Márton püspök meg a libák

2008.11.08. 20:01

Hogy jön egy szentéletű püspökhöz a liba, és miért esszük meg? De ami még ennél is fontosabb kérdés, hol lehet libacombot és libamájat falatozni hétvégén? Cikkünk mindenre fényt derít.

Szent Márton napja (november 11.) az ősz egyik legélvezetesebb ünnepe, a néphagyomány által jóváhagyott utolsó alkalom karácsony előtt, amikor degeszre tömhetjük a hasunkat, ráadásul olyan fogásokkal, mint a tepertő lilahagymával, libazsíros kenyér, sült libacomb, libamáj és sült gesztenye. Egy igazi Márton-napi menüt házilag összedobni nem könnyű, ezért cikkünkben összeszedtük, hogy az ország mely pontjain vehetünk részt olyan libás mulatságokban, ahol a kóstolás a program szerves része. Külön öröm, hogy az utóbbi években az újbort is ekkor kínálják föl először a gazdák, így rögtön azt is ellenőrizhetjük, hogy sikerült az idei szüret. Lakmározás Szent Márton nap ürügyén Budapesten és négy vidéki városban.

A fővárosban a Városligetben nyílik lehetőség megülni a Szent Márton-napot, még hozzá hangulatos lampionos zenés felvonulással és reneszánsz mulatozással. Vasárnap teljes egészében a bor és a reneszánsz körül forognak a programok, borkóstolás mellett lehet megnézni a Reneszánsz bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza című kiállítást, míg mesejátékok, gyerekprogramok és zenés-táncos népi produkciók szórakoztatják a kisebbeket.

A legszínesebb Márton-napi rendezvénnyel a szentendrei Skanzen készül, ide mindenképpen érdemes kilátogatni a fővárosi családoknak: mindenféle étkek és nedűk kóstolása, igazi búcsú, látványkonyha, interaktív főzés, kézműves műhelyek szerepelnek a programban. Mivel Szentendrén Szent Márton napjának ünneplése szorosan összekapcsolódik az újbor kóstolásával, ezért készüljünk fel rá, hogy nehezen lehet kikerülni a borozgatást.

A rendezvény központi helyszíne a nagy fesztiválsátor, ahol nemcsak enni-inni és felmelegedni lehet, de itt zajlanak a gyerekszínházi előadások és a bordal-bemutató is. Dúskálhatunk a hagyományos libaétkekben, de mellette lehet csemegézni a többi őszi/téli csemegékből is, például sült almából, gesztenyéből, sütőtökből, birsalmasajtból és krumpliból.

A TV Paprikából ismert Bede Róbert lesz a Skanzen interaktív libatorának szakácsa, és csak úgy, mint tavaly, látványkonyhájában most is közösen készíti el a látogatókkal a fogásokat. Az idei menü: aszalt paradicsomos, libatepertyűs saláta, libamáj balzsamecettel, mézes céklával, szelídgesztenyés-vargányás kölesrizottó libamellel és almás káposzta, libahúsgombócokkal. A főzés eredményét persze kis kóstoló-adagokban maguk a látogatók fogyaszthatják el.

A Kisalföldön (azaz a Kisalföld tájegységen) egy igazi búcsúban vehetünk részt: hagyományőrző társulat költözik a pajtába, és zenével, tánccal eleveníti fel a régi szokásokat. Eközben szentendrei hagyományőrzők a téli közösségi munkák, például a kukoricamorzsolás, tollfosztás hangulatát idézik föl. Minden tájegységben tíztől négyig lehet barkácsolni és kézműveskedni, persze itt is minden munka a közeledő télhez kötődik: gyertyamártás, "őszi asztal" összeállítása, mézeskalács-sütés a program.

A koraesti órákban különleges programmal is felelevenítik a szervezők a Szent Márton-napi késő őszi hangulatot: a múzeum nagyrétjén tüzet raknak, és a farakás körül melegedhetnek a vendégek.

Márton püspök szombathelyi származására ma is megemlékeznek a szombathelyiek: itt lampionos felvonulás, táncházak, koncertek, kiállítások, előadások várják a családokat a hétvégén. Minden évben a Szent Márton-napi nagyvásár a Szent Márton Hét fénypontja, idén ezt a november 8-9-i hétvégére időzítették a szervezők. Ilyenkor az ország szinte valamennyi szegletéből és Erdélyből érkeznek minőségi portékákat kínáló árusok. A nagyszínpadon gyermekelőadás, néptánc, népzene és más, vásári hangulatot idéző előadások, bemutatók zajlanak. Az egésznapos nézelődésben, alkudozásban megfáradt látogatók megkóstolhatják a kürtőskalácsosok, gesztenyesütők friss csemegéit, a lacikonyhák kínálta libaétkeket, majd koccinthatnak egyet a jobbnál jobb borokat kínáló gazdáknál.

A Szegedhez közeli Ópusztaszeren is megünneplik a hazai szentet, az autóúttól a skanzenig zenés menet invitálja a fesztivál kezdetén, délben a látogatókat. Szeged környékén az a mondás járta, hogy "Márton a bor bírája" hiszen november elejére kiforrott a bor, így el lehetett dönteni, bele lehet-e ütni a dugót a hordóba. Ezért is terjedt el a Dél-Alföldön a borfujtó Szent Márton elnevezés. Ezt is feleleveníti az emlékpark: az érdeklődők megízlelhetik, értékelhetik az újbort, majd következik a "borfujtás", a hordók ünnepélyes dugózása. Ezt libaterelő verseny követi gyerek és felnőtt kategóriában. A vállalkozó szelleműek kapnak egy-egy libaterelő pálcát, mellyel az iparos műhelyek körül kell a madarakat a helyes útra bírniuk.

Forrás: MTI
Nem egyszerű megfogni a sorsát sejtő libát

Az ünneplésből a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Múzeumfalu sem marad ki: itt hordólovaglással, borlopó-, libaszépségversennyel és bájgúnárválasztással várják a szervezők Márton napján a látogatókat. Már a kapuban borral, libatepertős és libazsíros kenyérrel, na meg a ludak hajtásához szükséges, Szent Márton vesszejével fogadják az érkezőket a nyírségi skanzenban. A Márton nevű résztvevőket névnapi meglepetésként ingyen engedik be a falumúzeumba, sőt a gyerekeknek még ajándékot is adnak. Kirakodóvásár, borkóstoló és különböző játékok (például a lúdterelő viadal, a bájgúnár-vetélkedő s a híres, régi falusi Márton-napi legényavató) mellett egy színházi előadást is meghívott az intézmény erre az alakomra: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei stílszerűen a Ludas Matyi-t adják elő.

Forrás: MTI
Újbor-kóstolás Szent Márton napján

A Sóstógyógyfürdői Múzeumfalu jármi házának udvarán kemencében sült tök- és krumplikóstolás lesz. A tiszadobi portán forralt bor- és teakóstolás, tollfosztás és "kenőtallú-készítés" várja az érdeklődőket. Az anarcsi lakóházban lúdgégesütésre és tepsislibahús-kóstolóra várnak mindenkit. A barabási kocsmában ludaskását és libazúzapörköltet szolgálnak fel, a hozzá illő forralt borral és a lúdlábtortával. A kállósemjéni portán a téli időszak régi asszonyi feladatait idézik vissza, a hímzést, a varrást és a stoppolást, s ki-ki be is kapcsolódhat a munkafolyamatok elsajátításába.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK