Bernstein megér egy misét

2008.11.08. 17:40

Bernstein Misé-je minden, csak nem egy katolikus istentisztelet. Itt a templomot a színpad helyettesíti, ahol nemcsak énekesek és kórus játsszák a szerepeket, hanem a tánckar és színészet is szerves részét képezi az előadásnak. És akkor még nem is beszéltünk Bernstein származásáról és a műfaji koncepcióról, ami teljes eklektika: musical, jazz, rock, blues, gospel, kánon. Egy színpadra alkalmazott mise modern felfogásban.

"Életem kulcskompozíciója, erre vagyok a legbüszkébb." "Azt hiszem, mindaz, amit eddig írtam, csak előkészület volt ehhez." "Úgy érzem, egész életemben ezt a művet írtam." - mondta maga Bernstein erről a darabról, aki idén ünnepelné 90 éves születésnapját. Az alkotás valóban egyedülálló és igen grandiózusra sikeredett. Itt semmi sem zajlik a megszokott kerékvágásban, minden többszintű és összetett.

Ha ez a mise csak az állandó (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei), az adott alkalom által megszabott szövegű és igeliturgiát megjelenítő tételekből állna, azt mondhatnánk a darab követi az istentiszteletek hagyományos mentét. Ebben a misében azonban nemcsak, hogy musical jellegű "betétdalok"-kal találkozhatunk, de külön négy hangszóró által is kibocsátott zene és a műfajhoz nem illő hangszerek is gondoskodnak arról, hogy kibillentsék a nézőt a megszokott befogadási metodikából. Az egyik zenekar szoprán-, alt- és tenorszaxofonja, két elektromos gitárja és basszusgitárja áll szemben a másik ütőkből, hárfából, orgonából és vonósokból álló lágy hangzásvilágával. Mindez pedig olyan megnevezésekkel van megbolondítva a partitúrában, mint a marching band, rock band, blues band. És ha ez még nem lenne elég, az előadás két nyelven zajlik, latinul és angolul.

Ezek hallatán az a tévképzete támadhatna az embernek, hogy ez egy vicc, de korántsem erről van szó. "Én mind a Kaddish-t, mind a Misé-t lényegileg vallásos megnyilatkozásnak tartom, de nem olyan műveknek, amelyeket a tételes vallások keretein belül kellene előadni; mondjuk az istentisztelet hajlékában, vagy akár valláshoz kötődő alkalmakkor" - mondja a zsidó származású Bernstein, és már érthető is, miért dolgozik látszólag ellentmondásos elemekkel. Ez nem valami parafrázis, csak a modern ember viszonya Istenhez - vallási hovatartozás nélkül. Egy az isteni világgal szembeni kétség és belső vívódás zenei és képi drámája, amelynek egyértelmű és tiszta megjelenítése lehetetlen.

A mű megszületésének körülményei is alátámasztják az alkotás komolyságát, ugyanis Jacqueline Kennedy kérte fel Bensteint egy rekviem mise megkomponálására John F. Kennedy halálának emlékére. A zeneszerző, karmester, zongoraművész, tanár és televíziós műsorvezető a Jeremiah a Wonderful Town és a West Side Story után nekilátott a komponáláshoz és megszületett a Mise, amely élete főműve lett végül: "Mindig is akartam valamiféle istentiszteletet komponálni, mely a különböző vallások, szekták, ősi vagy törzsi hitek elemeit foglalja magában. [...] A John Kennedy iránti szeretetből és rajongásból született ez a teljesen új koncepció."

Forrás: [origo]

Több mint 200 fős "stáb" dolgozik azon, hogy e koncepció törvényszerű eklektikussága tökéletesen magvalósuljon. 60 fős vegyeskar, 20 fős fiúkórus, egy, a Pap szerepét játszó bariton, egy fiú szólista és temérdek egyéb szólista kavalkádja tölti majd meg a színpadot két este is a 20 évvel ezelőtti bemutató után újra, ezennel azonban nem a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, hanem a Művészetek Palotájában.

Leonard Bernstein: Mise - Művészetek Palotája (IX., Komor Marcell u. 1.), 2008. november 8. és november 11. 19.30, jegyár: 1500.- 3100.- 4500.- 5600.- Ft

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK