Báboktól a Bánk bánig - színházi bemutatók ősszel

2009.09.08. 14:26

Törőcsik Mari újra színpadra lép, Eszenyi Enikő első önálló évadát militáris Othellóval indítja, Cserhalmi György pacalgőzben Krúdyt mesél, Brecht náciparódiáját Zsótér rendezi, a Monty Python begaloppozik a körútra, Salman Rushdie közel-keleti meseregényét japán bábok játsszák el, Lázár Ervin-meséből cirkuszi előadás lesz. Eseménydús lesz az ősz a színházakban, összeszedtük, mire érdemes figyelni.

Marguerite Duras: Naphosszat a fákon

Mikor? 2009. október 16.

Hol? Csiky Gergely Színház, Kaposvár

Ki rendezi? Anatolij Vasziljev moszkvai színházi guru és fenegyerek, aki sajátos módszereivel őrjíti meg színészeit és nézőit egyaránt. "Nagyon szeretem a partizánkodást a színházban" - ezt ő maga nyilatkozta. Kolostori elzártságban dolgozik színészeivel, sokszor hónapokon át, és a maximumot követeli tőlük. Kétszer rendezett eddig Magyarországon, egyszer a Művész Színházban (A nagybácsi álma, 1994), egyszer Szolnokon (Osztrovszkij: Ártatlan bűnösök, 1998). Most Schwajda György meghívására újra Magyarországon.

Amiért érdekel bennünket: Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a Nemzeti Színház tagja az életveszély után újra a színpadra áll. Az egész ország aggódott érte, de felépült. Szerepet vállalt anyaszínházában, de gyengeségére hivatkozva visszamondta. Végül szűk egy év után újra dolgozik, méghozzá nem akárkivel: egy olyan rendezővel, aki imádja ugyan őt, de aki totális jelenlétet követel a színpadon. A Naphosszat a fákon nem könnyed komédia: egy traumákkal és konfliktusokkal teli, gyötrő anya-fiú kapcsolatot mutat be közelről. Viszont érdekes, hogy mit hoz ki a színésznőből az orosz rendező. "Ők szerelemben vannak Vasziljevvel" - magyarázta Alföldi Róbert, a Nemzeti igazgatója, amikor ünnepélyes keretek között "kölcsönadta" Törőcsik Marit a kaposvári színháznak. Törőcsik Mari mindkét itthoni Vasziljev-rendezésben játszott.

Amitől tartunk: Koltai Tamás azt mondta, a kevesek által érthető orosz rendező mindkét magyarországi darabja megbukott, és ez is meg fog. Ez nem hangzik biztatóan. Az alapanyag is aggodalommal tölt el bennünket. A szerzőt szeretjük: a Vietnamban született Marguerite Duras-t a megrázó és költői Szerelmem, Hiroshima forgatókönyvéért Oscar-díjra is jelölték. Valamint ő volt az írója A szerető (átírt változata Az északkínai szerető) című önéletrajzi ihletésű regénynek is, amely egy fiatal európai lány és idősebb, dúsgazdag férfi erotikus kapcsolatát ecseteli (szintén vászonra vitték). A Naphosszat a fákon azonban kevésbé érzéki és univerzális témát dolgoz fel: az idős anya és tőle eltávolodó fia lelkizős kapcsolata első hallásra nem villanyoz fel minket.

Különlegesség: Törőcsik Mari fiát a Barátok közt Alexe játssza: Kocsis Pál. Barátnőjét pedig Gubás Gabi. Szokatlan párosítások.

+ + +

William Shakespeare: Othello

Mikor? 2009. október 17.

Hol? Vígszínház, Budapest

Ki rendezi? Eszenyi Enikő, a Vígszínház új direktora, aki láthatóan drasztikusan átfaragja a színház profilját, nagy örömünkre.

Amiért érdekel minket: Ez a darab a Vígszínház új korszakának emblematikus előadása lehet, de ettől még nyugodtan otthon maradnánk. Viszont Nagy Zsolt és Fekete Ernő parádés párosát muszáj látnunk. Két olyan személyiségről van szó, akik ha csak nézik egymást másfél óráig, az is dráma tud lenni. Még nem játszottak együtt, most viszont összecsapnak Othello és Jágó szerepében, nagyon várjuk. Eszenyi Enikő nyitottságát és éleslátását bizonyítja, hogy nem a Vígszínház stábjából választott, hanem két zseniális vendégszínészt hívott meg a főszerepekre. (Nagy Zsolt a Krétakör tagja volt az átalakulásig, most szabadúszó, Fekete Ernő pedig egyik kedvencünk a Katona József Színház társulatából.)

Forrás: [origo] Fotó: Hektor
Fekete Ernő (Jágó) Nagy Zsolt (Othello)

Amitől tartunk: A Vígszínház, ne kerteljünk, kialakította magáról azt a képet, hogy régimódi, konzervatív előadásain bérletes nénikék és általános iskolás csoportok üldögélnek. Reméljük, az Othello más lesz, és azt a közönség képes is lesz értékelni. Egy másik aggodalmunk: Eszenyi Enikő katonás szellemben képzeli el az Othelló-t, mivel a szereplők többsége Velence szolgálatában álló zsoldos, így a karaktereknek plusz jelentést adhat, ha ezt a rendezés kiemeli. Másrészt ez kínosan is elsülhet, ha a közönségcsalogatónak és újdonságnak szánt katonai elemek military show-vá változtatják a Shakespeare-drámát. Egyébként is kár lenne ilyen színészeket arra pocsékolni, hogy fel s alá masírozzanak a színpadon, miközben egy szemöldökrántással képesek pisszt inteni ezerkétszáz embernek.

Próba augusztus 24-én a Vígszínházban

Különlegesség: A színészek - Eszenyi Enikővel együtt - háromnapos katonai kiképzésen vettek részt Szentendrén, hogy elsajátítsák a katonák hanghordozását, gesztusait. Még pszichiáter is segített felkészülni a szerepre.

+ + +

Monty Python: Spamalot avagy a Gyalog-galopp

Mikor? 2009. szeptember 25.

Hol? Madách Színház

Amiért érdekel bennünket: Húha, Hujber Ferenc és Szervét Tibor is szerepel a produkcióban! Mi lesz itt! Izgalmas. Ráadásul a Gyalog-galopp-ot imádjuk. Arthur király és bandájának szerencsétlenkedése minimum egy generációnak volt meghatározó filmélménye, így most mi is kíváncsian várjuk, hogy Szirtes Tamás rendező és csapata hogyan tudja színpadra átültetni a vásznon és VHS-en annak idején nagyokat ütő poénokat. Érdekesség, és látatlanban nem is igazán tudjuk hová tenni, hogy az alkotók közlése szerint az előadás, bár a Gyalog-galopp-ra épít, a Monty Python egyéb filmjeiből is tartalmaz poénokat.

Hujber Ferenc és Posta Viktor a próbán

Amitől tartunk: Úgy tűnik, biztosra megy a Madách: a Monty Python klasszikus alapanyaga látatlanban teltházas előadásokat jelent majd jó darabig, mint ahogy ez már most is tapasztalható, ha az őszi előadásokra próbálunk jegyet vásárolni.  Ha a darabválasztáshoz hozzávesszük, hogy musicalről van szó, jól látható, hogy londoni mintára olyan népszerű, sokakat érdeklő és könnyen emészthető premierre számíthatunk, mely tömegeket mozgat meg.

Különlegesség: Vadonatúj, szeptember 7-i információ, miszerint az egyik szereposztásban Arthurt megformáló Gesztesi Károly megválik a Madáchtól, így szerepébe az utolsó pillanatban Baráth Attila ugrik be.

Nézz bele, így mutatott a West Enden!

+ + +

Bertolt Brecht: Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése

Mikor? 2009. október 3.

Hol? Örkény István Színház, Budapest

Ki rendezi? Zsótér Sándor, a színházi rendezők legmerészebbje, aki sohasem süpped bele a szokásosba, mindig újat mutat, vitát generál. Ő volt a forgatókönyvírója a Nincsen nekem vágyam semmi-nek, és szerepelt egy csomó filmben is. Tizenhárom éve tanít a Színművészetin, az általa rendezett vizsgaeladások híre rendszeresen túljut az egyetem falain. Ezt a darabot öt évvel ezelőtt már megrendezte egy osztállyal, akkor a színészek (többek között a Radnótiban játszó Marjai Virág is) kék tornadresszben csúsztak-másztak.

