Oroszok és cigányok viszik a prímet - őszi színházajánló

2010.09.15. 20:53

A színházi világ az állami támogatás csökkenése és a függetlenek pénzeinek visszatartása miatt van éppen felbolydulva, de az évad első felén nem látszik sem a spórolás, sem a puskaporos hangulat. Máté Gábor egy cigányokról szóló előadással kíván minket felrázni, Mészáros Márta Árpa Attilát rendezi, Péterfy Bori Moszkvába vágyik, Hámori Gabriellába mindenki szerelmes. Tíz előadás az őszből, amire érdemes figyelni. 

Federico Fellini: Cabiria éjszakái

Mikor? 2010. szeptember 24.

Hol? Karinthy Színház

Ki rendezi? Mészáros Márta filmrendező (Napló-trilógia, Temetetlen halott, Utolsó jelentés Annáról).

Amiért érdekel bennünket: A Cabiria éjszakái bizton pályázhat az "őszi szezon legbizarrabb bemutatója" címre. Mészáros Márta először rendez színházban, és akkor már rögtön Árpa Attilát. Kapócs Zsóka egykori szépségkirálynő és "médiaszemélyiség" együtt árulja a testét Czinkóczi Zsuzsával, a Napló-filmek főszereplőjével és Hámori Ildikóval, Szinetár Dóra édesanyjával. A televíziós producer Szőcs Artúr helyére ugrott be, korábban még a Vígszínház fiatal színészének neve szerepelt a szereposztásban. "A Cabiria megrendezése régi álmom" - mesélte Mészáros Márta, aki ezzel szeretne tisztelegni az általa nagyra tartott Fellini-Masina házaspár előtt. "Amikor 1984-ben a Napló gyermekeimnek című filmért megkaptam a zsűri nagydíját, a díjat Giulietta Masina adta át."

Fotó: Major Attila / Karinthy Színház
Árpa Attila és Kecskés Karina a Cabiria éjszakái egyik jelenetében

A Cabiria éjszakái egy gyönyörű Fellini-film, amelyben a rendező felesége, az Országúton-ból ismert Giulietta Masina egy szeretetre méltó, naiv római utcalányt alakít, aki hinni akar a szerelemben, de végül becsapják. A filmtörténet egyik legszívbemarkolóbb tekintete az övé, amikor a film végén leesik szegénynek a tantusz. A színházi változatban Kecskés Karina játssza Cabiriát. Legtöbben az Üvegtigris-ből vagy a Kalózok-ból emlékezhetnek rá, szerintünk megvan benne az az ártatlan, tiszta pajkosság, ami kell ehhez a szerephez, de drámai szerepben, szomorú szemmel nem láttuk még.

Amitől tartunk: Árpa Attilával nehéz elképzelni egy mély drámát, egyszerűen azért, mert ha kivételes tehetség is, nehezen fogja tudni kiverni a nézők fejéből tévés múltját és bulvárszerepléseit. De kit tudja, a Czukor Show-ban is ő volt a legeredetibb szereplő. Igaz, akkor magát alakította.

Fotó: Major Attila / Karinthy Színház
Árpa Attila és Kecskés Karina a Cabiria éjszakái egyik jelenetében

Különlegesség: Nézzétek a képet!

+ + +

Csehov: Három nővér

Mikor? 2010. szeptember 24.

Hol? Nemzeti Színház

Ki rendezi? A világhírű, román származású Csehov-forradalmár Andrei Serban, aki már az Oscar-díjas Meryl Streepet is színpadra csábította egy nagy sikerű Cseresznyéskert előadás főszerepéhez. A budapesti közönség a két éve nálunk is vendégszereplő kolozsvári Ványa bácsi óta emlékezhet rá.

Fotó: Gordon Eszter
Péterfy Bori, Schell Judit és Udvaros Dorottya a Három nővér próbáján | Fotó: Gordon Eszter

 

Amiért érdekel bennünket: Andrei Serban máshogy rendez Csehovot, mint a legtöbb rendező. Lesöpri a megszokott (ki is csúfolt) álmos szentimentalizmust. Telepumpálja ötletekkel, felpörgeti, tragikomédiát csinál belőle. Ez már a harmadik Három nővér-rendezése lesz, szóval, mondhatjuk, ismerős terepen mozog. A darabban a Nemzeti nagyjai kaptak szerepeket, a címbeli három nővért Udvaros Dorottya, Schell Judit és Péterfy Bori játssza. Felbukkan a Nemzeti direktora, Alföldi Róbert is, akit már régen láttunk nagyobb szerepben. Játszik még az előadásban Kulka János, Znamenák István, Sinkó László és a kiugróan tehetséges fiatalok: Mátyássy Bence, Szabó Kimmel Tamás. (Udvaros Dorottya és Sinkó László korábban már játszottak az Ascher-féle Három nővér-ben a Katona József Színházban, most más szerepeket vállaltak.)

Amitől tartunk: A Nemzeti társulatának vérfrissítése óta nemegyszer éreztük, hogy hiába tehetségesek egytől egyig a játszó színészek, különböző játékstílusuk miatt nem passzolnak össze. Péterfy Bori, ha a feje tetejére áll, nekünk akkor is vagány "alter" színésznő marad (és ez nem negatív jelző), mellette az idősebb generáció színészei - most említsük, mondjuk Sinkót, aki ebben a Három nővér-ben is játszik -, egy másmilyen, klasszikus, tekintélyes színházi hagyomány megtestesítői. Ebből persze bármi kisülhet: önreflexív, akár groteszk játék és zavaró diszharmónia is. Nagyon bízunk a Serban-féle mágiában. Ő válogatta össze színészeit, DVD-ről már ismerte mindegyiküket, mielőtt Budapestre jött volna próbálni tavasszal, és ebben az interjúban azt olvastuk, hosszasan válogatta őket. Zseniális rendező, jó alapanyag, nagy baj nem lehet.

Fotó: Gordon Eszter
Péterfy Bori és Kulka János |  Fotó: Gordon Eszter

Különlegesség: Bár a képek próbán készültek, mégis azt sugallják, ez nem az a szokványos naturalista Csehov-darab lesz, szőnyeggel, csipketerítővel, hintaszékkel és más vicikvacakkal. Kapunk lufit, magányos babakocsit. 

+ + +

Csehov: Ványa bácsi

Mikor? 2010. október 1.

Hol? Vígszínház

Ki rendezi? Marton László, a Vígszínház főrendezője, eggyel ezelőtti igazgatója, akinek jó pár sikeres előadás fűződik nevéhez, hogy csak egyet említsünk, Ibsen Nórá-ja Eszenyi Enikővel és a hintával. Rengeteget rendez külföldön, az utóbbi időben főleg Kanadában, a Soulpepper Companyval dolgozik sokat.

Amiért érdekel bennünket: Marton László 2001-ben a torontói Soulpepper társulatával egyszer már megrendezte a Ványa bácsi-t, az előadás a színház egyik legviharosabb sikere volt. A megszólalásig hasonló színpadkép, illetve a díszlettervező azonossága (Michael Levine) azt ígéri, a korábban már nemzetközileg bizonyított kanadai előadás magyar színészekre adaptált és némileg felfrissített változatát fogjuk kapni a Vígben ősszel. A szereposztás ellenállhatatlan. Eszenyi Enikő folytatja az előző évadban megkezdett hagyományt, a Katona után most a főváros másik kiemelkedő társulatából hív vendégszínészeket: az Örkényből érkezik Gálffi László és Hámori Gabriella.

Fotó: Gordon Eszter
Gálffi László és Hámori Gabriella a Ványa bácsi-ban  |  Fotó: Gordon Eszter

Hámori Gabriella az elegáns és gyönyörű Jelena Andrejevnát fogja alakítani, a nőért fellángoló kiábrándult orvost Hegedűs. D. Géza. Gálffi Lászlóé a címszerep. A szereposztás azért izgalmas, mert a mi szemünkben a darab igazi hősnője Szonya: ő a kis Hamupipőke, akit megszánunk, akinek drukkolunk. Jelena Andrejevna hozzá képest nekünk mindig csak a mellékszál volt, a snájdig úrinő. Kíváncsiak vagyunk, hogy Hámori Gabi kisugárzása és ereje - és az, hogy Szonyát egy viszonylag ismeretlen színésznő, az előző évad felfedezettje, Bata Éva játssza - elbillenti-e a darab fejünkben elképzelt hangsúlyait új irányokba.

A képek és a lent látható előzetes (példamutató szokása a Vígnek jó kis trailereket készíteni, bárcsak más színházak is csinálnának ilyesmit) arra engednek következtetni, hogy igazán drámai és energikus előadást látunk majd. Nagyon úgy néz ki, Gálffi László konkrétan hisztériázni fog, papírokat hajigál, vizet fröcsköl, térdre ereszkedik, ordibál. (Ezt is kicsit másképp képzeltük eddig, a mi fejünkben Ványa kókadtabb férfiú, akinek még a kitörése is erőtlen. No, itt nem úgy néz ki.)

Fotó: Gordon Eszter
Benedek Miklós, Hámori Gabriella, Bata Éva (hátul) és Gálffi László | Fotó: Gordon Eszter

A darabban játszik még Benedek Miklós, Margitai Ági, Kútvölgyi Erzsébet, vagyis csupa nagyágyú. Mi még nem láttunk egy Csehov-darabot sem Marton László rendezésében, de a kanadai kritikákból az derült ki, hogy a rendező az aprólékosan kidolgozott lélektani színészi játék híve, ami már annyira naturalista, hogy már improvizációnak hat. Ez azt jelenti, hogy két egyformán érdekes, viszont eléggé különböző Csehov-előadást láthatunk majd az orosz író születésének 150. évfordulóján.

Amitől tartunk: A Vígszínház maga. Az, ami minket a színházban legjobban érdekel, a színészek apró arcrezdülései, sóhajaik, a Vígszínház hatalmas terében nemigen tud megmutatkozni. Ki látja már a huszadik sorban a Hámori Gabi arcán átsuhanó felhőt? Most egy megoldás van csak: vigyünk gukkert. De az előadást ne mulasszuk el, jónak ígérkezik.


Különlegesség: A színészeken túl? A díszlet. Az előadás egy pontján a színpadon elered az eső, és ránk borul az éjszaka. A darabban hangsúlyos szerepet játszó kultúra-természet (és város-vidék) szembenállást a perzsaszőnyeggel, elegáns bútorokkal, szamovárral cicomázott szalont körülfogó nyers, fekete földsáv fogja jelképezni, ehhez a díszletezők minden előadáshoz több köbméternyi földet fognak szétszórni. 

+ + +

William Shakespeare: Korijolánus (Coriolanus nyomán) (HOPPart produkció)

Mikor? 2010. október 1.

Hol? MU Színház

Ki rendezi? Polgár Csaba, az Örkény István Színház fiatal, ígéretes színésze, mellette HOPPart-tag.

Amiért érdekel bennünket: A fiatalos alternatív színház rajongói között idénre már igen komoly népszerűséget vívott ki magának az egykori színműs osztálytársakból álló HOPPart társulat. Igaz, nem volt nehéz olyan színészekkel, mint a pergamenbőrű Kiss Diána Magdolna, a jó svádájú Szabó Kimmel Tamás-Mátyássy Bence duó, vagy éppen a hollywoodi főszerepekre is simán predesztinált Radnay Csilla. A csapat tagjai "főállásuk" mellett jönnek össze közös előadásokra, legutóbb nyáron jöttek ki nagyobb dobással, amikor Zsótér Sándor rendezésében a Chicago című musicalt vitték színpadra, elképesztően kreatív és szórakoztató módon (két színikritikusi díjra is jelöltek vele). Október első napján Shakespeare-t értelmeznek újra. A Korijolánus-ban olyan alternatív színházi ikonok lesznek láthatók, mint Bánki Gergely, Máthé Zsolt és a mostanában a lehető legváratlanabb helyeken felbukkanó Terhes Sándor. Főszerepben a Pintér Béla csapatából ismert Friedenthal Zoltán. A társulathoz idén csatlakozott nagy kedvencünk, a frissen végzett Barabás Richárd, aki már színműs vizsgadarabjaiban megmutatta remek komikusi képességeit.

