"Magyarországon bevezették a cenzúrát?" - Az új kultúrfőnökök tervei és külföldi tapasztalatai

Nyolc külföldi magyar intézet élére neveztek ki új vezetőt. Indiában Harcsa Veronika, Szlovákiában képregény a cigányokról, Bulgáriában az Omega és mindenütt a Liszt-év szerepel a magyar intézetek idei programján. Az új vezetőket terveikről kérdeztük. Van, aki a négy év végén szépirodalmi kötetbe foglalná az intézet élén szerzett tapasztalatait; van, aki a helyi médiában tenné láthatóbbá Magyarországot.

Új igazgatókat neveztek ki nyolc, külföldön működő magyar intézet élére: Varsóba, Pozsonyba, Szófiába, Párizsba, Stuttgartba, Delhibe, Prágába és New Yorkba. A nyolc intézet élére azért írt ki pályázatot a Balassi Intézet, mert jelenlegi vezetőik külszolgálatának ideje lejárt - olvasható tájékoztatójukban. Az új igazgatói kinevezések négy évre szólnak, az igazgatók között van író, közgazdász, irodalmár, történész és kulturális menedzser is. Az [origo] kérdéseire emailben válaszoltak; ezekben az adott országhoz való személyes kötődésüket firtattuk, és azt is megkérdeztük, mi az általános magyarkép a kultúrdiplomata leendő országában. A válaszadók között van olyan, aki már megkezdte a munkát és olyan is, aki korábbi irodájába tér vissza.

"Hasonlítunk a meddőnek tűnő vitákhoz való végzetes vonzódásban" - Ablonczy Balázs, Párizsi Magyar Intézet
Ablonczy Balázs történész, az ELTE oktatója. A Franciaországban töltött középiskolai évek után az ELTE történelem-francia szakán végzett. 1999-ben az Université Paris 1-en szerzett DEA-, 2004-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen PhD-fokozatot. Négy könyv és félszáz tudományos publikáció szerzője, a Kommentár című kéthavi folyóirat főszerkesztője, egyetemi tanár és kutató, emellett az [origo] véleményoldala, a Komment.hu alkalmi publicistája.

Az intézet élén megtartaná elődje vívmányait, nyitottságát és az épület sokoldalú felhasználását. "Magam nagyobb hangsúlyt helyezek az intézet tudományos találkozóhelyként való működtetésére. Fontosnak tartom - bár az intézet célközönsége alapvetően a francia közönség -, hogy a helybeli magyar közösség minden csoportjával folyamatos dialógusban legyünk" - írja. "Célom, hogy egyes események ne önmagukban álljanak: a kiállítást erősítse egy filmvetítés vagy egy kerekasztal, egy koncert, amely egy tematika köré szerveződik."

Mit tudnak a franciák a magyarokról?

"Ez a kép legalább kettős: egyre többen jártak Magyarországon, a fiatalabbak közül a Sziget révén, a felettük járó korosztály pedig turista- vagy szakmai úton, és a tapasztalataik általában jók" - írta Ablonczy. "Ezt a mozzanatot nyilván erősíteni kell, és van egy művelt, érdeklődő középosztályi réteg, amely rokonszenvvel tekint a magyar kultúrára. A franciaországi Liszt-év szép sikerrel fut, és az intézeten kívül is számos jó kezdeményezés jött létre, mint például a dijoni opera most következő Bartók-évada" - tette hozzá.

Szerinte Magyarország sajtója mostanában elég rossz Franciaországban, benne szerinte komoly szerepe van a "sokszor félinformációkból vagy a német és brit sajtónál sokszor felületesebben dolgozó francia sajtó egy szeletének, de különösen annak, ahogyan ez megjelenik a Magyarországra nem feltétlenül figyelők világképében". Erre két példát ír: "Magyarországon bevezették a cenzúrát?" - ezt a roppant kedves és udvarias bankalkalmazott kérdezte tőle, miután számlát nyitott. Előzőleg meg kellett erősítenem, hogy igen, Magyarország az Unió tagja. "Magyarországon náci a belügyminiszter?" - erről egy nappal később érdeklődött egy ismerős Gyöngyöspata kapcsán. Szóval így fest ez közelről. Nem túl biztató" - írja Ablonczy.

Majd a pozitív példákra tér rá: "Vannak olyan magyar márkák, amelyek nagyon jók, és amelyek jelen vannak a frankofón világban. Ilyen a Sziget, ilyen a Müpa, ilyen a társadalomtudomány világában az ELTE-n működő Atelier történeti műhely, vagy a magyar származású fotográfusok hada. Magyarország franciaországi képéhez az elmúlt időben egyre erősebben kötődik a gyógyvizek és a fürdők képzete. És vannak olyan jó márkák, amelyeket jobban meg kell ismertetni: ilyen a magyar bor, az újjáéledt gasztronómia vagy design világa" - írja, hozzátéve, hogy hagyományos erősségeink, a komolyzene és a képzőművészet mellett ezeket kell előtérbe helyezni.

Ablonczy Balázs, Doncsev Toso, Kiss Szemán Róbert, Kollai István

Szerinte a magyarok Franciaország-képe sem feltétlenül fedi a valóságot, sokszor végletesen sztereotipizált: kimerül a békában, bagettben, Trianonban és kényelmes, de nyűgös autókban. Mindeközben "vannak meglepő hasonlóságok a magyar nemzetkarakterrel - például a meddőnek tűnő vitákhoz való végzetes vonzódás -, de én egy nagy, a szellem teljesítményeit és az élet jó oldalait értékelni képes társadalmat láttam, amelyet minden területen elegancia és felvilágosult, fanyar irónia jellemez."

"Kiszabadítanám neves magyar alkotók műveit" - Doncsev Toso, Szófiai Magyar Kulturális Intézet
Doncsev Toso író, műfordító, szociológus, a Magyar Írószövetség tagja. Tanulmányait Budapesten és Szófiában folytatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1967-ben diplomázott, majd kandidátusi értekezését a Bolgár Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében 1984-ben védte meg. 1987-92-ig a Szófiapress sajtóügynökség és a Szofijszki Veszti című hetilap budapesti tudósítójaként dolgozott. Kisebbségi szakértőként, majd 1999 és 2000 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökeként tevékenykedett. Nevéhez számos kétoldalú kulturális, oktatási projekt fűződik. Szabadidejében elbeszéléseket írt és publikált, két önálló kötete bolgárul is megjelent. Szépírói tevékenységét a kulturális intézet élén sem szüneteltetné: "Négy év múltán szeretném kötetbe foglalni bulgáriai élményeimet és benyomásaimat" - írta az [origo]-nak.

Az intézet hagyományainak folytatása mellett egy dolgon változtatna: "A magyar kultúra és konkrétan a magyar intézet jelenlétét hangsúlyosabbá tenni a bolgár médiában személyes szerepvállalásom révén is. Az országimázs megjelenítését nem egymást ötletszerűen követő rendezvényekre alapoznánk, sokkal inkább átfogó képet kívánunk nyújtani hazánkról. Szeretnénk elérni, hogy a bolgár sajtó képviselői megjelenítsék a magyar kormányzat törekvéseit is". Hangsúlyosan szerepeltetné a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyarság művészetét is.

Tervek

Május 12-én Jelenségek címmel olyan tárlattal kezdenek, amelyen négy magyarországi kortárs bolgár és két magyar festőművész képeit láthatják az érdeklődők. Addig az intézetben a Romák - Európa vadvirágai című kiállítás tekinthető meg, ehhez áttételesen kapcsolódik a Nemzeti Kulturális Palota hangversenytermében a Száztagú cigányzenekar megahangversenye. Az Omega és a Presidance táncegyüttes is fellép az intézet szervezésében. A Liszt-emlékévhez kapcsolódva több hangversenyt szerveznek Szófiában és Ruszéban. "Szívügyemnek tartom, hogy egy kevéssé ismert bolgár vonatkozású tényt is fölelevenítsünk bolgár barátainkkal Liszt Ferenc életéből. A nagy zenész 1863-ban Rómában a Szent Jeromos-templomban orgonára és férfikarra komponált zeneművet Szent Cirill és Metód tevékenységének ezredik évfordulója alkalmából. Liszt születésének kétszázadik évfordulójára tervezem a mű bulgáriai ősbemutatóját."

Mindezek mellett minden Bulgáriában megjelent magyar szépirodalmi műről megemlékezne, és örülne neki, ha a kortárs írók minél nagyobb számban látogatnának el az intézetbe új köteteikkel. További tervei között szerepel az 1956-ban megjelent első és utolsó Magyar-bolgár középszótár; a szófiai magyar tanszékkel közösen szeretné az új szótár elektronikus változatát tető alá hozni.

"Megemlíteném még azt a merész tervemet, hogy a szófiai Nemzetközi Művészeti Galéria raktáraiból kiszabadítanám neves magyar alkotók műveit; Szabó Vladimir, Barcsay Jenő, Csohány Kálmán és Reich Károly képeit, melyeket a 80-as években vásárolt a bolgár állam. Jövőre nagyszabású kiállítást kívánok szervezni A magyar mesterek munkái címmel."

"A cseh nemzettudatba mélyen beágyazódott a Magyarországhoz való viszony" - Kiss Szemán Róbert, Prágai Magyar Kulturális Központ
Kiss Szemán Róbert irodalomtörténész, cseh és szlovák műfordító, tanszékvezető, egyetemi docens. Számos világhírű cseh és szlovák író, köztük Bohumil Hrabal és Jaroslav Hašek műveinek fordítója és szerkesztője. Többször huzamosabb ideig élt Csehszlovákiában, az ország szétválása óta 2000-2005 között öt évet töltött Csehországban, kutatói ösztöndíjjal pedig hónapokat Szlovákiában. "Ez azért fontos, mert a két ország és nemzet továbbra is ezer szállal kötődik egymáshoz, és a cseh politikában kitüntetett helyet foglal el Szlovákia Magyarországhoz való viszonya is" -írta az [origo]-nak. Irodalomtörténészként a közép-európai nemzeti irodalmak összehasonlító elemzésével foglalkozik: ezen belül elsősorban a 19. és 20. századi cseh, szlovák, magyar és német kultúra elemzésével.

"Abban a kényes helyzetben vagyok, hogy önmagamat is az elődeim közé sorolhatom, hiszen 2000-2005 között már vezettem a prágai intézetet. Ez azt jelenti, hogy alkalmam adódik reflektálnom saját korábbi tevékenységemre is. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb tapasztalatom, hogy ami nem működött azután, hogy átadtam a hivatalomat másnak, azt valószínűleg rossz alapokra helyeztem" - írta az [origo]-nak.

Mit tudnak a csehek a magyarokról?

Mint írta, egyik legfontosabb alapélménye Csehországban, hogy a cseh nemzettudatba milyen mélyen beágyazódott a Magyarországhoz való viszonyulás - mind a negatív történelmi szembenállások, mind a pozitív események. "Minden nemzet önismeretéről a legjobb bizonyítvány, miként vélekedik más nemzetekről. Az egyik nemzet tükör a másik számára, amelyben, bármennyire is kényelmetlen ez olykor, saját képmását pillantja meg. Amikor a cseh társadalom egy része úgy tekint a magyarokra, mint akiket elnyelt a balkáni káosz és piszok, önmaga kisebbrendűségi érzése fogalmazódik meg benne, amelyet a jóval nagyobb és gazdagabb németséggel szemben érez. Ugyanakkor, amikor a cseh értelmiség egy jelentős rétege úgy tekint a magyar példákra, mint mértékadó követési mintákra, akkor abbeli reménye fogalmazódik meg, hogy kis közép-európai nemzet volta ellenére is képes példát és utat mutatni a nagyobb és fejlettebb nemzeteknek" - írja.

Tervek

Kiss Szemán Róbert szerint tervei és körvonalazódó pénzügyi lehetőségeik között meglehetősen nagy szakadékot lát, "hiszen az ország gazdasági helyzete az intézetekre is kihat". Ezért időszerűnek látja, hogy a gazdasági és civil szféra is részt vállaljon az anyagi terhek viselésében. A prágai intézet kiváló filmvetítő teremmel rendelkezik, ezért szerinte a közép-európai filmművészet bemutatásának kiváló helyszíne az őszi visegrádi filmszemle.

Másik hangsúlyos feladatuk a fiatal művészek bemutatkozása: "Itt a Liszt-évforduló nagyszerű alkalmat kínál arra, hogy a húszas éveikben járó művészek megmutathassák, hogyan interpretálják Liszt pazar muzsikáját". A leendő igazgató szerint nagy kihívások előtt áll a magyar tudományosság és felsőoktatás is, amelynek eredményeivel és lehetőségeivel igyekszik majd intenzíven megismertetni nemcsak a cseh, hanem a Prágában élő nemzetközi ifjúságot is.

"A szlovák politikai és közéleti diskurzus magyarság-képe deficites" - Kollai István, Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Pozsony
Kollai István történész, közgazdász. 2005-ben a korosztály-társaival létrehozott Terra Recognita Alapítványon belül a szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozott. Szerkesztésében és társszerzőségével jelent meg szlovák és magyar nyelven a két nemzet történelmi kapcsolatait bemutató Meghasadt Múlt című kötet. Ugyancsak az alapítványon belül angol nyelvű útikönyveket szerkesztett Pozsony, illetve Budapest soknemzetiségű múltjáról és jelenéről. Előbb a magánszférában, majd a közigazgatásban dolgozott, így - mint írta - a kormánytisztviselőség mint munkakör nem újdonság számára. Annál is inkább, mert fél éve igazgatóhelyettesként vezeti a pozsonyi intézetet, ezért sok megvalósult projektet tud maga mögött.

Mit tudnak a szlovákok a magyarokról?

"A mai Magyarországot egy sajátos prizmán keresztül nézik, alapvetően a határontúli magyarokkal kapcsolatos politikai magatartás a meghatározó a Magyarország-kép alakulásában" - írta Kollai István. "Nem hinnénk, hogy az intézet a magyar-szlovák államközi problémák megoldásának kulcsa, de mindenképp hozzájárulhat ahhoz, hogy bemutassuk a magyar társadalom és politika egyéb dimenzióit, a magyarországi nemzetiségi politikától kezdve a sokszínű, sokszor úttörő jellegű és pezsgő kulturális életig" - tette hozzá.

"A szlovák közélet a történelmi kapcsolataink sokszínű, de terhes hagyatékával sokszor nem tud mit kezdeni, azt se kiköpni se lenyelni nem tudja. A történelem évszázadai alatt a mai Szlovákia területén létrejött civilizációs eredményekre a szlovákság alapvetően büszke, de nem tudja, abból mit tekinthet magáénak; a teljes elutasítástól a múlt "privatizálásáig" sokféle reakcióval találkozunk" - írja.

Tervek

Elsősorban a helyi szlovák és magyar ifjúsági civil szervezetekkel való együttműködést szeretné erősíteni, "hogy ez a generáció minél erősebben magáénak érezze az intézetet". Emellett a "társadalomtudományi ismeretbővítő dimenziót" is tovább fejlesztené az intézetben. "Ez a szlovák politikai és közéleti diskurzus sok szempontból deficites magyarság-képe miatt szükséges. Szeretnénk minél több olyan magyar üzenetet küldeni, közvetíteni a szlovák társadalom fele, amikhez pozitívan tudnak viszonyulni." Következő témájuk a roma stratégia és az úgynevezett cigánykérdés regionális alakulása. Ehhez kapcsolódóan képregényes kiadvánnyal a kelet-szlovákiai cigány magyar közösségeket szólítják meg: a cigányság, a roma kultúra magyar világon belül elfoglalt helyét mutatják be 40 oldalon.

Mint írta, a médiában is szeretnének jelen lenni: a következő hónapokban indul el a SME napilap internetes portálán a Magyarországot bemutató aloldaluk magyarországi civilek és az intézet, illetve a SME napilap együttműködése révén. Ez a jövőben egyfajta állandó rovatként tájékoztat magyarországi vagy magyar vonatkozású társadalmi eseményekről.

"Magyar-indiai filmipar közti együttműködés" - Kovács Tibor, Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ
Kovács Tibor közgazdász. 1997-2001 között Újdelhiben a Magyar Nagykövetségen konzul és sajtóattasé: "Ez idő alatt nagyon sokat megismertem az ország kultúrájából, az indiai emberekről (...), nagyon sokat kirándultam Indián belül. Aktívan igyekeztem részt venni a kulturális életben is" - írta az [origo]-nak. Később a Külügyminisztérium főtanácsosaként, valamint Tel-Avivban konzulként tevékenykedett. Önkéntesként dolgozott Kalkuttában a Don Bosco Ásálajam árva és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott gyermekotthonban. 2010-től a Manekraj Art Promotion Foundation művészetet támogató indiai alapítvány kurátora, mely a magyar indiai művészeti kapcsolatok koordinációjával foglalkozik. Magyarországi tevékenységei nagy része Indiához kötődik, mint írta, egy itthoni tevékenységét biztosan folytatni fogja: a magyar művészek indiai táboroztatásának elősegítését és szervezését.

Kovács Tibor is elődje aktív munkáját tervezi továbbvinni: "Úgy a magyar filmek fesztiválokon való részvételét, mint a zenei és egyéb kulturális programokat, gyermekrajz és egyéb gyermekekkel kapcsolatos eseményeket. A helyi tevékenységek közül az indiai és a magyar filmipar közti szálak erősítését szeretném elérni."

Mit tudnak az indiaiak a magyarokról?

"Magyarországról viszonylag keveset tudnak, amelyet a turizmus előmozdításával tudnám elképzelni, amely szorosan kapcsolódik a már említett magyar-indiai filmipar közti együttműködés sikereitől is. Szeretném, ha az indiaiak a magyarokban egy nagyon barátságos, őket elfogadó, nem lenéző népet ismernének meg. Szeretném, ha a magyar intelligencia 'átjönne' az indiai embereknek. Szükségesnek tartom, hogy olyan marketinget kapjon hazánk, hogy mindenki el tudja helyezni országunkat a térképen."

Tervek

A Liszt-évfordulóhoz kötődően május közepén Hegedűs Endre zongoraművész és Szabadi Vilmos hegedűművész ad három hangversenyt India-szerte, ezután az EU-elnökség zárásaként a Harcsa Veronika Kvartett koncertezik.

Kovács Tibor, Ódor László, Szép Fruzsina, Tischler János

"A magyarság-kép a német nyelvű világban turista ízű" - Ódor László, Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Stuttgart
Ódor László irodalmár, habilitált egyetemi magántanár. Sokfelé élt a német nyelvű térségben: "Sok írói szót ültettem át magyarra, ma is ez egyik oktatási témám a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán". Pályája elején két évig az akkori Kelet-Berlinben, a Humboldt Egyetemen tanított magyar nyelvet, irodalmat és kultúrát. Keresztül-kasul bejárta Németországot és Ausztriát; több egyetemen volt vendégtanár, például Passauban. Linzben, Fribourgban. A rendszerváltás után 1990-től négy évben Magyarország svájci nagykövete volt. 1995-2007 között a Svájci Multikulturális Központ vezetője, nevéhez fűződik a Svájci Könyvtár és Központ létrehozása.

Mit tudnak a németek a magyarokról?

"A magyarságkép a német nyelvű világban rendkívül elegyes, s elsőrendűen turista ízű. (...) Németül, a német gondolkodás logikája szerint igyekszem bemutatni, elmondani azt, ami Magyarországon és a magyarság szellemi érvrendszerében, kultúrájában lényeges" - írta, hozzátéve, hogy e törekvése során a múltból és a jelenből egyaránt szándékozik meríteni.

Tervek

"Október 23-a lesz az első nagy 'komplex' megmutatkozási lehetőség: együtt ünnepelünk a helyi magyarsággal, a gyülekezetekkel, egyesületekkel. A kinti magyarság, a Stuttgartban és környékén különösen gazdag 'dunai svábság' a kapcsolati közeg, a legfőbb persze a német ajkú teljes kommunikációs kapcsolat" - írja.

A Budapesti Corvinus Egyetemen, Szegeden és Egerben is tanít, és aktív a Széchenyi-hegyi Protestáns Szakkollégiumban. Egyetemeivel és diákjaival kapcsolatban maradhat, mert Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával megbeszélte: a Stuttgarti Magyar Intézet gyakornoki helyként működhet. Több alapítvány kuratóriumában betöltött jelenlétét szüneteltetnie kell a stuttgarti négy év idejére. Fordítóként, íróként, tudós emberként viszont Stuttgartban is tevékenykedhet tovább, mint írta, nagy tervei vannak a kaposvári egyetemmel is.

Szép Fruzsina, Magyar Kulturális Központ, New York
Szép Fruzsina kulturális menedzser, jelenleg a Sziget programigazgatója. Németországban nőtt fel, de sok időt töltött Kanadában, Ausztráliában és Guatemalában is. Tizenhárom éve dolgozik kulturális és művészeti szervezőként. Szakmai pályafutása zenekarok menedzselésével, koncertek és rendezvények szervezésével indult. Karrierje egyik legmeghatározóbb időszaka a Muzsikás Együttessel és Sebestyén Mártával eltöltött hét éves periódus.

Több külföldi magyar kulturális évad zenei kurátoraként is dolgozott. Olyan nemzeti és nemzetközi kulturális projekteket segített létrehozni és beindítani Magyarországon, mint a Magyar Zenei Exportiroda, a Roots&Routes nemzetközi tehetséggondozó program, a RegiON zenei konferencia és a RegiON live közép-kelet-európai showcase fesztivál. Ez utóbbi célja a hazai és az európai zenei szcéna összekapcsolása volt. 2005-ben Brüsszelben a Magyar Kulturális Intézet megbízott igazgatójaként dolgozott. Az elmúlt években több nemzetközi művészeti platformnak lett elnökségi tagja és gyakran hívják előadóként külföldön megrendezett zenei és kulturális konferenciákra.

Szép Fruzsina az [origo]-nak azt mondta, számos elfoglaltsága miatt a Sziget után tudja megválaszolni kérdéseinket, ő szeptembertől kezdi el munkáját a New York-i Magyar Kulturális Központban.

"A barátság érzése tényleg erős, azonban a lengyelek keveset tudnak hazánkról" - Tischler János, Varsói Magyar Kulturális Intézet
Tischler János történész, polonista. Fő érdeklődési területe a lengyel-magyar kapcsolatok története a 20. században, különösen a második világháború után. Az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 1988-tól, egyetemista éveitől kezdve napjainkig összesen hét-nyolc évet töltött Varsóban. "Nemcsak a fővárost és az országot ismertem meg, hanem magukat a lengyeleket, mindennapi életüket, gondolkodásmódjukat is." 1998-2001-ben a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese. 2011 januárja óta ismét ugyanezt a posztot tölti be a lengyel fővárosban. A lengyel-magyar kapcsolatok terén végzett kulturális és tudományos tevékenysége elismeréseként pedig 2001-ben megkapta a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

"Történész vagyok, a hivatásomat természetesen magammal hoztam Lengyelországba. Az otthoni kutató- és alkotómunkát felfüggesztettem, lengyel barátaim azonban nem hagyják kiaknázatlanul azt a lehetőséget, hogy konferenciákon, magyar napokon, iskolákban, különféle látogatások alkalmával az anyanyelvükön beszélhetek Magyarországról, nemzeteink (közös) történetéről."

Mit tudnak a lengyelek a magyarokról?

"Lengyelországban lépten-nyomon hallani az ismert közmondást a két nemzet barátságáról: "Polak-Wegier dwa bratanki, i do szabli i do szklanki" (Lengyel, magyar, két jó barát stb.). A barátság érzése tényleg erős, azonban a lengyelek általában keveset tudnak hazánkról, a fiatalabb nemzedékek pedig szinte semmit" - írja.

Tervek

Tischler János közölte, komolyan kívánja venni, hogy mandátumuk az egész országra szól. Emellett szeretne aktívabban kimenni az épületből, és programjaik jelentős részét külső helyszíneken megtartani. "Odafigyelünk arra is, hogy elkerüljük a sztereotip vagy egyenesen félrevezető megközelítés csapdáját. Ezzel párhuzamosan pedig arra buzdítjuk lengyel barátainkat, hogy látogassanak el Magyarországra, közvetlenül is ismerjék meg hazánkat. Pozitív utazási élményeikre azután nekünk is könnyebb lesz építkezni napi munkánk során."

Mint írta, idei tevékenységüket három vezérfonalra igyekszik felfűzni: 1. a magyar majd az azt követő lengyel EU-elnökség; 2. a Liszt Ferenc-emlékév; 3. az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója. Emellett belekezdenek két hosszabb távú vállalkozásba, az egyik a kifejezetten a lengyel fiatalokat megcélzó programokat jelenti, a másik a magyar gasztronómia és a borkultúra népszerűsítését.

Az intézetvezetők feladata, a Balassi Intézet alapvető célkitűzésével összhangban, egy értékorientált országkép közvetítése, közös értékeink nemzetközi megismertetése, a magyarság jó hírének eljuttatása a nemzetek közösségébe, valamint a határon inneni és túli magyarság kulturális értékeinek és kapcsolatainak ápolása, fejlesztése. Az igazgatók munkájuk során, mely magában foglal nemzetpolitikai, oktatási, tudományos, kulturális, külpolitikai és kommunikációs feladatokat, közreműködnek abban, hogy Magyarország egységes üzenettel és arculattal jelenhessen meg a nemzetközi nyilvánosság előtt. (Balassi Intézet)