"Legyen az örömszerzés helye" - interjú Kőrösi Orsolyával, a CET kulturális igazgatójával

Vágólapra másolva!
A CET kulturális igazgatójával, Kőrösi Orsolyával beszélgettünk az intézmény ősszel induló kulturális programjairól. Kőrösi mesélt többek közt az épület izgalmas külső és belső kulturális helyszíneiről, a követendő nemzetközi példákról, arról, hogy miért nem jó ma sétálgatni Budapesten és hogy miként szeretnék átértelmezni a Dunát.
Vágólapra másolva!

- Mikor nyit a CET?

- A pesti Duna-parton felépülő CET hatalmas, több funkciót ellátó beruházás. Így nem csak rajtam múlik ennek a meghatározása, hiszen nem csak kulturális tevékenység zajlik majd az épületben. De azt biztonsággal mondhatom, hogy az. ún. kulturális hasznosítás teljes gőzzel szeptemberben indul majd. Nagy kihívás ez, hiszen a CET sikerének meghatározó eleme lesz a kulturális-művészeti programok, közösségi események megvalósítása, látogatottsága.

- Ősz óta tolódik a nyitás. Hogyan lehet ilyen bizonytalanságban programokat tervezni?

- Azt gondolom, hogy aki a kulturális életben dolgozik, az hozzá van szokva az ilyesmihez. Kulturális intézményvezetőként (a Magyar Fotográfusok Háza ügyvezetőjeként) pontosan tudom, hogy mit jelent az, amikor év elején hosszú hetekig nem tudom, mennyi lesz a pénzünk. Ezzel így van az intézmények többsége. Ettől még a kulturális élet működik, nyílnak a jobbnál jobb kiállítások, nagyszerű koncertek és rendezvények vannak városszerte és országszerte. Persze ez sokszor talán túlzott áldozatot kíván a szervezőktől, de a kultúráért megéri. És az ősz a kedvenc évszakom. Az a legjobb benne, hogy újraéled minden, egymást követik az események, a rendezvények. Erre a pezsgő időszakra készülünk mi is, nincs bennem bizonytalanság, hogy vonzó programokkal tudunk elindulni.

- Kik jelentik a CET célközönségét?

- Természetesen a városlakók. Azt szeretnénk, ha mindenkinek érdekesek lenne a a CET. Annak is, aki sétálgatni szeretne az új és különleges építészeti terekben, annak is, aki színvonalas üzletiebéd-helyszínt keres, és annak is, aki a klasszikus vagy a kortárs kultúra iránt érdeklődik. Budapestnek nagyon kevés olyan helye van, ahol könnyen, erősen azonosíthatóan együtt van az építészeti érték, a kultúra, a gasztronómia, a művészetek. A CET ilyen lesz, ezért lesz nagyon erős jelentése itthon és szerintem külföldön is.

Ha mégis fogyasztói rétegeket kell kiemelnem - bár nagyon nem szeretem ezt a szót -, akkor azt mondom, hogy különösen számítunk arra a sok ezer egyetemistára, akik a közeli egyetemeken tanulnak. Közvetlenül mellettünk 15 ezer egyetemista él és tanul, egy kicsit nagyobb körben a számuk eléri a 30 ezret. És várjuk azokat, akik a különlegeset keresik, akik unják már a hagyományos bevásárlóközpontokat. Tíz férőhelyes buszparkolónk pedig azt jelenti, hogy nem csak a budapesti látogatókra számítunk.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az épülő CET | Fotó: Tuba Zoltán

- Tud mondani olyan működő példákat, amelyeket követnie kell a CET-nek?

- A világban jártamban-keltemben mindig is megnéztem az ilyen típusú, a régit és az újat ötvöző kulturális intézményeket. Számomra ezek a 21. század meghatározó kulturális terei, és a CET is ilyen szeretne lenni. Az egyik kézenfekvő és ismert példa a londoni Covent Garden, a másik a Magyarországon talán kevésbé ismert müncheni Muffathalle. Utóbbinak közös vonása a CET-tel, hogy az is a város tulajdonában áll, ahogy a CET épületegyüttese is. A legfontosabb megválaszolandó kérdés, hogy a CET hogyan értelmezi a kultúrát. Azt gondolom, hogy ma elsősorban az élmény fogalma s ezen belül a szórakozni vágyás, az örömszerzés, a kikapcsolódás határozza meg a kulturális fogyasztást. Számunkra ez határozza meg a CET kultúrafelfogását is. Azt akarjuk, hogy a városlakók, a fogyasztók kreativitására is épülő közösségi élményhely legyen. Olyan legyen a CET, mint egy nagyváros forgalmas sétálóutcája, ahol egymást érik az éttermek, a kávéházak, az utcai mutatványosok, az élő szobrok, az utcazenészek. Ahol jelen van a köztéri művészet, és az utcaképhez tartoznak a galériák, a designboltok, és ezen a sétálóutcán még egy nagy koncertterem is található, ahová betérhetünk egy jó színházi estére vagy egy koncertre.

Nagyon szeretem Budapestet, de valljuk meg, sokkal több olyan tér, sokkal több olyan hely kellene a városunkban, ahol jó értelemben időzni lehet. Érdemes megnézni például, hogy szilveszterkor, ami az egyik fontos turistaszezon, toporgó, tétova turistákat lehet látni az Andrássy úton. De nem is elsősorban a turistákról van szó. Nagyon fontos, hogy a városlakók a CET miatt úgy érezzék, hogy jobb itt élni ebben a városban. Hogy ha szombat délután felteszik a kérdést, hogy "mit csináljunk?", akkor a válasz lehessen az, hogy eljönnek a CET-be és az azt körülvevő városrészbe. Mert azt sem szabad elfelejtenünk, hogy hol van a CET. Én is itt lakom Ferencvárosban a családommal, ami egy teljesen tudatos választás eredménye volt, mert az Andrássy út és környéke mellett ez a legerősebb kulturális arculattal rendelkező kerület.

- Konkrét példákat mondana arra, hogy miként fog összekapcsolódni a városrésszel a CET?

- Amennyiben a CET jól működik, akkor a kisugárzása hat az itt lakók életére is. Biztosak vagyunk abban, hogy a CET hosszú távon méltó befogadó helye tud lenni a nagy hagyományú Ferencvárosi Nyári Fesztiválnak. Mindenképpen szeretnénk kapcsolódni a Ráday Kultucca színvonalas eseményeihez. És bár van olyan hírünk is, hogy sokan úgy fogják fel, hogy konkurenciát teremtünk a környéken már létező intézményeknek, éttermeknek, fesztiváloknak, de én azt gondolom, hogy ez egy fejlődő, fantáziadús kulturális negyed, amelyben egymást erősítik az intézmények, programok.

Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]
Kőrösi Orsolya | Fotó: Mudra László

- Hangsúlyozta, hogy egymást erősítik az intézmények, mégis szót kell ejteni arról, hogyan érinti a CET-et a Müpa közelsége, amely sok szempontból hasonló kulturális intézmény. Mi a CET stratégiája, próbál-e majd bármilyen tekintetben szembemenni a Müpa programjával?

- Nem vagyunk konkurenciái egymásnak, és nem hiszek abban, hogy érdemes valaki ellen tenni a dolgunkat. A Müpa komoly központi támogatásból fenntartott, határozott profilú, nagyon magas színvonalon működő, klasszikus kulturális intézmény. A CET a kreatív ipar jellegzetes terméke, akár az üzleti konstrukcióját tekintjük, akár a leendő programokat. Nincs is értelme összehasonlítani a kettőt. Ettől még persze a programtervezés közben azért eszembe jut, de ez nem csak a Müpára igaz, hanem a Trafóra is, de a tőlünk távolabb levő Millenárisra is. A kultúrában dolgozók is ugyanúgy figyelik a kulturális piacot, ahogy az üzleti szféra a tőzsdét. Persze mi egy nagyon sajátos árut értékesítünk, a kultúrát. Például a PeCsa megszűnésével bizonyos koncerteket szívesen megrendezünk mi a CET-ben.

- Melyek a CET kulturális helyszínei?

- A fő helyszín az általunk egyelőre magunk között csak nagyteremnek emlegetett rendezvényterem. 650 fő - illetve állókoncert esetén két és félszer ennyi ember - befogadására alkalmas, a külső tereivel együtt majd 3000 négyzetméter áll rendelkezésre itt. Ez a terem alkalmas színházi előadások, klasszikus és könnyűzenei koncertek, filmfesztiválok, divatbemutatók befogadására. A terem speciális akusztikai burkolatot kap majd, és minden mobil lesz benne, a színpadtól a széksorokig.

A nagyterem mellett a CET-nek van még sok nem szokványos, kulturális rendezvényekre felhasználható külső és belső tere. Az egyik legérdekesebb a föld szintje alatt elhelyezkedő látványos piactér, remélem, hamarosan a barcelonai La Boqueria piachoz hasonlítjuk majd. A piactér kis boltjaiban - ezek építészeti remekek is, hiszen talán itt maradt meg a leglátványosabban a régi Közraktárak különleges hangulata - a tőkehústól a pálinkáig, a pékségtől a rétesboltig, a kiváló magyar borokig a jellegzetes magyar termékek között lehet nézelődni és vásárolni. Este, miután bezárnak az üzletek, a piactér rendezvényhelyszínné alakul. A pódiumon a legkülönfélébb műfajok váltják majd egymást, a stand-up comedytől a kamaraesteken át az irodalmi rendezvényekig.

Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]
Kőrösi Orsolya | Fotó: Mudra László

Szeretnénk egy színvonalas galériát működtetni, ahol nem csak a képzőművészet vagy a fotóművészet, hanem az építészet és a design is rendszeresen helyet kap. A CET szájában, az első emeleten fekvő könyvesbolt 800 négyzetmétert foglal majd el. De inkubátorházként is működik a CET, mert építészeti és designirodák, kis galériák is várják az érdeklődőket.

Ma a budapesti kultúra egyik nagy hiánya, hogy szegmentálva léteznek benne a kulturális jelenségek - kevés kivétellel nincsenek igazán átjárások. A CET ezeknek a találkozásoknak, ezeknek az átjárásoknak a legnagyobb helyszíne lesz. A CET-ben lévő éttermek egyértelműen egy eddig Budapesten ilyen sűrű formában nem létező kulturális közösségi tér részei is. Állandó színterei lesznek hazai és nemzetközi gasztronómiai eseményeknek, együttműködve a kulturális eseményekkel, fesztiválokkal. A CET-ben megjelenő éttermek magas színvonala harmonizál majd a kulturális programok magas színvonalával. Hiszen ez a bérlők, a kultúraszervezők és a látogatók közös érdeke.

És itt vannak a külső helyszínek: a CET szájánál levő hatalmas tér, amelyen fesztiválok, vásárok és koncertek zajlanak majd. A másik bejárathoz közel eső téren tervezzük a public art programjainkat, a szabadtéri kiállításainkat.

A CET a Duna mellett van. Ez az evidencia meghatározó a CET programjainak átgondolásakor. A budapestiek nagyon büszkék a Dunára, de mégsem úgy élik meg, mint egy használható teret, és ezen mi szeretnénk változtatni. Itt az idő, hogy a folyót a kultúra segítségével közösségi térként is értelmezhessük. A városi életformához kapcsolódó korzózás, a szurkolás a regattákon a CET nyári mindennapjaihoz tartozik majd. A sportesemények pedig nem szorítkoznak a vízi sportokra, adott esetben a városfutások kiindulópontjaként szolgálhat a CET, és biztosak vagyunk abban, hogy a bicikliseknek is kedvelt helye lesz. Bicikliút és futósáv is húzódik majd mellette.

- Mintha sokat akarnának markolni: a szórakoztatás és a magaskultúra, illetve az olyan különböző célcsoportok, mint például a diákok és a turisták hogyan férnek majd meg egymás mellett?

- A CET-ben pont az lesz az izgalmas, hogy azok a célcsoportok, amelyek amúgy elkülönülnek a városban, itt egymás mellett tudnak létezni. A CET üzletei, éttermei több millió embert várnak évente, a bel- és kültéri kulturális rendezvényeinken pedig számításaink szerint összesen 470-480 ezer ember fordulna meg.

Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]
Kőrösi Orsolya | Fotó: Mudra László

- Ennek nincs olyan veszélye, hogy nem alakul ki egy határozott arculat? Nincs szükség egy erőteljes karakterre, amit az emberek asszociálni tudnak a helyhez?

- Szerintem a CET-nek az lesz a karaktere, hogy itt mindig történik valami különleges, valami érdekes, amitől Budapest szerethetőbb város lesz. Mondhatom azt is, hogy a CET sokféle és nyitott lesz. Egy korszerű közösségi kulturális és gasztronómiai tér. Nagyszerű fesztiválok, programok befogadója. A nagyvárosi életforma helyszíne. A városlakók kreativitása is alakítja majd az arculatot. Egyelőre talán nem kell ennél pontosabban meghatározható kulturális arculat.

- Milyen forrásokból fedezik a kulturális programokat?

- Az induláshoz nem számítunk sem állami, sem fővárosi támogatásra, de szeretnénk megmutatni, hogy a városlakókért vagyunk, a város érdekeit szolgáljuk Tudjuk, hogy alapvetően nekünk kell megtermelnünk azt a pénzt, amit a kultúrába fektetünk. A nagytermet például nem csak kulturális, hanem üzleti célra is hasznosítjuk majd különböző konferenciák, üzleti rendezvények, események helyszíneként. A későbbiekben majd biztosan fogunk pályázni konkrét programokkal, azt hiszem, leginkább a turisztikai és a nagyrendezvényeket támogató forrásokra. Tisztában vagyok azzal, hogy a kultúra egy speciális termék, aminek ára van, és hogy a kulturális ipar képes hasznot termelni. A kultúrán belül a művészet viszont támogatásra szorul, és az én feladatom, hogy megtaláljam azt az egyensúlyt a kettő közt, amely még garantálja a minőséget.