával végül eladni kényszerült a festményt, bele is szakadt szíve az elvesztésébe.
(1876)

Forrás: [origo]
A rosszéletű dámát Reynolds is megfestette (középső kép), az életéről készülő filmben pedig nem más személyesíti meg, mint Keira Knightley  |  Nézd meg nagyban a szép hölgyet!

Legnaivabb
Nem pontosan érthető, mi járhatott annak a pár idealistának a fejében, akik egy koktélparti alatt elvittek a New York-i Zsidó Múzeumból egy gyönyörű Marc Chagall-festményt, majd másnap "Nemzetközi Bizottság a Művészetért és Békéért" név alatt jelentkezve követelték a múzeumtól, hogy Izrael azonnal kössön békét Palesztinával, különben nem adják vissza. Az egymillió dollárt érő kép végül egy Kansas állambeli topekai postahivatalban került elő, a levelek szétválogatása közben.
(2001)

Forrás: [origo]
Az első képet vitték el a béke hívei: Tanulmány a "Vityebszk fölött" című képhez címűt; a jobb oldali képet, a Vityebszk fölött-et a MOMA őrzi

Legmelósabb
Hat évvel ezelőtt egy mindenre elszánt banda kibérelt egy kis boltot a paraguayi Asunciónban található Szépművészeti Múzeum szomszédságában. Két hónapig ástak, ástak, ástak és ástak, mígnem egy éjjel 80 láb hosszú alagúton keresztül elérték a célt. Jó időben jó helyen, hisz épp a múzeum történetének legértékesebb kiállításába csöppentek, volt miből lopkodni, végül 500 ezer font értékű kinccsel távoztak.
(2002)

SZOBORCSONKOLÓK

A kiállított műalkotásokat nemcsak pénzsóvár besurranó tolvajoktól, hanem a művészet akut ideg-összeroppanásban szenvedő rajongóitól és modern művészektől is félteni kell olykor. Az az alkotás, amelyet a leggyakrabban ért atrocitás, a múlt század eleji francia dadaista Marcel Duchamp Szökőkút című piszoárja. A két kínai származású brit művész, Yuan Chai és Jian Jun Xi végül is csak eredeti rendeltetésének megfelelően akarta használni a műtárgyat, amikor 2000-ben a londoni Tate Modernben megpróbáltak belepisilni. (Ezzel már öt évvel azelőtt az ambient mókás kedvű szülőatyja, Brian Eno is próbálkozott a MOMA-ban, de ő csak a Duchamp-mű egy reprodukcióját használta ürítkezési célokra.) Kicsit komolyabb eset a francia Pierre Pinoncellié, aki egy kalapáccsal esett neki a híres piszoárnak. A 77 éves bácsi szintén posztmodern művésznek mondta magát, és arra hivatkozott, "performansza" magának Duchamp-nak is tetszett volna. Később pisilt is a műbe. 1991-ben szintén posztmodern művész próbálta meg Michelangelo Dávid-ját szétverni egy kalapáccsal. A bal lábujjáig jutott. Rembrandt híres Éjjeli őrjárat-át egy hatalmas kenyérvágó késsel "szúrta le" egy állástalan holland tanár, Wilhelmus de Rijk 1975-ben. Tette után egy évvel öngyilkos lett. 2006-ban ököllel vágtak bele Monet egyik remekművébe a párizsi Orsay Múzeumban részeg férfiak. A kamera káromkodásaikat is rögzítette.

Leghatalmasabb
Amikor megdőlt Szaddám Huszein hatalma, külföldi állampolgárok, katonák és helyiek egyaránt ládaszám hordták szét a bagdadi Nemzeti Múzeum kincseit. Még ma is közel 11 ezer műtárgy hiányzik, de ez is csak becslés, gyakorlatilag nem volt katalógus, és a régészeti leleltek időről időre gyarapodtak. Ami bizonyos, hogy láthatóak voltak korábban a 3500 éves asszíriai szárnyas bikák, Nimrud oroszlánja, bronzszobrok, ékszerek, agyagtáblák és tizenöt évszázad ötvösmunkái. Persze nem ez volt az első államközi műkincslopás a történelemben: a British Museum és a Louvre sem lenne ugyanaz, ha nem hoztak volna haza pár szuvenírt a volt gyarmatokról.
(2003)

Legmagyarabb
Itt a legizgalmasabb hazai eset: 1983-ban két fiatal srác úgy gondolta, ők jól meggazdagodnak, ha híres festményeket lopnak. Szövetkeztek tehát rutinosabb olasz gengszterekkel, és mikor tatarozták a Szépművészeti Múzeumot, egy éjjel felmásztak az állványzaton, és üvegvágó segítségével bejutottak a Régi Képtárba. Szerencséjükre - noha volt biztonsági riasztórendszer (az olasz teremben is) -, épp nem működött, így az infrakamerák kereszttüzében szépen megragadták az Esterházy Madonnát és még hat képet, és gyorsan eliszkoltak. Azonnal a határ felé vették az irányt, így mire egyáltalán valaki észlelte a történteket, messze jártak. A rablókat a Dunába hajított képkeretek és egy segédkező lány buktatta le. Az elkövetők mind börtönbe kerültek, és a képek is meglettek. A Pietro Bembo arcképe a föld alól került elő, a Görögországban lévő festményeket pedig egy vidáman bicikliző csendőr vette észre. Feltűnt neki egy árválkodó bőrönd egy kolostor kertjében, megnézte, mi az, és talált hat csodálatos képet. Az amúgy is restaurálásra szoruló festményeket egy év alatt rendbe hozták a szakemberek.
(1983)

Forrás: MTI
Raffaello Esterházy Madonná-ja a Medici-kiállításon is látható volt  |  Nézd meg nagyban!

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK