Már bejárta egész Kelet-Európát az elmúlt hat évben, Magyarországon azonban először látható az az angol nyelvű kiállítás, amely az elmúlt 130 év magyar designtalálmányait veszi sorra. Videoton hordozható tévé, átlátszó üvegbeton, Malév-logó, Fabulon, a kontinens első metrója, valamint a 19. századi szupergyors, amely egy óra alatt jutott volna Budapestről Bécsbe. A magyar ipari identitás nyomában jártunk.

A "Made in Hungary 1880-2010" című magyar iparművészeti - vagy design - utazó kiállítás magvát 80 darab színes tabló képezi, ezeken láthatók a magyar ipar legfontosabb termékei. A Rubik-kocka egyike annak a 15 tárgynak, amely a kétdimenziós óriásplakátok témáját a valóságban is megmutatja. A 2005-ben elkészült angol nyelvű tárlat Budapest előtt megjárta Lengyelországot, Észtországot, Litvániát, Lettországot és Romániát is. Nálunk először látható.

"A 20. század legismertebb magyar terméke a Rubik-kocka" - mondja a a FUGA Budapesti Építészeti Központ kiállítótermének közepén Ernyei Gyula formatervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, a kiállítása kurátora. A tárlat 1880-tól indul; Magyarországon az 1867-es kiegyezés után kezdődött és az 1880-as évektől lendült fel az ipari termelés. Ernyei időrendi sorrendbe állította az általa fontosnak vélt tárgyakat és találmányokat: "Így a nagyközönség számára áttekinthető és érthető, mikor születtek a nagy cégek, de az is látható, hogyan fejlődtek az egyes iparágak, kik voltak az egyes korszakok fontos alakjai" - mondja.

Terv 1891-ből: Budapestből Bécsbe egy óra alatt

A tablókon járművek, használati tárgyak, grafikai termékek. Többségük megvalósult, egy kis részük megmaradt tervállapotban. Utóbbira jó példa az 1891-ben tervezett villamos vonat, aminek 250 km/óránkénti sebességgel kellett volna megtennie a Bécs-Budapest távot, és a járatok tízpercenként követték volna egymást. Az első magyar áramvonalas járművet a mérnökök "műszakilag ugyan korrekt módon megoldották, de biztonságtechnikailag nem tudták kivitelezni, és óriási beruházás lett volna, így nem lett belőle semmi" - magyarázza a kurátor.

Megvalósult viszont és ma is él, sőt, 1883 óta alig változott az egyik legrégebbi magyar csomagolás, a rajzfilmbombára hasonlító, klasszicista Zwack Unicum-üveg - ebből ki is van állítva három. Sok érdekesség kiderül a kontinens első földalattijáról, a Nyugat című lap borítójáról, a másfél évszázada működő Herendi-gyár termékeiről, a Malév-logóról, a Fabulon-krémek üvegcséiről, a Videoton hordozható tévéről; csupa olyan iparművészeti termékről, ami az országimázs része lehet és a magyar identitást erősítheti.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az Unicum üvege alig változott (További fotókért klikkeljen a képre!)

A rendszerváltás után nagy hagyományú gyárak és egész iparágak szűntek meg Magyarországon, így a kiállításhoz tartozó brosúra szerint azok a fiatalok lettek sikeresek, akik "terveiket már saját maguk vagy kisvállalatok segítségével ki is vitelezik". Megjelentek a "nagy szellemi értéket és kis anyagi ráfordítást képviselő, Rubik-kocka mintáját követő" tárgyak. Így kapott helyet a tárlaton Losonczi Áron üvegbetonja, a Sanghai-világkiállításon bemutatott Gömböc, és az Antro-csoport 2008-ban készült Solo nevű hibrid meghajtású városi autója, valamint Moveo névre hallgató elektromos robogója.

Angolul a Rubik-kockáról

A tablós kiállítások hátránya általában a túl sok szöveg, kevés kép párosítás. Itt most inkább az okozhat gondot, hogy a feliratok csak angolul szólnak érdemeinkről. Ezt a forráshiánnyal magyarázza Ernyei, aki már annak is örül, hogy 10-12 év előkészítési szakasz után egyáltalán tető alá tudta hozni a kiállítást. Ő egyébként azt szeretné, ha középiskolások tódulnának a tárlatra, de számít az EU-elnökség miatt megnőtt érdeklődésre és a nyár elején Budapestre érkező turistákra is.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A Rubik-kockáról az egész világ tudja, hogy magyar (További fotó a képre klikkelve!)

És hogy a külföldi tapasztalatok szerint mely magyar találmányokat ismeri a külvilág? Természetesen élen a Rubik-kocka, amelyről a kurátor szerint mindenkinek azonnal beugrik Magyarország. Ezt követi az Ikarus-busz, amit a második világháború utáni legnagyobb sikernek tart. Aki pedig hozzánk utazik, leggyakrabban a Fütyülős-barackpálinkát, a Herendi-porcelánt, a Rubik-kockát és a Pick-szalámit viszi haza emlékbe - mondja. Utóbbi - mivel nem használati tárgy, hanem élelmiszer - nem látható a 130 év designbüszkeségeit bemutató kiállításon.

A Made in Hungary 1880 - 2010 kiállítás június 22-ig látható, minden nap este 9-ig. Ingyenes.