Jön a remény színháza - interjú az új egri színházigazgatóval

Az elmúlt években fokozatosan mindenhol lecserélődött a vidéki színházak vezetése. A fideszes önkormányzatok legtöbb jelöltjével ellentétben Blaskó Balázst, az új egri színidirektort a szakmai bizottság is támogatta, mégis az ő megválasztása váltotta ki a leghevesebb tiltakozást. Az igazgató úgy érzi, eddig félreállították az előző vezető kivételezettjei kedvéért, ő erkölcsjobbító üzenettel engedné haza a nézőket. Milyen a népnemzeti konzervatív színház? Blaskó szerint nincs fideszes és emeszpés végszó.

"Homlokegyenest ellentéte"

-A néhány éve zajló vidéki színházigazgató-cserék közül az egri volt az, ami a legnagyobb vihart kavarta. Több egri színész távozással tiltakozott, egy rendező nyílt levélben határolódott el az új színházi elképzelésektől, cikkek jelentek meg a témában. Ön szerint mitől volt más az ön esete, mint a korábbi igazgatóváltások?

- A természetes folyamat az lett volna, ha az eddigi igazgató, Csizmadia Tibor végigdirigálja azt a fél évet, amely az ő szerződésének lejártáig hátravan. Közben - ahogy az előadó-művészeti törvényben szerepel - az új igazgató előkészíti a következő évad műsorát. Vagyis fél évig közösen dolgozik a két igazgató.

- Most viszont ez nem így történt, Csizmadia Tibornak távoznia kellett január végén. Ki miatt borult fel a szokásos menetrend?

- A fenntartó Heves megyei önkormányzat a színházban lezajlott vizsgálat alapján Csizmadia Tibort felállította a székből. Az ügynek még nincs vége. Nekem okozza ez a legnagyobb kárt. Nem tudok teljes intenzitással a következő évaddal foglalkozni, hanem a színház szorító anyagi helyzetéből adódó, megváltozott lehetőségeket kell kialakítanom.

Blaskó Balázs, az egri színház új igazgatója

- Az, hogy a pályázatát szokatlanul éles hangon fogalmazta meg, vagy az, hogy ebben a pályázatban követendő példaként egy különleges népnemzeti színházeszményt írt körül, ön szerint szerepet játszhat abban, hogy Egerre nagyobb figyelem irányult, mint más vidéki színházak igazgatói pályázataira?

- Azt hiszem, igen. Sokszor fogalmaztam úgy a pályázatban, hogy határozottan más irányt szeretnék a színház jövő útjaként elképzelni. Nevezzük inkább klasszikus-konzervatív népszínházi küldetésnek. Ez a leírás homlokegyenest ellentéte az elmúlt két-három-négy évnek.

"Pozitív kisugárzású üzenetet szeretnék"

- Mit jelent a konkrétumokra lefordítva ez a klasszikus-konzervatív nemzeti népszínház? Azt többször elmondta, hogy Sütő András darabjával szeretne kezdeni ősszel, illetve Márai Sándorral, Móricz Zsigmonddal foglalkozna, tehát a magyar szerzőket előtérbe helyezné. De ezenkívül mi tesz klasszikus-konzervatív népnemzetivé egy színházat?

- A megvalósuló előadások esztétikuma, az a fajta élmény, amit a közönség hazavihet magával aznap este. Szeretném, ha a színház olyan módon szolgálná a nézőt, hogy a továbbgondolkodásra való késztetés mellett adjon lehetőséget számára, hogy a feltárt problémákból kiutat találjon. Így értem én a remény színházát. Pozitív kisugárzású üzenetet szeretnék az előadásokban megfogalmazni, és erőteljesen felmutatni. Szeretnék túllépni azokon a pusztán kérdésfelvető megközelítéseken, illetve a valóság puszta bemutatásán, ami a Gárdonyi Géza Színház fő vonulatát a legutóbbi időben jellemezte.

- Pályázatában is leírta, hogy példamutató, erkölcsjobbító színházat szeretne. Mondana erre konkrét példát? Shakespeare Hamlet-jét, Schiller Ármány és szerelem-ét hogyan lehet színpadra vinni úgy, hogy jó példát mutasson a közönségnek?

- Az előadások létrehozásában véleményem szerint az írói szándék megvalósítása az alapvető kiindulási pont. Semmiképpen nem tartom helyesnek, amikor a színdarab pusztán ürügy egy rendező számára, hogy saját gondolatait, esetleg a leírtakkal ellenére, azzal szöges ellentétben valósítsa meg.

"Az írói szándék"

Csiky Gergely 1880-ban írta Proletárok című darabját, amelyben egy lányt az anyagi haszon reményében környezete becsap. A kor színházi szokásainak megfelelően a történet végére minden jóra fordul. Máté Gábor 2010-es egri rendezésében a darab végére beiktat egy néma jelenetet, amely azt sugallja: mégsem létezik az a hepiend, amit 120 éve Csiky elképzelt. A rendezés felveti a kérdést, amely az utóbbi időben heves vitákat generált a színház falain kívül is: lehet-e egy darab korszerűsítése érdekében a darab idejétmúltnak ítélt "üzenetét" megkérdőjelezni? Akarjuk-e magunkat annyira pesszimistán látni, ahogy a mai rendezők hajlamosak minket ábrázolni?

- Azt mondja, nem lehet kifacsarni az írói szándékot. De mi számít az írói szándék kifacsarásának? Ha a mai korba helyezik át a rendezők a régebbi darabot, az meghamisítás?

- Nem. Az aktualizálással önmagában semmiféle probléma nincs. Sőt, a Káin és Ábel című Sütő András-darabbal az a szándékom, hogy a mában próbálom érvényessé tenni ezt a végletesen szétvált és egymásnak feszülő beállítottságot, amit Káin és Ábel képvisel. Tragikusan megosztott társadalmunkat próbálom megfejteni, és az ebből levonható tanulságot átadni a nézőnek.

- Sütő András drámája ön szerint ad megoldást, hogy lehet ezt a megosztottságot megszüntetni?

- Azt gondolom, igen. Arabella, az űrből érkező csillaglány alakját olyan tartalommal próbálom majd megtölteni, hogy kiderüljön, a tét maga az ország, a magyar nemzet, amelyért a harc folyik. (Sütő András Káin és Ábel bibliai történetéhez egy női szereplőt ad hozzá, Arabellát, akit az Úr utasításának engedelmeskedve Ábel megölne, Káin pedig a nőt védelmezve követi el a testvérgyilkosságot - a szerk.)

- Vagyis azt szeretné sugallni, a magasabb szintű közös érdek az, ami felülkerekedhet az ellentéteken.

- Igen.

- "Hiába tetszik a szakmának, nem jó színház"

- Többször kritizálta a modern vagy trendi színházi felfogást, szembeállítva a tradicionálissal. Saját rendezését, a tavaly év végén bemutatott A Látogatók-at melyik irányzathoz sorolná?

- A Látogatók modern eszközöket használ. Nem használunk kellékeket, a jelmezek sem váltakoznak, nincs klasszikus értelemben vett díszlet sem, és egyfajta mímes mozgás játszik döntő szerepet. Formailag, tartalmilag mégis közérthető színházi nyelven fogalmazunk.

Részletek a Látogatók című előadásból, Blaskó Balázs rendezése

- Szerintem is modern az előadás formanyelve. Éppen ezért furcsa, hogy elítéli a modern színházi felfogást.

- A modern színházi felfogásnak a túlhajtásait nem kedvelem, amik a nézőt kiűzik a színházból. Minden színház jó, amit néznek - ez a meggyőződésem. A néző dönt. Amit a néző teljesen eltart magától, hiába tetszik az a szakmának, egy nagyon szűk rétegnek, az ott és akkor nem jó színház. (A 2008/2009-es évadban 64 ezer, míg a 2009/2010-es évadban 70 ezer nézője volt az egri színháznak - a szerk. Forrás: Gárdonyi Géza Színház)

- A Zsótér Sándor rendezte A selyemcipő-t nem szerették a nézők. De ha jól tudom, a Hírlapszínház és a Csörgess meg! az ön által kritizált utolsó pár év kiemelkedően sikeres előadásai voltak.

- Igen, de ez nem valódi színház. Ez a Szeszélyes évszakok című televíziós műsor felé mutató, sem tartalmában, sem stílusában nem körülírható burleszkszerű valami. (A Hírlapszínház az aznapi eseményekre reagáló, a színészek improvizációjából összerakott előadás volt, a Csörgess meg! pedig szintén a mobiltelefonhoz fűződő mai viszonyunkat dolgozta fel saját jelenetek segítségével, mindkét előadást Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatója rendezte - a szerk.)

Részletek a Csörgess meg! című egri előadásból, Máté Gábor rendezése

- De az baj, hogy nem körülírható? A színház mindig, de főleg az utóbbi évtizedekben folyamatosan új utakat keres.

