"Semmi gondom az X-faktorral" - interjú Marcello Giordani tenorsztárral

Örülne, ha Tarantino végre operát rendezne, szerinte a legnagyobb operanemzet az Egyesült Államok és az ázsiai országok, és szándékosan csak egyszer-kétszer lép fel egy évben, hogy ne unjanak rá a nézők. Marcello Giordani, a Metropolitan Opera tenorsztárja szeptember 27-én a Művészetek Palotájában lép fel, ez alkalomból beszélt az [origo]-nak az opera jelenlegi helyzetéről és kedvenc szerzőjéről.

Korábban mesélte, hogy édesapja igazi operarajongó volt. Magyarországon nem gyakori, hogy egy börtönőr vagy benzinkút-tulajdonos operába járjon. Az opera más szerepet tölt be az olasz kultúrában? Demokratikusabb szórakozás, mint máshol?

Olaszország a zene és a kultúra országa, ahol mindenki mindenféle zenét hallgat. Operába menni ugyanakkor valóban elit szórakozásnak számított. De ha valaki nem is engedhette meg magának a drága jegyeket, rádiót, később CD lemezeket hallgathatott.

Ha újra zenei tehetséggel megáldott, fiatal szicíliai lenne, ugyanúgy operaénekes akarna lenni? Vagy most inkább az X-faktor műsorába jelentkezne?

Semmi gondom az X-faktorral, de véleményem szerint veszélyes megnyerni egy hasonló tehetségkutató műsort, mert az emberek kihasználnak, s miután elvégezted a feladatod, jön a következő "sztár" és így tovább. Még mindig jobb a konzervatív utat választani és tanulni, tanulni, tanulni.

A tenor szó hallatán a legtöbb embernek rögtön Pavarotti, Carreras vagy Domingo jut eszébe. Mit gondol, miért tudtak ők kitörni a klasszikus zene zárt világából és jóval szélesebb közönség által kedvelt "popsztárrá" válni? Mi lehetett a titok?

Szerintem fantasztikus ötlet volt Pavarottit, Carrerast és Domingót támogatni, hogy különböző nem klasszikus zenei műfajokkal kísérletezzenek. Ez sokaknak megváltoztatta a hozzáállását a komolyzenéhez is; olyan emberekét, akik előtte soha be nem tették volna a lábukat egy operaházba. A titok mindenesetre a kitűnő marketing és nagyszerű énekesek.

A Turandot Franco Zeffirelli rendezésében, a kucsmás Kalaf szerepében Marcello Giordani látható

Új trend, hogy híres filmrendezők operákat rendeznek, például Franco Zeffirelli és Anthony Minghella. Ez miért szükséges? Mit csinálnak ők másként? Máshogy látják az opera műfaját?

Egyértelműen igen, Zeffirelli nézőpontja például a monumentalitás, nagyszerűség, de emellett mindig tiszteli a zenét, az énekeseket és a klasszikus hagyományt. Minghella, akivel sajnos csak egyszer volt szerencsém együtt dolgozni, egészen másképp képzelte el az operát, mint Zeffirelli. Az ő Pillangókisasszony-a nagyon költői volt. Mivel filmrendezők, hozzá vannak szokva, hogy másként látják a dolgokat, hiszen a kamerák előtt játszani egészen más, mint a színpadon. Anthony Minghella teljesen megváltoztatta a játékomat - jó irányba.

Dolgozott Minghellával. Mi a kedvenc mozifilmje tőle?

Az angol beteg. Legendás film. Hiányzik Anthony (a filmrendező három évvel ezelőtt hunyt el - a szerk.), micsoda tragikus veszteség.

Részlet Az angol beteg-ből

Tudna olyan filmrendezőt mondani, akinek mindenképpen rendeznie kellene egy operát? Például Tarantino?

Tökéletesen el tudom képzelni Tarantinót operarendezőként. Miért ne? Rajongok a filmekért, gyakran járok moziba a családommal.

Hogy tud az opera versenyezni a látványos akciófilmekkel, 3D mozikkal vagy a modern drámákkal? Nem gondolja néha azt, hogy az opera egy halott műfaj, amit csak a társadalmi elit sznobériája tart életben?

Igazából az opera nem tud versenyezni és nincs is erre szükség. Sajnos néhány rendező elvárja az operaénekesektől, hogy úgy játsszanak, mint egy filmszínész, és elfelejtik, hogy az operaénekesek munkája inkább intellektuális, mint fizikai.

Melyik a legnagyobb operanemzet napjainkban, ha az opera helyzetére gondol? És ha a művészeket veszi figyelembe?

Azt mondanám, az Egyesült Államok és Ázsia. Az opera helyzete és a tehetségek tekintetében egyaránt.

Híres a magas céiről. Mikor énekelte ki először ezt a hangot? Milyen élmény volt?

Szerintem az első magas cém rögtön a születésem után hangzott el. Valószínűleg megdöbbentő volt édesanyám számára.

Énekelt már Pekingben és a pápának is. Melyik volt a legkülönlegesebb, legemlékezetesebb munkája?

Egyértelműen az, amikor a pápa előtt énekeltem. Úgy remegtem, mint egy nyárfalevél.

Marcello Giordani XVI. Benedek pápának énekel az egyházfő New Yorkban tartott miséje alkalmából

Van kedvenc operaszerzője?

Igazából nincsen. De ha azt szeretné, hogy válasszak egyet, egyértelműen Puccini lenne az.

A Metropolitan Opera időről-időre megváltoztatja a sztárjait. Mit gondol, ön miért tud ilyen régóta megmaradni ott?

Először is, általában évente egyre, maximum kettőre korlátozom a fellépéseim számát. Nem jó stratégia túl gyakran megmutatni magad. És persze nagyon igyekszem a legjobb előadást nyújtani, ami tőlem telik. Nagyon szeretem a Metropolitan Opera-t. Egy énekes számára egyértelműen egy álom ott énekelni.

Néhány alkalommal már járt Magyarországon. Mi volt a benyomása az országról?

Az ország gyönyörű, nagyon emlékeztet Olaszországra. Tetszik a művészet és a zene kulturális befogadása, megértése. És igen, a közönség egyszerűen fantasztikus.