A Korijolánus plakátja

 

Amitől tartunk: A száműzött büszke római katona, Coriolanus története nem éppen agyonjátszott darab, a HOPPartnál ráadásul számíthatunk arra - már csak az átvariált cím is figyelmeztet -, hogy valahogyan megcsavarják a shakespeare-i drámát. Ez a "csavarás" többször jól sült el (K.mama, Chicago, Halálkemény stb.) és néhányszor rosszul (Hermann csatája). Némi aggodalomra ad okot, hogy a Korijolánus-t az a Polgár Csaba rendezi, aki a Hermann csatájá-t is, ami, hiába játszották mackónadrágban, unalmasan döcögött. Polgár Csaba színészi képességei előtt nagy rajongással adózunk, most drukkolunk, hogy a Korijolánus pergőbb legyen.

Különlegesség:  A színlap szerint az előadásban részletek hangzanak el többek között W. Shakespeare, B. Brecht, H. v. Kleist, C. Monteverdi, F. Schubert, Bródy János, Amanda Lear műveiből. 

+ + +

Örkény István: Tóték

Mikor? 2010. október 2.

Hol? Örkény István Színház

Ki rendezi? Az ismert orosz rendező, Jurij Kordonszkij, az Örkény István Színház pár évvel ezelőtt bemutatott, vegyes visszhangot kiváltott Apátlanul (Platonov) című előadásának (szintén Csehov) rendezője.

Amiért érdekel bennünket: Annak idején sokan vádolták Kordonszkijt azzal, hogy szétbohóckodja Csehovot, meg hogy idegen az elképzelése az eredeti drámától. Szerintünk ez a két dolog jó biztosíték arra, hogy a rendező új módon fog hozzányúlni a színház névadójának legismertebb művéhez, a Tóték-hoz. Mert amire itt szükség lesz, az az újszerű hozzáállás. Senki sem kíváncsi az Isten hozta őrnagy úr! színpadi mására - legalábbis mi nem nagyon. Zseniális volt filmen, de aki Latinovitscsal, Sinkovitscsal akar nosztalgiázni, kiveszi a tékából. A történet sem új senkinek, hiszen gimnáziumban kötelező megismerkedni vele. Vagyis ami itt érdekes lehet, az az, hogy látja egy "kívülálló", jelen esetben egy külföldi rendező a magyar irodalom gyöngyszemét, hogy másképp formázza-e meg az abszurdot színpadon, mint ahogy Fábri filmen. A darabban az Örkény nagyszerű társulatának színészei játszanak: Mácsai Pál, Kerekes Éva, az Örkény csapatát tavaly óta erősítő szőke Szandtner Anna és Széles László, az Örkény "titkos fegyvere", akiről még kevesen tudják (na jó, nem elegen), milyen képességek rejteznek benne.

Fotó: Gordon Eszter
A színészek a Tóték olvasópróbáján  |  Fotó: Gordon Eszter

 

Amitől tartunk: A film és a benne játszó színészek árnyéka. Mindenkinek Latinovits dobozai fognak beugrani először. Igen erőteljes ellenhatás kell ahhoz, hogy felejtsünk.

Különlegesség: A díszletet Khell Csörsz fogja tervezni, aki az Apátlanul színpadképét is megálmodta. Akkor ott a díszletet is érte kritika (kb. hogy ott téblábolnak a színészek az egymásra dobált léceken), de a színiigazgató Mácsai bevállalja még egyszer a Kordonszkij-Khell Csörsz kombót.

+ + +

Térey János: Jeremiás avagy az isten hidege

Mikor? 2010. október 2.

