Angolul zenésítik meg A walesi bárdokat a Müpában

2011.05.04. 11:45

Karl Jenkins, walesi származású brit szerző zenésítette meg Arany János A walesi bárdok című balladáját. A világpremier júniusban lesz a Müpában, aztán világkörüli turnéra indulhat, a projekt fővédnöke Károly, Wales hercege. Mivel az Edward királyt alakító énekes angol anyanyelvű, Arany művét először angolul lehet majd hallani.

Június 21-én a Müpában lesz Arany János A walesi bárdok című balladájára komponált művének világpremierje. A darab szerzője Karl Jenkins, walesi származású brit zeneszerző - írta az [origo] kérdéseire a Művészetek Palotája (Müpa). A projekt fővédnöke maga Károly, Wales hercege, aki öt évre vállalta el ezt a szimbolikus tisztet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a budapesti világpremieren megjelenik-e. A szimfonikus zenekarra, vegyeskarra és szólistákra írt, háromnyelvű kantáta előadásában magyar, angol és walesi énekkarok és szólisták működnek közre.

Hasonlóságok a két nemzet sorsában

A Western Mail című walesi lap áprilisban megjelent cikkében Jenkinst idézi, aki furának találta, hogy a walesi bárdok lemészárlásáról írt balladát magyar iskolások generációinak kell megtanulnia. "Semmit nem tudtam erről a versről tizenkét hónappal ezelőtt. (...) Úgy tűnik, nagyon népszerű Magyarországon" - mondta a zeneszerző a lapnak. Hozzátette, hogy Arany balladája nagy meglepetést okozott neki, mert a legtöbb walesihez hasonlóan, nem tudta, hogy egyáltalán létezik egy ilyen magyar mű.

Jenkins az ősbemutató sajtótájékoztatójára a Művészeteknek Palotájának küldött, egyelőre nem nyilvános videóüzenetében a következőket mondja: "A magyar és a walesi nemzet sorsában számos hasonlóság van, viharos történelme során mindkét nép sokszor és sokáig élt idegen elnyomás alatt. Azonosak a nemzeti zászlók színei, emellett szó szerint összekötő kapocs az is, hogy a Lánchíd egyes kötőelemei annak idején egy walesi vasműben készültek" - mondta.

A későbbiekben arról beszélt, hogy amikor Ferenc József osztrák császár 1857-ben, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után először látogatott Magyarországra, vendéglátóitól dicsőítő ódákat remélt hallani. A Walest 1277-ben leigázó Edward király a Montgomery lakoma alkalmával szintén behódolást és ünneplést várt volna el, de a legenda szerint erre egyetlen walesi bárd sem volt hajlandó. "Ezek a párhuzamok ihletették és tették könnyűvé számomra a munkát. Olyan művet szerettem volna komponálni, amelyben a hagyományaikra, nyelvükre és nemzeti örökségükre méltán büszke kis népek szabadságvágyát ábrázolhatom - a zene eszközeivel" - folytatta a zeneszerző.

Angol nyelvű előadás

Az Arany-ballada megzenésítésének ötlete Irinyi László budapesti koncertszervezőtől származik, aki évekig tartó keresés után talált rá Karl Jenkinsre, aki - a Müpa szerint - ma "szinte élő klasszikusnak számít".

"Az ötlet már 17 évvel ezelőtt megszületett, amikor egy walesi énekkar Debrecenben vendégszerepelt" - mondta Irinyi László az [origo]-nak. "Egy közös vacsorán arra gondoltam, mi lenne, ha felolvasnám nekik A walesi bárdok-at. A felolvasás lenyűgözte a walesieket, azóta vírusként motoszkált az ötlet a fejemben. Három évvel ezelőtt éppen egy angol énekkar koncertjét szerveztem Krakkóban, akik mesélték, hogy egy Karl Jenkins-művet is elő fognak adni. Korábban nem ismertem a szerzőt, de miután meghallgattam a lemezét, azonnal beleszerettem. Bár Jenkins walesi születésű - aminek külön örültem - mégsem ezzel kvalifikálta magát a felkérésre, hanem azzal, hogy fantasztikusan jó a zenéje. Megkerestük és két hét gondolkodás után igent mondott".

Az angol fordítást Peter Zollman magyar származású műfordító készítette. A kórusanyagnak magyar, angol és walesi verziója is létezik, a Müpában az előadás nyelve angol lesz, egyrészt mert maga a szerző vezényel, másrészt mert az Edward királyt alakító tenor szólista is angol anyanyelvű - magyarázta Irinyi.

Forrás: Karl Jenkins
Itt vágtatott Edward király

A darab világkörüli turnéra indulhat

A walesi lap cikke szerint Arany kedvelt költő Magyarországon, aki Shakespeare-t is fordított, de írótársaival együtt nem volt hajlandó olyan verseket írni, amelyek a gyűlölt rendszert dicsőítik. Ehelyett írta meg A walesi bárdokat, ami eleinte kéz alatt terjedt és csak 1863-ban jelent meg. A cikk írója arra is kitér, hogy a művet egy óangol ballada fordításának álcázták, így kerülhette el az osztrák cenzúra figyelmét.

A darabban a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Debreceni Kodály Kórus, a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar, a Cardiffi Énekkar és az English Concert Singers tagjaiból ez alkalomra alakult 160 fős vegyeskar működik közre. Az est mottója: A civil kurázsi dicsérete - In Memoriam Arany János. A koncert első felében Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik fel.

A darab a Müpából a tervek szerint világkörüli útra indul, és az elkövetkező években - ha minden jól alakul - hallható lesz a szomszédos országokon túl Wales, Anglia, Skócia, Írország, az USA, Lengyelország valamint a Baltikum országainak koncerttermeiben is.

Ki az a Karl Jenkins?
A walesi Penclawdd-ban született 1944-ben, zenei tanulmányait a Cardiffi Egyetemen kezdte, később a londoni Royal Academy of Music-on fejezte be. Hírnevet először a jazz világában szerzett magának, elsősorban azzal, hogy Graham Collierrel közösen megalapított jazz-rock együttese, a Nucleus az 1970-es Montreux-i Jazz Fesztivál első díját szerezte meg. Később csatlakozott a progresszív rockot játszó Soft Machine-hez, amely a 70-es évek jegyzett együttese volt. Az Adiemus c. albumával már kiemelkedő sikereket ért el, az album a klasszikus- és a könnyűzenei slágerlisták élét egyaránt megjárta, mára 17-szeres arany- és platinalemez lett. Az utóbbi években folyamatosan jelentek meg új albumai, köztük 2006-ban a Kiri Sings Karl, amelyen Kiri Te Kanawa énekli szerzeményeit. Legújabb alkotásai a Stabat Mater, a Requiem, Quirk, This Land of Ours és a The Armed Man, amely ma a világon legtöbbet játszott kortárs zenemű a Classic FM Magazin 2010-es adatai szerint. Számos elismerése, valamint a Royal Academy of Music-beli tagsága mellett 2005-ben a Brit Királynőtől megkapta a Brit Birodalom Érdemrendjét. A Zenei Hírességek Csarnokának tagja. (Forrás: Müpa)



KAPCSOLÓDÓ CIKK