- De Egerben vagyunk, nem Budapesten. Ennek a városnak egy színháza van. A vidéki színháznak van egyfajta népszínházi küldetése, sokféle rétegigényt kell kiszolgálnia. Amit a Csörgess meg! vagy a Hírlapszínház képvisel, az Budapesten a Vidám Színpad vagy a volt Mikroszkóp Színpad keveréke lenne. A Báthori-trilógia, a Prolik a Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti színpadára illik. Ezek a színházi irányválasztások Egerben - vagy bármelyik vidéki színházban - alkalmatlanok arra, hogy közönségvonzóak legyenek.

"Mindenképpen irodalmi alapanyagot"

- De ezek népszerű előadások voltak, ugye?

- Nem mindegy, mihez képest. Ahhoz képest, hogy mennyire nem szolgálta az egri néző igényét a Báthori-trilógia, úgy érezték, a Csörgess meg! felüdülés. Meggyőződésem, a Csörgess meg! -féle produkció nem való egy vidéki színház bérletsorozatába. Meg lehet találni a helyét, és lehet bérletszünetben játszani szórakoztató céllal a városban, más helyszínen, mondjuk az Uránia mozi nagytermében. De egy bérletes helyen irodalmat kellene adni, nem burleszket.

- Tehát az egri színházban túl könnyed előadások voltak?

- Ha egy vidéki megyeszékhely kőszínházában szórakoztatni akarunk, zenés vígjátékot, bohózatot vagy komédiát kell műsorra tűzni. De mindenképpen irodalmi alapanyagot.

A Zsótér Sándor rendezte egri Maya operett létére jutott be a POSZT versenyelőadásai közé | A felvételen Ötvös András és Mészáros Máté | Forrás: MTI

- A színházakban általában előadott irodalmi művek ritkán szólnak direktben a mai aktuális problémáinkról. Nem lehet, hogy pont ezért mozdulnak el az irodalomtól a saját ötletek felé a rendezők? Kortárs drámából sincs sok.

- Be fogjuk mutatni a következő évben egy kortárs egri szerzőnek, Magyar Elemérnek egy Keresd a nagypapát! munkacímmel rendelkező szatirikus komédiáját, ami abszolút a mának szól. Egy Kusturica-szerű világban mutatja meg a mai valóságot, egy család belső életén keresztül.

"A kispadra ültetett generáció"

- Az egyik interjúban elmondja, hogy úgy érzi, az előző igazgató azért bízta meg önt rendezéssel, hogy színészként kevesebbet kelljen szerepeltetnie önt. Érez sértődöttséget az elmúlt évekkel kapcsolatban?

- Nem, nem érzek. Hangsúlyoztam korábban is, én még a kedvezményezettek közé tartoztam. Egy generációt ültettek kispadra 2001-től, elődöm hivatalba lépésének első pillanatától kezdve. Egy olyan korosztályról van szó, amely az országban egyedülállóan erős, főleg férfi vonalon. Ez a vonal olyan Tizenkét dühös ember-előadást tudott kiállítani, hogy az az ország bármely színházának becsületére válna. Azokból a színészekből a legtöbb most is itt van - és itt volt végig. Előzőleg rájuk épült a színház. És ők az elmúlt időszakban sem életkoruknak, sem tehetségüknek megfelelő szerepet nem kaptak - vagy csak igen ritkán.

Blaskó Balázs és Vásári Mónika a 2002-ben bemutatott Egy csók és más semmi című előadásban, rendezte Pécsi Ildikó | Forrás: MTI

- Most nyolc fiatal színész megy el a színháztól, többségük a fiatal generációhoz tartozik. Nem fog hiányozni a színházból ez a korosztály?

- Pótolni fogjuk.

- Hogyan tervezi építeni most a társulatot?

- Egyrészt szeretném rehabilitálni az imént említett generációt, egy egészséges hierarchiát felépítve. Kiegyensúlyozott foglalkoztatással szeretném működtetni a társulatot. A négy-öt-hat helyet, ami most felszabadul, fiatalokkal fogom betölteni. 50-60 színész jelentkezett az egri színházhoz, sokuk a szép számmal működő színi iskolákból, tanodákból került ki, és szeretne elhelyezkedni a pályán, számukra meghallgatást szervezünk. S természetesen elmegyek majd a Színművészeti Egyetem előadásaira is.

"Kedvezményezett mag"

- Sokan kíváncsiak, kiket fog kiszemelni.