Hol? Nemzeti Színház

Ki rendezi? Valló Péter

Amiért érdekel bennünket: A darab a Radnóti Színháznak pár évvel ezelőtt nagy sikert hozó Asztalizene párja. Igaz, most más társulat és más rendező sorakozik föl mögé, ráadásul a Jeremiás sokkal nehezebb és sűrűbb anyagnak látszik, mint az Asztalizene, de épp ezért izgulhatunk, mit sikerül belőle kihozni. Valló Péter, a mostani előadás rendezője egyenesen "nagy nemzeti drámá"-nak nevezte a Jeremiás-t. Mondhatjuk úgy is, szatirikus madáchi világdráma a debreceni metrón, sci-fis beütéssel. A címszereplő Jeremiás Debrecenből elszármazott országgyűlési képviselő, aki szülővárosába visszatérve sztrájk miatt bennreked a debreceni metróban. Az állomásokon luciferi (vagy ha tetszik, vergiliusi) kísérőként régi osztálytársa és haverja, Cucor vezeti végig, közben felsorakoznak Jeremiás életének szereplői: anyja, régi szerelmei és a kokaindíler lelkész.

Forrás: MTI
Stohl András és László Zsolt, a két főszereplő

Amitől tartunk: Térey János legtöbb drámája nem kimondottan színházbarát (gondoljunk csak a Nibelung-lakópark-ra, amit a Krétakör bő négyórás előadásban dolgozott fel). A Jeremiás nyelvezete tele van nyelvi humorral, ami főként az archaikus kifejezések és a modern szleng vegyítéséből táplálkozik. A sűrű szöveget olvasni is nehéz, a színészeknek sem lesz vele könnyű dolguk, az biztos.

Különlegesség: A címszerepet játszó László Zsoltot nem más kíséri végig a szenvedés stációin, mint Stohl András, aki maga is éppen ítéletre vár.

+ + +

Tersánszky Józsi Jenő-Grecsó Krisztián: Cigányok

Mikor? 2010. október 15.

Hol? Katona József Színház

Ki rendezi? Máté Gábor, aki főrendezőként évek óta emblematikus alakja a Katona József Színházban folyó megbízhatóan magas színvonalú munkának. Februártól az igazgatói poszt is az övé.

Amiért érdekel bennünket: "Azt akarjuk, hogy üssön; hogy önök hazáig ne találják a lakáskulcsot" - árulta el Máté Gábor az előadás múlt pénteki nyílt próbáján. Abból a pár jelenetből, amit mutatóba láthattunk, gyanítható: a darabnak erre megvan minden esélye. Másfél perc alatt összeszorult a torkunk, pedig a produkció még félkész. A darabnak a háttérsztorija is érdekes. Máté Gábor régóta akart egy előadást a cigányokról. Talált is ehhez a tervéhez egy darabot, Tersánszky Józsi Jenő alig ismert színművét, a Cigányok címűt, amit az eredeti elképzelés szerint a színészek improvizációikkal formáltak volna át mai történetté (részben hasonlóan a nagy sikerrel játszott egri Csörgess meg! és Hírlapszínház előadásokhoz, szintén Máté-rendezés). A Tersánszky-színmű eleje remek, a vége viszont elfuserált, kiváló alapanyag tehát, hogy kiindulópontja legyen a színészek ötletelésének. Igen ám, de menet közben kiderült, egy íróembernél mégis csak jobb kezekben lenne a darab.

Fotó: Dömölky Dániel
Máté Gábor és Grecsó Krisztián a Cigányok próbáján

Így került a képbe Grecsó Krisztián, akit remek regényeiről (Pletykaanyu- elbeszélések, aztán Isten hozott, Tánciskola) és kevésbé sikerült forgatókönyveiről (Hasutasok, Megy a gőzös) lehet ismerni. Az eredmény furcsa hibrid: kb. negyedéig tiszta Tersánszky, utána meg tiszta Grecsó. Ez lesz Grecsó első színdarabja, de a látottak határozott reményre adnak okot. A darab, amennyire kivettük, egy fiatal prímáslegény és egy érző szívű csájé viharos kapcsolatáról szól. Azt nem is említettük még, hogy ez lesz a tehetséges Keresztes Tamás első főszerepe (a Kamrában játszott Ledarálnakeltűntem óta). A színésznek nagy rajongói vagyunk, de nem elfogultság mondatja velünk, hogy régóta kijárt neki egy nagy szerep. Partnere Pálmai Anna lesz, aki újból édesanyjával, a zseniális Szirtes Ágival fog együtt játszani. Szacsvay Lászlóról meg már most látszik, hogy isteni prímás lesz. Benne lesz még az ugribugri Kovács Lehel, valamint Takátsy Péter, Rajkai Zoltán, Bán János, Fekete Ernő, Bezerédi Zoltán, Újlaki Dénes, szóval a Katona színe-java.

Fotó: Dömölky Dániel
Keresztes Tamás és Pálmai Anna a Cigányok próbáján

Amitől tartunk: Az előadás merő kockázat. A színházak manapság elvétve foglalkoznak mai társadalmi problémákkal. A rendezők ódzkodnak a direkt megoldásoktól, legtöbbször csak egy kis aktualizálásra, kikacsintásra futja. Pedig a színház akár lehetne terepe valamiféle közösségi pszichoterápiának is, miért ne. Ránk férne. Máté Gábor bevállalta, hogy belenyúl a darázsfészekbe. A kezdeményezés bátorsága eleve közel áll szívünkhöz, viszont sok a buktatója. A cigányokról rengeteg sztereotípia él bennünk, sikerül-e az előadásnak ezeken túllépnie? Jó darabot írt-e Grecsó? Működni fog-e a színpadon? Hogy fog hatni az időbeli ugrás a darab negyedénél? Mi az a "meglepetés", amit Máté az istennek sem akart elárulni? És mi van ezzel a steril, fehér díszlettel?

Különlegesség: Mint fentebb látszik, a darab bővelkedik ilyenekben, de mind közül nekünk a legfurább, hogy a múlt század elején kezdődő darab egy ponton átvált a mába, miközben a történet a szereplők öregedése nélkül, simán folytatódik tovább.

+ + +

Peter Handke: Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról (Szputnyik-Schauspielhaus Graz)

Mikor? 2010. október 15-16. (Vigyázat, csak két este látható!)

Hol? Nemzeti Színház

Ki rendezi? Bodó Viktor, aki színészként indult, a Katonában érett rendezővé, majd a kőszínházi világ peremén megalapította furcsa nevű társulatát, a Szputnyik Hajózási Társaságot. Színházi fenegyereknek tartják, aki soha nem fél feszegetni a határokat.

Jelenet az előadásból

Amiért érdekel bennünket: Végre, végre, végre! A kritikusok ódákat zengtek a Szputnyik és a grazi Schauspielhaus tavaly bemutatott közös előadásáról, amit azóta már a rangos berlini színházi fesztiválra, a Theatertreffenre is beválogattak (400 közül a tízbe). Epedve vártuk, mikor láthatja már magyar ember az előadást, és most végre eljött a lehetőség, a Budapesti Őszi Fesztivál egyik vendégprodukciójaként a Nemzeti Színház fogadja be a darabot.

A kortárs osztrák szerző, Peter Handke csupa rendezői utasításokból álló némajátéka eleve vagány anyag, de Bodó Viktor csavart rajta még néhányat. Egy városka néhány lakójának egymásba szövődő történetei bonyolódnak párhuzamosan a mozaikos jelenetekben, szavak nélkül. Közben egy filmes stáb forgat, trükkösen felvett mozgóképeiket a díszlet fölé vetítve élő, egyenes "adásban" láthatjuk.

Jelenet az előadásból

Amitől tartunk: Csak annyi, hogy nem férünk be az előadásra, mert hamar elfogynak a jegyek.

Különlegesség: Az előadás annyiban kakukktojás összeállításunkban, hogy nem őszi premier, hanem egy külföldi előadás tavalyról. Mégis fontosnak láttuk felhívni rá a figyelmet, hiszen egy izgalmas hazai társulat fontos és sokat méltatott előadása most látható először Magyarországon.

- - - - - -

VIDÉK

Paul Claudel: A selyemcipő

Mikor? 2010. október 8.

Hol? Gárdonyi Géza Színház, Eger

Ki rendezi? Zsótér Sándor, aki szintén nem biztonsági játékos: előadásaiban mindig kitalál valami cifrát. Legutóbb egy operettet rendezett Egerben, ami zenés műfaja ellenére a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában kötött ki, és most a Színikritikusok Díjának egyik várományosa.

Amiért érdekel bennünket: Zsótér Sándor kiválasztja a botrányos életű katolikus költő Paul Claudel egy maratoni drámáját, amit 11 óra lenne egészben előadni? Naná, hogy ez érdekel minket! Paul Claudel évekig folytatott házasságtörő viszonyt egy négygyermekes anyával, ez a szerelmi élmény az alapja A selyemcipő című drámának is. A Donna Prouheze és Don Rodrigo kapitány boldogtalan szerelméről szóló darab olyan, mint egy pikareszkregény, csak drámában: négy kontinensen játszódik, húsz évet fog át, több tucat szereplőt mozgat meg, és 52 színből áll. A színlap felsorolja kedvenceinket az egri társulatból: Ötvös András, Járó Zsuzsa, Mészáros Sára, Schruff Milán, Görög László stb. (A nagy kérdés: hol van Mészáros Máté?)

(UPDATE: Most tudtuk meg, hogy Mészáros Máté 2010. augusztus 1-jétől a Vígszínház tagja.) 

Fotó: Dömölky Dániel
Zsótér Sándor, a darab rendezője

Amitől tartunk: Na, kíváncsiak vagyunk, hogy húzzák ezt meg az egriek, hogy beleférjen egy estébe!

Különlegesség: A díszlet sem mindennapi lesz. Ambrus Mária tervező Zsótér Sándorral együtt rózsafüzérekből álló függönyt álmodott meg az imákra és a katolikus vallásra való utalásként. A díszlet más elemei a hajóslétet szimbolizálják.

+ + +

Mohácsi István: Francia rúdugrás

Mikor? 2010. november 12.

Hol? Pécsi Nemzeti Színház

Ki rendezi? Mohácsi János, a szerző testvére; átdolgozásaikkal így ketten együtt ("a Mohácsi testvérek") színháztörténeti fogalommá lettek. Előadásaik az utóbbi években rendre ott szerepelnek a POSZT díjazottjai között.

Amiért érdekel bennünket: Mohácsi István legújabb darabját felolvasószínházi formában már lehetett látni néhányszor Pécsett, akik akkor látták, nagyon szerették, így lehet számítani rá, hogy díszletekkel, jelmezekkel, "eljátszva" még frissebb és üdítőbb lesz a darab. A Francia rúdugrás egy könnyed, klasszikus szabású bohózat, amiben egy szexuálpszichológushoz betéved két házaspár, akiket nemcsak kapcsolati problémák kötnek össze, hanem más is.

Forrás: [origo]
A darabot tavaly a pécsi Cella Septichorában mutatták be felolvasószínházi formában

"Beletekintünk a házasságok bugyraiba, rácsodálkozunk a pszichológia mindenhatóságára, és még azt is kiderítjük, hogy milyen küzdősport a francia rúdugrás" - szól a színlap. Lehet, hogy ez még önmagában nem hangzik túl meggyőzően, de ha eláruljuk, hogy a produkciót a nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel kellett többször megismételni, talán többen felkapják a fejüket. Egy jó humorú magyar drámára mi mindig kíváncsiak vagyunk.

Amitől tartunk: A bohózat nem olyan könnyű műfaj, mint tűnik: a nevetésre szomjas közönségnek nagy eséllyel tetszeni fog, de valami pluszt még nyújtani kell, hogy a színházi szakma és a kritika ne legyen lekezelő.