Hazug disznót faragtak a Pókemberből

2009.10.08. 13:48

Képregényes sorozatunk következő részében egy, az amerikai képregények világában széles körben elterjedt és őrült népszerűségnek örvendő jelenségnek nézünk jobban utána. A crossoverekről lesz szó, amikben a párhuzamosan futó sztorik pár kiadvány idejére összekapcsolódnak, aztán szétválnak megint. A crossover képregények nálunk eddig főleg illegálisan tenyésztek a neten, egy ideje azonban megjelent magyar nyelven az első crossover képregény: a Mutánsvilág.

Hulk, Pókember és Amerika Kapitány találkoznak - leegyszerűsítve ilyesmi a crossover képregény. Az Egyesült Államokban egy ideje tendencia, hogy a kiadók időről időre egy sorozat erejéig összeengedik összes régi, bevált karakterüket, továbblendítve ezzel az egyes hősök alaptörténetét. Ezt nevezi a képregényes szakzsargon crossovernek. Ha az olvasó meg akarja érteni az egész történetet, az abban a hónapban megjelenő több tucat képregényt meg kell vennie. A crossoverek nagy népszerűségnek örvendenek, megjelenésük fontos és izgalommal várt esemény a képregényrajongók körében. Az augusztusi amerikai eladási statisztikák első helyén például egy crossovert felvezető kiadvány állt.

A crossover arra is megoldás, hogy felrázza a sorozatok hagyományos történetmesélését. Az örökifjú hősök ugyanabban a szituációban toporognak évtizedek óta, ebből lendíti ki ki őket egy-egy mindent megváltoztató, katartikus esemény, amely nem csak személyes sorsukat, de az egész képregényes fiktív univerzumukat alapjaiban rázza meg. Ezt szállítják évről évre a crossoverek. A két legnagyobb amerikai kiadó - a Marvel és a DC - évente átlabában egy-egy nagyobb crossovert jelentet meg.

A DC 2006-ben indított Infinite Crisis (Végtelen krízis) című crossoverével például úgy próbálta árnyalni a karaktereiről kialakult képet, hogy az olvasók tudtára hozta, a szuperhősök valójában önzők, önmaguk és családjuk védelme érdekében képesek megváltoztatni ellenfeleik személyiségét is. Alapkaraktereit azonban a DC nem merte besározni, Superman és Batman nem folyamodtak aljas eszközökhöz. Teljesen azonban őket sem oldozták fel, hiszen ha akarták, megtudhatták volna, mit műveltek társaik.

A Marvel ugyanebben az évben kiadott Civil War-ja (Polgárháború) pedig a szeptember 11-i terrormerényleteket követő bizalmatlanságot lovagolta meg. Az amerikai kormány arra utasította az álarcos hősöket, hogy leplezzék le önmagukat, erre azonban csak a szuperhős társadalom egyik része volt hajlandó, az ellentét így háborúba fordult. A Marvel ebben a crossoverben lépte meg a legmerészebbet, az egyik epizódban agyonlőtték az amerikai patriotizmust megszemélyesítő karaktert, Amerika Kapitányt, hatvan év után így egy másik szereplő öltötte magára a hős jelmezét.

Magyarul eddig mindössze egyetlen crossover, a Mutánsvilág - angolul House of M - jelent meg. Az eredetileg 2005-ben kiadott történet azzal a gondolattal játszadozott el, mi történne, ha a Marvel kiadó hőseinek valóra válna minden álma, vagyis a nehézkes küzdelmek helyett beleszagolhatnának a jóba is.

Az álomszerű világot az kelti életre, hogy a szuperhősök összeülnek eldönteni, mit tegyenek az őrület szélére sodródó társukkal, a Skarlát Boszorkánnyal, aki a valóságtorzító erejével képes megváltoztatni a világot. Mire megtalálnák a megoldást már késő, a Skarlát Boszorkány valóra váltja harcostársai legrejtettebb álmait. Egy olyan társadalmat hoz létre, ahol a hozzá hasonló, genetikai elváltozásokkal születő lények, a mutánsok alkotják az uralkodó fajt, a kihalásra ítélt emberek pedig megtűrt kisebbséggé válnak.

Forrás: Marvel
Az X-Men legerősebb felállása |  Nézegesd még a Mutánsvilág lapjait!

A szuperhősöknek csak egy része mutáns, a Pókember pont nem, ezért a korábban közutálatnak örvendő, visszahúzódó szuperhős különféle hazugságokkal elhiteti magáról, hogy mutáns, hogy így tagja lehessen az új világot uraló osztálynak. Bár a hazugság merőben idegen az erkölcsi jó megtestesítőjének számító Pókembertől, mégis szükség van rá, hogy elkerülje a sorozatos traumákat, és ha rövid időre is, de végre boldog lehessen.

A formabontó karakterábrázolások nyilvánvalóan ideiglenesek, hiszen a kiadó hosszú távon nem engedheti meg magának, hogy ne olyan szuperhősöket ábrázoljon, amilyenekhez a közönség hozzászokott. Ennek ellenére a történet nem veri át az olvasót, hiába rendeződik vissza minden, a crossoverek eseményei hatással vannak az eredeti képregényes világ történéseire is.

Hiába jelent meg az utóbbi időben egyre több amerikai képregény magyarul, egy teljes crossovert nem tudna felszívni a képregények iránt mérsékelten érdeklődő magyar piac. A Mutánsvilág összes kiadványa közel hatvanra rúg (ld. keretes írásunkat), a crossover nyolc részes felvezetője, úgynevezett minisorozata a Kingpin kiadó gondozásában jelent meg az elmúlt egy évben, két kötetre bontva. A hozzá kapcsolódó mellékszálak - ezek eredetileg a havonta megjelenő, úgynevezett ongoing (folytatásos) sorozatokban mutatkoztak meg - pedig egy képregényes weblapon, az x-fanzine.hu-n bukkantak fel, a legutóbbi szám például szeptember elején.

Kockákból épít saját világot a Skarlát Boszorkány  |  Nézegesd még a Mutánsvilág lapjait!

Bár a honlapokon megjelenő fordítások nem jogtiszták, a magyar olvasók egy része számára mégis ez az egyedüli lehetőség, hogy képregények közelébe jusson. Nyomtatásban még mindig kevés kiadvány jelenik meg, eredeti angol nyelvű képregényt pedig csak két budapesti boltban lehet vásárolni. A honosított képregényekből - ahogy a kalózfordítók munkáikat nevezik - viszont bőven van választék, egy honlapon akár több száz kiadvány is megtalálható. Hátrányuk viszont, hogy egy-egy sorozat ritkán jut el a befejezésig. Kivételt a crossoverek esetén, a Newgen-en futó, már említett Infinite Crisis-sorozat, és a Hálózsákon közölt, a Marvel kozmikus háborúját elmesélő Annihilation című sztori jelenti. Ezek egyes epizódjai többé-kevésbé rendszeresen jelennek meg a honlapokon.

Brian Michael Bendis - Olivier Coipel: Mutánsvilág, A Magnus-ház I-II. rész
Kingpin kiadó
A két rész ára: 4980 forint

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK