Éppen száz éves lenne a magyar származású Lucien Hervé, ezért a százas szám szellemében pontosan száz fotót állított ki tőle a Szépművészeti Múzeum. Nemcsak nagyszerű épületfotókat lehet látni az Eiffel-toronyról vagy az épülő Brazíliavárosról; a kiállításon kiderül, Hervé az emberek felé is érzékenyen fordult.

A száz éve született Lucien Hervé fotóiból többször rendeztek már önálló kiállítást Magyarországon, ezek többsége kamarakiállítás volt, ahol a képek egy-egy téma köré szerveződtek. A jelenlegi kiállítás hangsúlyozottan a teljes életmű reprezentatív bemutatására törekszik, ahol a fotók nem kronologikusan követik egymást, hanem nagyobb tematikus egységekbe szerveződtek. A három nagy téma az ember, az építészet és az absztrakció. Az Elkán László néven született magyar származású fényképészt a háború utáni modern építészetet egyik legismertebb fotósaként tartják számon.

"Ez a száz kép a töredék töredéke, de mégsem volt hiányérzetem" - mondta a kiállításról az [origo]-nak Bujnovszky Tamás, szabadúszó építészeti fotográfus. "Feltűnt, hogy milyen korszerű Hervé látásmódja, a legtöbb képe akár ma is készülhetett volna. Hihetetlenül változatosan tudta leképezni 2 dimenzióban a 3 dimenziót" - tette hozzá.

A kiállítás egyik hangsúlyos része az emberábrázolás. A képeken jellemzően munkások, hétköznapi emberek jelennek meg, Gebauer Imola, a kiállítás egyik kurátora elmondta, Hervé mindig figyelt az utca történéseire és részleteire, "hitvallása szerint minden képe humanista, függetlenül attól, hogy megjelenik-e rajta az ember vagy nem" - magyarázta a kiállításmegnyitón.

"Nem hűvös kívülállóként fotózott, kiszűrődik a képekből a társadalmi érzékenység, épületfotói sem emberidegenek. Ugyanúgy fotózta az embereket, az épületeket és a teljesen absztrakt dolgokat is: valami újat alkotott belőlük" - mondta Bujnovszky Tamás.

Sok esetben az épületek részletei absztrakt módon látahtók, az épület alig látszik, csak formák, vonalak, fény és árnyék jelenik meg a képeken. Gyakoriak a szigorú geometrikus kompozíciók, nem véletlen, hogy az ilyen fotók láttán sokaknak Mondrián ugrik be, a kiállítás falait is Mondriánt idéző formákkal és színekkel dekorálták.

Hervé kora talán legnagyobb építészeti fotográfusa volt, Le Corbusier például húsz éven át csak vele fotóztatott ("Magának építész lelke van" - ezt mondta egyszer neki a Fotóművészet című lap szerint). Rengeteg megbízást kapott: egyebek mellett a Marcel Breuer, Pier Luigi Nervi és Bernard Zehrfuss tervei alapján készült párizsi UNESCO székház építését folyamatában fényképezte, az Oscar Niemeyer tervei alapján épülő brazil főváros dokumentálására pedig egyenesen a brazil külügyminisztérium kérte fel.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A kiállítást Hervé önarcképe nyitja. További képek a fotóra kattintva!

A kiállítás végén életének utolsó képeit lehet látni, amelyeket szobájáról készített, amikor a halála előtti évekre ágyhoz kötötte a betegség. Az első lakásban készült kép 1984-ből, az utolsó halála előtt két évvel, 2005-ből való.

A Lucien Hervé 100 című kiállítás január 23-ig látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat a Fotóhónap 2010 rendezvénysorozat kiemelt eseménye.