- Az elmúlt években Egerben két hullámban megjelent fiatal színészek mind Máté Gábor tanítványai voltak. Egyfajta ízlést képviseltek. Két egymást követő Máté Gábor-osztályból alakult ki az a kör, amely túlfoglalkoztatott, kedvezményezett magja volt a Gárdonyi Géza Színháznak. Tudom, kik tanítanak a Színművészetin, és milyen ízlést képviselnek. Rossz véleményem van az ottani oktatásról. A minél életszerűbb beszédre nevelés például nem jelentheti azt, hogy csak az ötödik sorig ülők hallják a szereplőket.

Ötvös András, Fenyő Iván és Görög László a Csörgess meg! előadásban | Fotó: Dömölky Dániel

- Nem írt a pályázatában hízelgően az egri színház fiatal színészeiről. Meglepődött, amikor sokuk elhagyta a társulatot most?

- Csak azt írtam le, hogy a Színművészetiről nem százszázalékosan kész színészek jönnek ki, s hogy további fejlődésükre jó esetben egy társulatba természetes módon beépülve lenne lehetőség, nem nagy garral mindent letarolva, mikor még nem is rendelkezik a pályakezdő kolléga teljes vértezettel. A színészet, amellett, hogy hivatás, szakma is. Az elmúlt időszak Egerbe szerződött fiataljai közt egyébként nem egy van, aki igazán tehetséges, helye pedig mindegyiküknek lett volna itt továbbra is. Biztos voltam benne azonban, hogy minden jó szándékom ellenére lesz, aki elszerződik. A kötődések, a túlfoglalkoztatottságból adódó anyagi érdek természetesen sérült volna, évi négy-öt bemutató helyett kettő várt volna rájuk.

"A POSZT-tal szemben határozom meg magamat"

- A Prolik végül megy a Pécsi Országos Színházi Találkozóra? Beválogatták a versenyprogramba, de felröppent a hír, hogy mégsem vehet részt a darab a versenyen.

- Milyen hír, ki röppent fel ilyen híreket? Soha eszünkbe nem jutott, hogy ne menne a Prolik a POSZT-ra. Keressük a megoldást, hogyan tudjuk Mészáros Sárát helyettesíteni a darabban (a színésznő játszotta az egyik főszerepet, most szülési szabadságon van - a szerk.), felvettük a kapcsolatot Máté Gábor rendezővel. Meggyőződésem, hogy abban a tényben, hogy a Prolik meghívást kapott a versenyre, döntő szerepe volt Mészáros Sára alakításának. A Prolik, mint bérletes előadás már kifutott, emiatt komoly felújító próbákat kell tartani. Ez nagyon komoly anyagi ráfordítást jelent. Mivel a pécsi fesztivál "megveszi" az odautazó előadásokat, ezért az ő döntésük, a megnövekedett költségekkel együtt is meghívják-e a darabot.

Mészáros Sára A selyemcipő című előadásban (Ötvös Andrással) | Fotó: Dömölky Dániel

- Ez a felújító próba mennyi plusz munkát jelent?

- Minimum egy hét.

- Színházi fórumokon már találgatják, ki veheti át Mészáros Sára szerepét. Ön szerint?

- Máté Gábornak Törőcsik Franciska a jelöltje a szerepre. Nem ismerem a színésznőt.

Törőcsik Franciska a Napszúrás című kisfilmben

- Nem tartja ironikusnak, hogy Eger pont az utóbbi években lett a POSZT-on visszatérő vendég, abban az időszakban, aminek teljesítményét ön erőteljesen kritizálja a pályázatában?

- Általában mindig hasonló színházak kapnak meghívást a POSZT-ra, hasonló ízlés nyilvánul meg a válogatásban. Ilyetén módon ez ízlésbeli belterjességet mutat. Ebben az ízlésszegmensben nagyon nagy elismerés jutott az egri Gárdonyi Géza Színháznak.

- Ön szerint ez az ízlésbeli belterjesség hogyan érvényesül, főleg most, hogy három különböző ember válogat?

- Maradjunk annyiban, túlsúlyosan olyan ízlésvilágot képvisel ez a dolog, amihez képest én többé vagy kevésbé eltérően határozom meg magamat és a Gárdonyi Géza Színház következő ötéves útját.

"Meg fogom teremteni a világomat"

- Van külföldi vagy hazai színházeszménye?

- A színház naponta változik. Nem akarok reprodukálni valamely régen jól működő elképzelést.

- Esetleg színházi alkotó? Azért kérdezem ezt, mert eddig inkább valami ellenében határozta meg saját magát. De érdekes lenne tudni, hogy milyen konkrét irány lebeg a szeme előtt.

