Kell egy kis melegség meg citeraszó

2010.02.21. 11:10

Alföldi Róbert újra színpadra lép, Kovács Patrícia dalra fakad, Ónodi Eszter leszbikus jelenetben zihál, szétdarabolt hulla nyomába ered a parókás Spolarics Andrea, Hámori Gabriella pedig halálos kórban szenved szegény. Azok kedvéért, akiket manapság is érdekel olyan cifra dolog, mint a színház, összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni tavasszal. Színházi értesítőnk következik.

Aki Kaurismaki: Bohémélet
Rendezte: Ascher Tamás
Örkény István Színház, Budapest
Bemutató: február 13.

Ascher Tamás a bravúros tavalyi Jógyerekek képeskönyve után újra az Örkényben rendezett, megint humorral és újító szándékkal. Nem ő tehet róla, hogy a történet elég lapos: három csóró művészféle szerencsétlenkedik, Mimi meg beteg. A Bohémélet szórakoztató mozi, ami főleg a fejedben pereg. Énekelni csak egyszer énekelnek az előadásban, az viszont hangos nyíltszíni tapsot kap. A cím megtévesztő, mindenkinek Puccini ugrik be, pedig Ascher Tamás itt Aki Kaurismakitől nyúl, aki, mint kiderül, egyik kedvenc rendezője. Az előadás a finn rendező 1992-es azonos című filmjén alapszik (ami meg a Puccini-opera alapjául is szolgáló Henry Murger-novellákon alapszik), majdnem szó szerint.

Egy nagy különbség van, és attól lesz érdekes az örkényes előadás. Díszletek helyett a színen lévő, de éppen nem aktív színészek - kellékeket megszemélyesítve vagy éppen semleges szereplőként pl. takarítónő vagy papagáj - szcenírozzák pár sommás mondatban a jelenetet. A mi fejünkben felvillan a mozi. Már a Kaurismaki-filmben is volt valami börleszkszerű, a darab pedig kész film noir-paródia (furcsamód az Örkényben most mindenkinek ugyanarra állt rá az agya: Bagossy László szintén egy hihehetetlenül filmszerű Kasimir és Karoline-t rendezett, azt is kiemelhettük volna az évadból, mert szintén nagyon érdekes). Nem hagyományos előadás, de sokat mond, ha eláruljuk, hogy a közönség sokat nevetett és háromszor még bele is tapsolt az előadásba (ez utóbbira példát mi még soha nem láttunk).

Forrás: MTI
Debreczenyi Csaba, Csuja Imre, Széles László, Hámori Gabriella és Takács Nóra Diána (ő az asztal alatt) a Bohémélet-ben

+ + +

Weöres Sándor: A kétfejű fenevad
Rendezte: Máté Gábor
Katona József Színház
Bemutató: február 21.

Cudar nehéz dologba vágott bele Máté Gábor a Katona József Színházban. Weöres Sándor betiltott, aztán meg többször megbukott történelmi drámáját vitte színre, azt, aminek főszerepét az egyik régebbi bukott előadásban (a kaposváriban) ő maga alakította. Hogy valamilyen átok tényleg ül ezen a darabon, bizonyítja, hogy a mostani katonás előadás főszereplője, a mokány Kovács Lehel a rendezői főpróbán lábát törte, így egy hónappal halasztódott el a bemutató. Minden tisztelet ellenére Weöres Sándorról szokás azt gondolni, hogy nem volt egy vérbeli színházi ember, ráadásul a történelmi színdarabok ritkán szórakoztatóak, Shakespeare-nek sem a királydrámáit játsszák legtöbbször.

Fotó: Áfonya
Ónodi Eszter és Pálmai Anna A kétfejű fenevad-ban  |  Fotó: Áfonya

A kétfejű fenevad  legalább groteszk komédia ebből a történelmi fajtából: Pécsett játszódik (a pécsi színház rendelte az írótól a drámát) a török hódoltság végnapjaiban, Bornemissza Ambrus deák (Kovács Lehel) hányattatásait követve ismerhetjük meg a korabeli, három részre szakadt Magyarországot, ahol mindenki más, mint aminek mutatja magát. Ez az előadás jól küszöböli ki mind a műfajból, mind a dramaturgiából adódó döcögősséget. A darab nagy poénja a nyelvezet: Weöres Sándor hitvitázó drámák archaikus szövegeit keverte mindenféle mai kifejezéssel, latin, német, török, jiddis jövevényszavakkal. A színészeknek pereg a nyelvük, ömlik belőlük az idézhetetlenül idétlen szóáradat. A darab politikai poénokban sem szűkölködik, és ha még elmondjuk, hogy leszbikus jelenetet és citera-koncertet is láthatunk, akkor azért páran csak felkapják a fejüket.