Olvasópróba az Örkényben, Zsótér nagy hévvel gesztikulál

Amiért érdekel bennünket: Láttátok Charlie Chaplin A diktátor-ját? Az Arturo Ui ugyanaz, csak a máshogy zseniális Bertolt Brecht írta három hét alatt Helsinkiben, mialatt az amerikai vízumára várt 1941-ben, hogy menekülni tudjon. A darab keserű paródiáját nyújtja a náci német vezetőknek, sőt minden diktatúrának és hatalomra vágyó idétlen embernek. Berlin helyett Chicagóban vagyunk, másként gondolkodók helyett itt a gengszterek a zöldségkereskedők karfioltrösztje ellen harcolnak teljes erőbevetéssel. Minden egyes darabbéli eseménynek és szereplőnek valós megfelelője van: Ui Hitler, Giri Göring, a raktártűz pedig a Reichstag égését szimbolizálja. Azt pedig még nem is mondtuk, hogy az Örkény Színház csodás gárdájának színe-java felvonul a darabban, az idei évtől az Örkényhez igazoló Szandtner Annával egyetemben, vagyis Für Anikó, Csuja Imre, Máthé Zsolt, Takács Nóra Diána. Bár Hámori Gabit hiányoljuk.

Amitől tartunk: Semmi se, megyünk nézni.

Különlegesség: a jövőre végző Barabás Richárd is szerepet kapott a darabban.

+ + +

Katona József: Bánk bán  (junior)

Mikor? 2009. október 23.

Hol? Nemzeti Színház, Budapest

Amiért érdekel(t) bennünket: Joggal mondhatjuk, ez az az előadás, amelyre nem a szereplők névsora fogja bevinni az átlagos tájékozottságú színházlátogatót, hiszen minden bizonnyal viszonylag kevesen ismerik Stork Natasa vagy éppen Mátyássy Bence nevét: a 19. századi nemzeti irodalom eszenciájának számító darabot Alföldi Róbert a Nemzeti Színház valóban junior gárdájával dolgozta fel, így talán Szabó Kimmel Tamás és Makranczy Zalán a legismertebb játszó a színpadon.

Érdekes díszletek a Nemzeti Bánk bán-ján

Az előadást az októberi bemutató előtt pár alkalommal Szentendrén, a nyári színházi programok között láthatták már az érdeklődők. Mivel a kisvárosba júliusban sikerült eljutnunk, ezúttal nem csak a színlap alapján keletkező impresszióink alapján tudjuk ajánlani a fiatalított Bánk bán-t.

Jó ötleteket láttunk a színpadon, a formabontónak szánt és tényleg érdekes megoldások, valamint az ügyes színpadkép lekötötték a néző figyelmét., ezenkívül a nyáresti hűvösben kifejezetten jól jött, hogy a dramaturg nagyot húzott az eredeti anyagon.

Amitől tartunk: Kifelé jövet azon tűnődtünk, vajon ez a program elvisz-e egy estét a Nemzetiben, azonban koncepciójánál fogva mindenképpen érdekes az előadás.

+ + +

George Orwell: Állatfarm

Mikor? 2009. október 30.

Hol? Weöres Sándor Színház, Szombathely

Szombathelyen Jordán Tamás, a Nemzeti Színház eggyel ezelőtti igazgatója a Kamara Savaria nevű, állandó társulattal nem rendelkező, de figyelemre méltó amatőr műhely élére állt tavalyelőtt, így született meg a Weöres Sándor Színház.

Ki rendezi? Dömötör Tamás, aki korábban a Bárka Színházban is színre vitt néhány darabot, Szombathelyen főrendező lett, ahol több, jelentőségében a város határain túlmutató előadást valósított meg. Egyet biztosan megállapíthatunk róla eddigi munkái alapján: mániákusan izgatja a tévé világa, és a színház megújulását részben abban látja, hogy a már-már családtaggá vált médiumot kreatívan és ironikusan beemeli a színpadra. A Szerelmes Balázs-ban a főszereplőn kívül mindenki a vetítővásznon tűnik föl, a briliáns Czukor Show pedig egy tévéműsor maga, Füst Milán Boldogtalanok című drámájának sztorija egy modern beszélgetőshow keretei között bomlik ki. Idén ősszel George Orwell szatirikus parabola-meséjét gondolja tovább.

Az Állatfarm rajzfilmen

Amiért érdekel minket: Az Állatfarm a sikeres Czukor Show folytatása lesz: az eredeti műnek itt is csupán a történeti váza marad meg, a hatalmi játékok egy mai tévéstúdióban zajlanak, a munkatársak között. A stúdió pornófilmeket gyárt, de a történet elején új műfajt próbál ki, tévéshopot indít. "Ez a televíziós szakma legalja" - fogalmaz Dömötör Tamás, aki a stúdió vezérlőtermébe kalauzolva, az orwelli történetet felhasználva próbálja megmutatni a nézőnek a média iszamós világát.

Amitől tartunk: Az egyetlen dolog, ami ellenérzést vált ki belőlünk, hogy sem ezt, sem a szombathelyi színház többi érdekes és újszerű előadását nem láthatjuk a fővárosban, mivel pénz híján nem indul vendégjátékra a társulat. Film majd születik a Czukor Show-ból, de addig is drukkolunk, hogy a Nemzeti Színház vagy a befogadószínházként működő Thália meghívja valamelyik előadást, szép gesztus lenne.

Különlegesség: Jordán Tamás is szerepel az előadásban, ő játssza az Őrnagyot, a díjnyertes fehér kandisznót, akinek különös álma nyomán kitör a Forradalom.

+ + +

Salman Rushdie: Hárún és a mesék tengere (bábelőadás)

Mikor? 2009. október 8.

Hol? A hatvanadik születésnapját ünneplő Budapest Bábszínház.

Ki rendezi? A fiatal Csató Kata, aki színésznőként kezdte, majd rájött, hogy a bábművészet az ő világa, azóta pedig egy csomó bábszínházban rendezett az országban, Bóbitától Cirókáig.

Amiért érdekel bennünket: Kinek jut eszébe Salman Rushdie regényét bábszínpadra vinni?! Zseniális! "Nem kategorizálok, hogy ez gyerekmese, az pedig felnőtt, hanem arra figyelek, hogyan akar megszületni" - ezt Csató Kata mondta, aki egyszer csak meglátta a polcon a kötetet, levette, elolvasta, és kitalálta, hogy ebből milyen jó előadás lehetne. Egyetértünk: a történet klasszikus mese, útra kelünk-mindent legyőzünk-hősök leszünk-típusú. Főszereplője egy mesemondó fia, Hárún, akik sok kaland árán jut el a világ másik végére, hogy kiszabadítsa Meseország királylányát és megnyissa újra a mesék csapját. Ez egyébként Salman Rushdie egyetlen meseregénye; a fatva elől bujkálva, védőőrizetben írta.

Fotó: Matz Károly
A Hárún bábjai  |  Fotó: Matz Károly

Mikor Rushdie két évvel ezelőtt Budapesten járt, a rendező meg is beszélte vele az ötletet. Az író nagyon örült, hogy az adaptáció másnak is eszébe jutott: New Yorkban musicalt faragtak belőle. Bábszínházban azonban most lesz az ősbemutató. A bábszereplők 38 centisek, és pálcikákkal kell őket mozgatni. Nincsen paraván, ezért a feketébe öltözött színészeket is lehet látni, az előadás így többszintűvé válik. "Nem annyira a japán tradíció, mint inkább az a finom mozgás érdekelt, ahogy ezt a bábtípust irányítani lehet" - magyarázta Csató Kata, miért használt bunrakút.

Fotó: Matz Károly
A Hárún bábjai  |  Fotó: Matz Károly

Amitől tartunk: Nyilván kevés felnőtt néz egyedül bábelőadást, még akkor se, ha Rushdie-regényből készült. Így hát keríteni kell egy nyolcévest.

+ + +

Lars von Trier: Dogville

Mikor? 2009. október 24.

Hol? Bárka Színház, Budapest

Ki rendezi? Anger Zsolt, A nyomozó című film morc boncfőnöke

Amiért érdekel bennünket: Lars von Trier filmje ordít a színpadi feldolgozás után, s nem is kell tovább várnunk, hiszen Anger Zsolt bejelentkezett az alapanyagért, és a Bárka legénységével megcsinálta a saját verzióját. Bár az előadás premierjére még várnunk kell néhány hetet, a szemfülesek már tavasszal megnézhették néhány "előbemutató" során. Időben kapcsoló és még egy próbára is bejutó kollégánk el volt ragadtatva a látottaktól, olyannyira, hogy muszáj volt kattintania párat és begyűjteni ezeket a kiváló fotókat.

FotA3: Gebauer Hanga
Nézz még képeket az előadásról!  |  Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Tavasszal vaskos pozitív értékeléseket kapott az előadás, és az azóta eltelt hónapok alatt Anger még csiszolhatott is a részleteken, ha éppen úgy tartotta kedve. A szereposztásra sem lehet panaszunk: Nicole Kidman filmbeli szerepét Szorcsik Kriszta játssza, mellette feltűnik Margitai Ági, Mucsi Zoltán és a Nemzetiből átruccanó Blaskó Péter is.

Amitől tartunk: Nincs olyan!

+ + +

Lázár Ervin: Berzsián és Dideki

Mikor? 2009. október 17.

Hol? Nemzeti Színház

Amiért érdekel minket: A színlap szerinti "képregénycirkusz" kategóriát nem tudtuk értelmezni, így megkértük Almási-Tóth András rendezőt, segítsen ebben. A villáminterjú alapján nem világosodtunk meg teljesen, mindenesetre érdekes előadásnak ígérkezik a kulcsszavak alapján: cirkuszi előadás, kortárs tánc, légtornászok, képregényszerű színpadkép, artisták, harsány színek. Családi színházról van szó, így az alkotók szerint hétéves kor felett bárki számára élvezhető a program: míg a kicsik a színes forgatagba és furcsa teremtmények univerzumába feledkezhetnek bele, a felnőttek egy olyan világ vízióján töprenghetnek el, ahol eltűnőben a kultúra, és a sötétség kezd felülkerekedni.

Az előadásban láthatjuk a Nemzeti első vonalának néhány képviselőjét (Stohl ismét címszerepben villoghat, Szarvas József, Blaskó Péter), ezzel együtt a teátrum feltörekvő fiataljai, valamint színműsök is fontos szerepekhez jutnak. Mindenesetre látatlanban az ősz egyik legérdekesebb premierje lehet ez a Lázár Ervin-feldolgozás.

Amitől tartunk: Hogy elvész a látvány mellett a Lázár Ervin-mese. De szerintünk jó lesz ez.

+ + + 

Krúdy Gyula - Parti Nagy Lajos: Boldogult úrfikoromban

Mikor? 2009. október 2.

Hol? Csokonai Színház, Debrecen

Ki rendezi? A mostani évadtól Debrecenbe szerződött Cserhalmi György, akit Vidnyánszky Attila, a debreceni színház igazgatója és főrendezője a sikeres Úri muri főszerepe után kért fel arra, hogy Krúdyt rendezze meg. Úgy alakult, hogy színpadra is ő alkalmazta. Parti Nagy Lajos pedig hozzáfűzött néhány gondolatot a sajátjaiból, ebből csak jó sülhet ki.

Amiért érdekel bennünket: Három zseniális művész összjátéka lesz ez, ha jól sejtjük: Krúdy a hangulatok mestere, Parti Nagy Lajos a szavakkal tud zsonglőrködni (a humorhoz meg éppenséggel mindketten értenek), Cserhalmi pedig a színpadon tud magára vonzani minden tekintetet.

Forrás: [MTI
Tévedések vígjátéka a Vígszínházban

Amitől tartunk: Biztosan sokan vannak, akik szívesen látnának egy Krúdy és Parti Nagy-szövegekre felfűzött Cserhalmi előadói estet. Mi nem ezek közé tartozunk. Imádjuk Cserhalmit, de Krúdyt legalább annyira, ráadásul izgalmas kihívás a Szindbád után Krúdyt adaptálni. Ezért aztán pacalgőzre vágyunk, Vendelinre és Mancira, Pászmáti és Vájsza urakra, Böskére és persze húslevesre. Nem szó szerint, de a karaktereket kár lenne veszni hagyni a kocsmafilozofálás kedvéért.

Különlegesség: A premier előszőr 2009 májusára, majd augusztusra volt kitűzve, de mindkétszer elhalasztódott, mivel Cserhalmi György Jancsó Miklóssal és Makk Károllyal forgat egyszerre. Októberben viszont  - úgy fest - tényleg bemutatják.

+ + +

Pintér Béla: Párhuzamos óra

Mikor? 2009. október 1.

Hol? Pintér Béla és Társulata, a Szkénében

Ki rendezi: a formáció vezetője, állandó írója és rendezője, aki itt részletesen mesél a társulatról.

Amiért érdekel bennünket: "Mert ugye, van az a világ, ami van, van az a világ, ami nincs, és a kettő között létezik egy harmadik: a lehetőség szerint létező. Egy világ, amelyik lehet. Akár a mi ismert világunkkal párhuzamosan létező valóság, ahol ugyanúgy 2009. október elsejét írnak, mint mi, de nem a Párducisten földre szállásától számítják az időt, hanem valamiféle Emberisten születésétől." - áll Pintérék friss anyagának színlapján, ami alapján nem valószínű, hogy a társulatot nem ismerők hosszú, tömött sorokban állnak majd sorba a jegyekért, ellenben biztosra vehetjük, hogy a rajongók ott lesznek az első előadások egyikén.

Előbbi csoport számára hasznos információ lehet, hogy az egyik legegyedibb és hihetetlen sajátságos stílussal bíró itthoni társulatról van szó, amely tíz éve teszi csendesen a dolgát a Szkéné telt házas előadásain, miközben sorra nyeri az elismeréseket, és külföldi turnékon hinti szét a hazai kultúra magvait. Előadásaik a groteszk határán egyensúlyoznak, egyik pillanatban gyomorszorító, másik pillanatban pedig széles mosolyra ingerlő anyagról van szó, melyeket a színház vezetője, Pintér Béla ír és rendez.

Amitől tartunk: kizárólag elképesztően magas elvárásainktól.

Különlegesség: A második csoportba tartozóknak pedig minden valószínűség szerint felesleges a szó - az alkotók sem csepegtetnek túl sok konkrét információt az előadásról -, azonban számukra is információértékű lehet, hogy a szokásosan markáns zenei vonal ezúttal középkori hangzásra átszerelt nyolcvanas évekbeli szintipopra épül, így például fidulán is szól majd egy kis Depeche Mode.

+ + +

Caryl Churchill: Hetedik mennyország

Mikor? 2009. szeptember 30.

Hol? MU Színház

A MU Színház befogadószínház, most éppen a K. V. Társulatot látja vendégül. A K. V. két egykori kaposvári színésznő, Száger Zsuzsanna és Ubranovits Krisztina vállalkozása, ők általában vendégszínészeket és -rendezőket is meghívnak darabjaikhoz. Most is így van.

Ki rendezi? Göttinger Pál, aki két éve végzett a színművészetin rendező szakon, azóta szabadúszóként jön-megy teátrumok között, legalább négy sikeres rendezését fel tudnánk emlegetni, de csak kettőt mondunk: a Bárkában ő rendezte a Tengeren-t, Székelyudvarhelyen a POSZT-os Love @ Money-t. Előszeretettel dolgozik fiatal és nyitott társulatokkal, a Szputnyiknak és a KOMA-nak is csinált egy-egy darabot. Most a K. V. Társulattal dolgozik. Generációja egyik reményteli tehetsége.

Ubranovits Krisztina Száger Zsuzsanna Göttinger Pál

Amiért érdekel bennünket: Tavaly novemberben mi is ott szorongtunk a MU Színház kávézójában a lépcsőn, a K. V. Társulat Kék szív című előadásán. Felolvasószínház volt csak, de olyan eleven színházi élményt régen éltünk át. Megismertünk egy zseniális szerzőt és egy ügyes csapatot. Most ugyanaz a társulat adja elő ugyanannak a szerzőnőnek egy másik művét. Caryl Churchillt posztmodern drámaírónak szokás mondani, mert szívesen foglalkozik a nemi szerepekkel és alkalmaz trükkös, szokatlan színházi fogásokat. Mi az ilyesminek örülünk, ennek a darabnak is kíváncsian nézünk elébe.

Amitől tartunk: A mostani estből kimaradnak a Katona József Színház zseniális színészei, Kovács Lehel, Rezes Judit, Mészáros Béla, akik a Kék szív-nek savát-borsát adták. Mi lesz most? Kicsit aggódunk, de a kísérletezés a színházba járás lényege.

Különlegesség: A különleges időbeli ugrások és a szerepek összezagyválása. A Hetedik mennyország  című darabot Caryl Churchill 1978-ban írta, és egy családot vizsgál meg benne. Egy családot a viktoriánus korban, amikor még minden simán ment, legalábbis a felszínen, és ugyanazt a családot a mai korban, amikor a társadalmi változások már teljesen összezilálták a viszonyokat, és azt se tudni biztosan, ki a fiú és ki a lány.

KAPCSOLÓDÓ CIKK