A szomszédok dühösek, mert bebetonozták a kilátásukat, a tulajdonosok viszont sikertelenül próbálkoznak vagy csak kivárnak az eladással mindaddig, amíg pang az ingatlanpiac. Van azonban olyan évek óta üres monstrum is, amelyik rövidesen újra kinyithat. A Postapalota, a MÁV kiürített székháza, a SZOT-szálló és egy bezárt uszoda: fővárosi kísértetházakat bemutató összeállítása folytatásában az [origo] fotósokkal eredt újabb négy üresen tátongó budapesti épület nyomába. Kettőben még működik a páternoszter. 

Postapalota a Krisztina körúton

Mi ez?
A Postapalota a Széll Kálmán téren, a Krisztina körút 6-8. szám alatt áll. 1924-ben épült Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei alapján, és a Magyar Posta székházaként működött egészen 2008-ig. Az épület a második világháborúban használhatatlanná vált. Ezután korának legmodernebb technológiáját alkalmazva újult meg. A helyreállítás után a vezérigazgatóság 1947 közepén kezdte meg újra a működését az épületben, és ott is maradt egészen 2008-ig.

A Magyar Posta Zrt. 2007 novemberében azzal az indoklással hirdetett nyilvános pályázatot a százszázalékosan tulajdonában lévő ingatlan értékesítésére, hogy az épület korszerűtlen, a felújítása pedig túl sokba kerül. A WPR Primus Kft. egyedüliként nyújtott be pályázatot, és 2008. március 28-án kötött szerződést a 19 ezer négyzetméteres Posta-székház megvásárlásáról (a vételár több mint négymilliárd forint plusz áfa volt).

Fotó: Mudra László [origo]
Az épület belsejében készült képekért kattintson a fotóra! (Fotó: Mudra László)

Kié?
2008 óta a WPR Primus Kft. a tulajdonos.
 
Miért nem működik?
A WPR az [origo]-nak azt nyilatkozta, hogy előkészületi munka zajlik az épület irodaházként való hasznosítására, erre az építési engedélyt júniusban szerezték meg.
 
Mik a tervek?
Szakértők korábban azt mondták, hogy az épület szállodának, esetleg irodaháznak alkalmas, végül az MTV-székházhoz hasonlóan itt is a luxusiroda koncepciója győzött: az épület teljes műemléki felújítását követően hét irodaszintjén úgynevezett "A" kategóriás irodaterületeket alakítanak ki. A földszinten drogéria, kávézó, étterem és papír-írószer nyílik, melyeket az utcafrontról lehet majd megközelíteni. A legfelső szinten teraszkapcsolatos, panorámás, reprezentatív irodaterek jönnek létre. A telek alá háromszintes mélygarázst terveznek. Megújul a főlépcsőház első két szintjéig futó eredeti édesvízi mészkő és az ott működő, műemléki védettséget élvező páternoszter. A felújítás során környezettudatos épületté akarják átalakítani a műemléki védettségű házat.

Mi van bent?
A Magyar Posta által hátrahagyott üres, jórészt lepusztult irodaterek. A ház kívülről jó állapotban van, bent az egyik sarki helyiségben egészen a közelmúltig egy gyorsnyomda működött, csak nemrég zárt be. Az egyik belső udvar közepén az épület hőközpontjának kéménye áll, amely hatalmasnak tűnik a szűk udvarban. A gyalogos főbejárati porta az épület méreteihez képest szerény kialakítású, a páternoszter pedig kellemesen nosztalgikussá teszi a hely hangulatát. A folyosókon szinte teljesen egyforma irodák sorakoznak, nem túl nagy a változatosság, csak egy-egy ottfelejtett ablakmatrica töri meg a monotóniát. Az épületben viszonylag rend és tisztaság van. A legfelső szinten az ebédlő és az igazgatói dolgozószoba vagy inkább rezidencia található kandallóval, faburkolatokkal és óriási térrel. Innen nyílik egy hatalmas tetőterasz is, ami a Vár felé néz. A földszinten egy teljes postahivatal maradványai láthatók. Az épületben a Magyar Telekom kapcsolóközpontja működik, ezekre a Magyar Telekomnak örökös használati joga van.

A rózsadombi SZOT-szálló

Mi ez?
Budapest egyik legszebb pontján álló, legcsúnyább kísértetház. Az épület 1971-től húsz éven át SZOT Panoráma Szállóként üzemelt, nevéből eredően csodás kilátással. A rendszerváltást követően funkcióját vesztette, azóta üresen áll. Nehezen követhető és botrányokkal pettyezett tulajdonosváltások után az épületet 2007 végén kezdte újjáépíteni a KÉSZ Kft., akit a Pro-Hill nevű cég bízott meg. Ők a 21 méteres házra még tíz métert rá akartak húzni, de az építési engedélyt városkép megsértése miatt már 2006-ban megtámadta a Budapest Világörökségéért Alapítvány a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál. 2007-ben úgy tűnt, hogy mégsem szállodát, hanem luxusapartmanokat tartalmazó társasházat csinálnak belőle. Majd újabb zavaros évek után az épületet 2009-ben elárverezték, végül a CIB Bankhoz került. A CIB Lakáslízing Zrt. már a korábbi években részt vett a projektben.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Még több képért kattintson a fotóra! (Fotó: Tuba Zoltán)

Kié?
A CIB Bank tulajdonában van.  

Miért nem működik?
Mert pang az ingatlanpiac, és a tulajdonos kivár az eladással.

Mik a tervek?
"A CIB Bank a SZOT-szálló esetében mérlegeli a különböző lehetőségeit, ezek közül a legvalószínűbb, hogy  középtávon, amint azt az ingatlanpiaci trendek lehetővé teszik, az ingatlant értékesíteni fogja" - írta az [origo] érdeklődésére a bank kommunikációs osztálya.

Mi van bent?
Azt sajnos nem tudjuk, mivel nem kaptunk engedélyt a belépésre. Annyit messziről is lehet látni, hogy az épület visszabontva, csontvázszerűen éktelenkedik a Duna fölött. A kerítéstől szemlélve kicsit olyan a hangulata, mintha tényleg egyik napról a másikra hagyták volna abba a munkát, szétszórt szerszámokat ugyan nem lehet látni, de a deszkák és téglák valószínűleg már évek óta mozdulatlanul hevernek ott. Valószínűleg szép a kilátás az épületből, a mögötte lévő házak lakói viszont dühösek, hogy a Duna helyett csak egy betonmonstrumot látnak maguk előtt, ezért leginkább az épület lebontásának örülnének. A monstrum mellett a földszinten van egy medencének tűnő, kibetonozott gödör is. Egy kerületi önkormányzati ellenőr éppen látogatásunk idején talált a szálló kapuja mellett parlagfüvet, és az udvarba benézve is látott egy tövet. A Vérhalom utcának ez a lenti része - ahol a szálló is van -, mintha nem is tartozna az utcához: míg a fenti részt teljesen felújították, az utca új aszfaltot kapott, erre a részre a gazzal benőtt, töredezett beton jellemző.

MÁV-székház az Andrássy úton

Mi ez?
Ez volt a Magyar Államvasutak vezérigazgatósági épülete az Andrássy út 73-75. szám alatt, amíg a MÁV át nem költözött a Könyves Kálmán körúti Parkway irodaházba. A vasúttársaság a költözést korábban elsősorban azzal indokolta, hogy a cég irányító apparátusa Budapesten öt helyszínen volt, amelyből hármat béreltek. Az érvek között szerepelt továbbá, hogy a MÁV Andrássy úti székháza műszakilag "leromlott állapotban" van. Az utolsó nagyobb részleges felújítás is több mint húsz éve történt az épületben, ezért a MÁV szerint az irodaházat nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Még több fotóért kattintson a képre! (Fotó: Mudra László)

Kié?
A MÁV Zrt. a tulajdonos.

Miért nem működik?
Mert miután kiköltözött belőle a MÁV, hasztalanul próbálja eladni. "Az épülethasznosítás lehetőségeit jelentősen befolyásolja az elmúlt években kialakult gazdasági és ingatlanpiaci válság, ezért a MÁV a jelenlegi helyzetben - bár folyamatosan vizsgálja a szóba jöhető hasznosítási lehetőségeket -, a potenciális érdeklődők csekély száma és a banki finanszírozás híján eltűnt ingatlanfejlesztők miatt egyelőre nem bocsátkozik egy esetlegesen előnytelen értékesítésbe" - értesült az [origo] a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától.

Mik a tervek?
Továbbra is az eladás. A MÁV erről ezt írta: "Folyamatosan figyelemmel kísérjük az ingatlanpiacon történő változásokat, illetve egy ideális piaci körülmények között is előnyös értékesítés elől sem zárkózunk el." Amíg ez bekövetkezik, minimálisra csökkentették az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket, az épületen elsősorban állagmegóvó és hibajavítási munkákat hajtanak végre. A sajtóban öt-hat milliárdos vételár szerepel, a MÁV ezt az [origo]-nak nem erősítette meg.

Mi van bent?
Benyomásunk alapján ennél rosszabb állapotban lévő ingatlanokban is működnek állami szervek. Az épület hatalmas: egy folyosó vagy szint már önmagában is óriási, mindez négy szinttel megszorozva még nagyobb; egy ekkora épületben jó eséllyel egy multi láthat fantáziát. Két belső udvara is van, így felülnézetből - néhány kis nyúlványát leszámítva - egy nyolcast formál az alaprajz. A kapualjak nagyon impozánsak, a páternoszter működőképes. Az irodákban a falakon mindenhol hálózatról működő egyenórák, melyek mindegyike déli 12-t mutat. Az irodák többsége egymásba is nyílik, az Izabella-Andrássy sarkon lévők és az igazgatói szobák díszesebbek és nagyobbak. A belső terek a falak és az ablakok festése után újra használhatók lehetnének. A gépészet (fűtés) is működőképes, a pincében három lőállással ellátott minilőtér.

Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda

Mi ez?
Az Árpád út 114-120. szám alatt található Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda 1974-ben épült, a nyolcvanas években élte aranykorát. Egyedülálló volt abban, hogy óriási hangsúlyt fektettek benne a gyermekek úszásoktatására: naponta 200-300 gyerek járt oda úszni tanulni - egyebek mellett Güttler Károly és Ágh Norbert olimpikonok -, a 3-4 éves gyerekeknek külön medencét tartottak fenn. A bezárás előtti időszakban hajléktalanok is rendszeresen látogatták. A másik extra, hogy a Széchenyi gyógyfürdő vizét használták, amit távvezetékeken vezettek át Újpestre.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra! (Fotó: Pályi Zsófia)

Kié?
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) tulajdona, amely fővárosi fenntartásban működik.

Miért nem működik?
2007. június 1-jén zárt be. "A bezárás oka az egyre kevesebb látogató, és a növekvő veszteség volt, ami a bezárás előtti évben már elérte a 170 millió forintot" - tudta meg az [origo] a BGYH Zrt. műszaki igazgatójától, Kozák Györgytől. Az épület általános felújításra szorult, statikailag is problémák léptek fel, továbbá a Széchenyi fürdőből érkező távvezeték is tönkrement. Azért sem a felújítás mellett döntöttek, mert milliárdos nagyságrendű kiadással járt volna.

Mik a tervek?
El szeretnék adni az épületet és a területet. Mivel az értékesítésre tett lépések mostanáig nem jártak sikerrel, újabb értékesítési-hasznosítási pályázatot fognak kiírni.

Mi van bent?
Romos az egész, a napozóteraszt például benőtte a gaz. A bezárásnak már csak azért sem örülhettek a környékbeliek, mert a lakótelepi lakásokból éppen ráláthattak a napozókra. Az összbenyomás mégis pozitív: színes, helyiségenként változó színű kis mozaikcsempékkel tarkított, retróhangulatú világ. Még Barcsay Jenő-mozaikok is vannak, amelyeket a Műemlékvédelem szeretne megőrizni és kimenteni az épületből.