- Azt gondolom, meg fogom teremteni azt a világot, ami az enyém. Azt, amely érthető, felfogható, esztétikus, tartalmilag és formailag egységet képvisel, ugyanakkor személyes példákon keresztül egyfajta erőteljes véleményen alapuló magatartásformát sugároz kifelé.

- Szokott járni a fővárosba színházba?

- Ritkán jutok el. Megmondom őszintén, az utóbbi időben nem is igen szeretek. Már a fényképektől, plakátoktól elrettenek: magukból kifacsart, hörgő, ordító, hányó, eltorzult arcú emberek elképesztő ruhákban, lepusztult mivoltukban. Taszít az az agresszió, ami ezekről a képekről sugárzik. Lehet mondani, hogy ilyen a világ. De akkor inkább azt mutassuk meg, hogyan ne legyen ilyen a világ.

- Nem mondom, hogy ilyen a világ. Inkább csodálkozom, hogy ilyennek látja a budapesti színházi életet.

- Nyilván nem csak ez van. De ezek irányok, döntő hatások. Sajnos ez a fajta tendencia tetten érhető volt az elmúlt évek itteni előadásaiban is.

Szabó Emília és Tunyogi Péter a Gül baba című előadásban, rendezte Szegvári Menyhért

"Ez a parlamenti demokrácia"

- Szíki Károly, aki szintén pályázott az egri színház igazgatói székére, azzal vádolta önt, hogy előre odaígérték önnek a posztot. Utalt az ön politikai kapcsolataira, és felvetette, hogy nem korrekt módon állították össze a szakmai bizottságot, mivel a színház dolgozóit az ön két barátja képviselte. Reagálna a vádjaira?

- A Szíki-féle szindrómával nem szeretnék foglalkozni. Egész tevékenysége méltatlan mindenkire, aki a közelébe kerül.

- Ön szerint szerencsés, hogy egy szakmai jellegű kérdésben, a színházak szakmai irányításáról, politikai grémium dönt?

- Engem szakmai ajánlatra választott meg a Heves megyei önkormányzat testülete. A szakmai bizottságtól nyolc igent és egy tartózkodást kaptam. Az előző igazgatót, Csizmadia Tibort 2001-ben a bizottság nemleges ajánlata ellenére nevezték ki politikai döntéssel. Így van felépítve a parlamenti demokrácia: intézményigazgatói kinevezéseket csak politikai testületek hagyhatnak jóvá. Jó esetben a szakmai grémium véleményének figyelembevételével.

- Az ön felesége Eger város fideszes alpolgármestere?

- Igen.

- Ön rokonságban áll Blaskó Péterrel, aki 2008-ban visszautasította a Kossuth-díjat, most 2011-ben viszont kitüntették vele?

- A bátyám. Ezt biztosan tudta is. De hogy jön ez ide?

Blaskó Péter, a Nemzeti Színház társulatának tagja 2011. március 15-én átveszi a Kossuth-díjat a köztársasági elnöktől

- Valaki szerint az előző igazgató, Csizmadia Tibor azért nem pályázott az igazgatói székre, mert tudta, úgyse szavaznak neki bizalmat. Ön is úgy fogalmazott egy interjúban: "az előző igazgató a megyei vezetés előjelének megváltozásával feleslegesnek ítélte, hogy pályázzon".

- Őt a korábbi, szocialista megyei vezetés szerette, ajnározta, s ez megszűnt. Úgy ítélte meg, gondolom, hogy nem érdemes pályáznia.

- Mikor azt kérdeztem az előbb, jó-e, hogy a színházakban a politika dönt, erre gondoltam. Jó-e, hogy minden oldalon vannak ajnározott alkotók? Hogy a színházi emberekről számon tartják, milyen politikai oldal áll hozzájuk közelebb?

- Mondjon egy esetet, amikor ez a metódus igazgatói kinevezésnél nem érvényesült. Mindenütt, minden egyes vezetői kinevezésnél így van. Az átkos rendszerben is, azt követően is, minden egyes alkalommal. Egyébként nem tartom szentségtörésnek, ha egy művész állást foglal világnézeti, értékrendbeli kérdésekben. Van olyan helyzet, amikor meg kell szólalni. Az viszont visszatetsző, ha ez a szakmai munkába begyűrűzik, ha világnézeti alapon akarnak az emberre kizárólagosságot erőltetni. A társulaton belül egyébként itt, nálunk harmonikusan tudunk együttműködni. Nincs fideszes és emeszpés végszó.