+ + +

Harmath Imre - Fényes Szabolcs: Maya
Rendezte: Zsótér Sándor
Gárdonyi Géza Színház, Eger
Bemutató: február 26.

Jézus. Legtöbb ismerősünknek ez volt az első reakciója, mikor azt hallotta, Zsótér Sándor operettet rendez. Ki gondolná, hogy Zsótér Sándor, a színházi rendezők legmerészebbje, kihívást fog látni az operettben? "Az a csavar, hogy nincs benne csavar" - mondta, mikor gyanakodva felhívtuk telefonon, hogy mégis árulja el, hogyan készül a Maya című operett teljes átalakítására. De úgy tűnik, tényleg beleszeretett ebbe a darabba. Zsótér szerint jó a történet, szellemesek Harmath szövegei, és a dalok még nincsenek agyonhallgatva. "A Maya más, mint az osztrák-magyar operettek világa, nem Lehár-Kálmán" - tudjuk meg tőle. A zenét az a Fényes Szabolcs írta (19 évesen), akinek pályáját olyan slágerek szegélyezték, mint a TáskarádióKétszer kettő néha öt stb.) A sztorit mintha Rejtő Jenő találta volna ki: a táncosnő találkozik a tangeri lokálban az idegenlégióssal, és furmányos eszközökkel segít neki elmenekülni a szaharai pokolból; Párizsban újra összefutnak, de a légiós nem hajlandó szerelmesen hálálkodni, inkább kötözködik, de aztán mégis hajlana az előbbi megoldásra.

Zsótér Sándor színészeinek magyaráz a próbán (Schruff Milán, Mészáros Sára, Vajda Milán)

Zsótér Sándor azt is elmondta, korábban az Operettszínházat is megkereste tervével, hogy megrendezi náluk a Mayá-t, de akkor nem kellett a darab a pesti teátrumnak. A főszerepet valamikor Honthy Hanna is játszotta, Egerben Járó Zsuzsa fogja alakítani, aki tagja annak a színészosztálynak, amelyik minden nyáron másikuk életét viszi színre Zsámbékon. Lesz tánc (Ladányi Andrea a koreográfus) és zene is (egy kilencfős zenekar), szóval valóban úgy fest, hogy operett készül Egerben. 

+ + +

William Shakespeare: Lear
Rendezte: Gothár Péter
Nemzeti Színház Színház, Budapest
Bemutató: március 19.

"Még egy Lear?"- lepődtünk meg a Nemzeti Színház idei évadtervét olvasva. Ugyanis volt már egy nem is olyan régen, 2007-ben, Bocsárdi László rendezésében. Az előadás nem élt meg hosszú szériát (egy év után le is vették), de mégsem megszokott gyakorlat, hogy egy színház ilyen rövid időn belül kétszer is műsorára tűzi a darabot. De a meglepetések sora folytatódik, amikor egy pillantást vetünk a színlapra, az idősödő Lear szerepét Kulka János játssza (Bocsárdiéban Blaskó Péter alakította). Kulka nagyszerű színész, az utóbbi évek egyik legsikeresebb alakítását szintén Shakespeare drámában nyújtotta a III. Richárd címszereplőjeként, de mégsem az a tipikus Lear figura.

Olvasópróba, balra a kócos fordító, Varró Dániel

Az, hogy a színház ilyen rövid időn belül bevállalja kétszer ugyanazt a drámát, nemcsak a kíváncsiságunkat növeli, hanem elvárásainkat is. Egyelőre annyit tudunk, hogy Varró Dani újrafordításában Lear már nem király, legalábbis a címben nem, és ez némiképp előremutat a rendezésre is. Ráadásul ez lesz Alföldi Róbert első szereplése a Nemzetiben Az ember tragédiájá-nak Lucifere óta, szóval ígéretes előadásnak nézünk elébe.

+ + +

Almodóvar: Mindent anyámról
Vígszínház, Budapest
Rendezte: Kamondi Zoltán
Bemutató: február 27.

Eszenyi Enikő párja, a főként filmrendezőként ismert Kamondi Zoltán Almodóvar Mindent anyámról című Oscar-díjas filmjét fogja színpadra adaptálni, rettenetesen izgalmas, vajon hogyan. Almodóvar színes, minden kockájában vibráló és túlzó képeit nehéz reprodukálni, anélkül meg kérdéses, hogyan fog működik a szappanoperába is beillő, bizarr sztori. A kamasz fiát elvesztő egykori prosti visszatér Barcelonába, hogy megkeresse az azóta nővé operált transzvesztita apát, és közben különleges női sorsokkal találkozik. Annyit tudtunk csak meg az előadásról, hogy a mozihoz képest most egy-egy szerep más hangsúlyt kap. Ráadásul Kamondi alaposan megcsavarta a sztorit egy "színház a színházban"-típusú kerettörténettel, ami szerint Varju Kálmán egy rendező, aki színpadra állítja ezt a bizarr transzvesztitás sztorit (nyúlfarknyi részlet az előadásból, 06:40-nél). Kacifántos.

Kép a Mindent anyámról-ból

Az anya szerepében Börcsök Enikő, Epres Attila és Varju Kálmán női szerepeket játszanak, és felbukkan még Hegyi Barbara és Majsai-Nyilas Tünde is. Aki szereti a musicaleket, az a Hegedűs a háztetőn-re is vadászhatja a jegyeket, a Madách Színházban már sikert arató zenés darab pár megállóval arrébb költözik a körúton, a Vígszínházban Eszenyi Enikő rendezi meg. A próbák csak nemrég kezdődtek, de a színház annyit elárult nekünk, hogy nagyon látványos, animációkkal és sok táncbetéttel telitűzdelt előadásra válthatunk jegyet.

+ + +

Howard Barker: Győzelem
Rendező: Tim Carroll
Bárka Színház, Budapest
Bemutató: február 19.

Brit sztárrendező rendezi kultszerző honfitársa darabját a Bárkában, a történelmi dráma középpontjában egy nő magára találása áll. Spolarics Andrea megint főszerepet kapott, Mucsival parókában és korhű jelmezekben nyomoznak a férj szétaprított testrészei után. A nézők rács mögött. A londoni Globe Színház egykori főrendezője, Tim Carroll már többször dolgozott a Bárka Színházban, most a csodabogár Howard Barker  Győzelem című történelmi drámáját vitte színre ugyanott. Howard Barker az angol színházi élet ünnepelt kívülállója, aki szerint a színháznak nem az a dolga, hogy szórakoztasson vagy tanítson, csak az, hogy konfliktusokat és kérdéseket szüljön a nézőkben. Gyakorta nyúl történelmi témákhoz, specialitása, hogy a régies nyelvezetbe rendre oda nem illő, mondjuk úgy, "csúnya" szavakat kever, kedvence a picsa.

Fotó: Gebauer Hanga
Parti Nóra és Seress Zoltán a Győzelem-ben   |   Fotó: Gebauer Hanga

A Győzelem legismertebb darabja, a 17. században játszódik, a Cromwell-féle köztársaság bukása után, II. Károly restaurációja idején. A lázadók közül háromnak a tetemét (köztük Cromwellét) büntetésül posztomusz feldarabolták, és London különböző helyein temették el. Egyiknek az özvegye elhatározza, hogy összerakja férjét. "Van benne valami Antigoné-szerű is" - utalt Hajós Eszter rendezőasszisztens a görög hősnőre, akinek szintén egy temetéssel kapcsolatban akadtak formai aggályai. A Bárka előadásában sok más egyéb mellett a díszlet is érdekes. Pontosabban nincs díszlet: a színészek egy arénához hasonló háromszintes faépítmény küzdőterén, kellékek nélkül játszanak. Az első padsor előtt magasodó rács fokozza az aréna jelleget, a színészek el vannak szigetelve a közönségtől, így az előadás után még sokáig gondolkozhatunk, ki is volt bezárva igaziból.

+ + +

John Steinbeck: Édentől keletre
Rendezte: Szikora János
Új Színház, Budapest
Bemutató: február 26.

Az utóbbi időben nem kényeztetett el bennünket az Új Színház izgalmas előadásokkal. Hogy Szikora János legújabb rendezése, az Édentől keletre pótolja-e ezt a hiányt, az csak egy hétmúlva derül ki, de mindenesetre az alapanyag nagyon jó. A Nobel-díjas amerikai író, John Steinbeck regénye egy testvérpár, a modern Káin és Ábel története. A könyvből nagysikerű film is készült, mely a rendezőnek, Elia Kazannak cannes-i nagydíjat, a főszereplő James Deannek világsikert hozott. A regény színpadi változatát a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Spiró György készítette. A mi James Deanünk most Huszár Zsolt lesz, testvérét pedig a Soproni reklámból ismert Száraz Dénes alakítja. Feltűnik Petrik Andrea is (képünkön), lenge ruhákban. 

Fotó:. Gebauer Hanga
A képre kattintva jeleneteket nézhet az előadásból   |   Fotó: Gebauer Hanga

+ + +

Csehov: Három nővér
Rendezi: Andrei Serban
Nemzeti Színház, Budapest
Bemutató: egyelőre ismeretlen

A hírek szerint a Nemzetiben fog rendezni a világhírű román származású rendező, Peter Brook egykori tanítványa, Andrei Serban. Serban Tokiótól New Yorkig a legjelentősebb színházakban dolgozott, még az Oscar-díjas Meryl Streepet is színpadra csábította egy nagy sikerű Cseresznyéskert előadás főszerepéhez. A budapesti közönség a tavalyelőtt nálunk is vendégszereplő kolozsvári Ványa bácsi óta emlékezhet rá, olyan kritikákat ritkán olvasni, mint amelyek arról az előadásról születtek. Valószínűleg csak a következő évadban lesz a premier, de figyeljünk, állítólag már tavasszal lesz belőle előbemutató. 

Andrei Serban

+ + +

Honfoglaló bajnokság - Színházak csatái
Trafó
Bemutató: február 28., március 28., április 25. (elődöntők), május 16. (középdöntő)

Amit most ajánlunk, nem igazi színházi előadás, inkább színházi fanatikusoknak való kuriózum. Hisz ki ne akarná tudni, konyít-e Jordán Tamás a fizikához, Hegedűs D. Géza a bioszhoz, Zsótér Sándor a sporthoz. A Honfoglaló bajnokság - Színházak csatái pontosan az, amit a címe sugall: a Honfoglaló nevű népszerű netes műveltségi játékot színházakból verbuvált csapatokkal offline játszatják végig, a győztes társulat értékes reklámhelyeket kap a szponzoroktól. A verseny színpadon zajlik, a csapatok átlátszó plexilapokra írják a megfejtést a játék ismert szabályai szerint, projektor gondoskodik arról, hogy a közönség is követni tudja a játék állását. Csak fele részben szerepelnek színházi kérdések, a többi hagyományos műveltségi feladat lesz.

Huszonhét színház jelentkezett a versenybe; biztosan játszani fog - színházának képviseletében - Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Litkai Gergely, a Sziget-reklámban bohóckodó Jankovics Péter, Zsótér Sándor, Görög László és Koltai Róbert, valamint olyan kisebb társulatok, mint a Momentán, a KOMA vagy a Szputnyik. A legtöbb színháznál még nem dőlt el, kit küldenek, mi azt sejtjük, az első forduló sikerén is múlik, hogy az ügyelő vagy a vezető színészek képviselik a teátrumot. Kár, hogy a Katona és a Nemzeti nem játszik, úgy látszik, nekik nincs szükségük, hogy ilyesmivel népszerűsítsék magukat vagy a színház intézményét. Hogy hogy sül el ez az egész, persze lutri; lehet gagyi vicceskedés, de szellemes helyzetgyakorlat is, ahol sok minden kiderül színházi kedvenceinkről (mi ez utóbbiban bízunk). A verseny háromfordulós, a három elődöntőnek és a középdöntőnek a Trafó ad helyet, végül a Pécsi Országos Színházi Találkozón fejeződik be a játék.

 

Köszönet Szigeti Orsinak, aki a Lear-ről és az Édentől keletre című előadásról szóló részt írta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK