Tomas Tranströmer svéd költő kapta az irodalmi Nobel-díjat

2011.10.06. 13:03

Tomas Tranströmer svéd költő 2011 irodalmi Nobel-díjasa - jelentette be csütörtökön délután egy órakor Stockholmban Peter Englund, a Nobel-bizottság főtitkára. Tranströmer "tömör és áttetsző képeivel friss utat mutat valóságunkhoz" - méltatta őt a főtitkár a sajtó képviselői előtt. A 80 éves svéd költő Pilinszky János jó barátja volt, és több magyar szerző verseit fordította svédre.

Tomas Tranströmer több éve visszatérő név az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között. A korábban pszichológusként dolgozó, most 80 éves lírikus anyanyelvén 24 kötetet jelentetett meg. Magyarul három kötetet olvashatunk tőle: 1979-ben egy válogatáskötet jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, majd 117 vers címmel a Széphalom Könyvműhely gondozásában 2001-ben, aztán Az emlékek látnak címmel 2002-ben újabb kötetet adott ki a Széphalom.

"Munkássága egy zsebkönyvbe is beleférne" - mondta róla a Nobel-bizottság főtitkára. Szövegei nem a minket körülvevő világot szemlélik, hanem a "halál, a történelem, az emlékek, a természet figyelnek minket bennük". Verseit több mint hatvan nyelvre lefordították, ezzel ő a világ legtöbbet fordított élő lírikusa. A költő agyvérzés következtében 1990-ben megnémult, járni sem tud.

A főtitkár arra a kérdésre, hogy nem találják-e majd ellentmondásosnak külföldön, hogy svéd szerző kapta a Nobel-díjat, azt válaszolta: "lehetséges", de emlékeztetett, rá, hogy utoljára 37 éve kapott irodalmi Nobel-díjat svéd szerző.

Tranströmer 1931. április 15-én született Stockholmban, édesanyja tanárként dolgozott, édesapja újságíró volt. A középiskola után irodalmat, vallástörténetet és pszichológiát tanult a Stockholmi Egyetemen. Tizenhárom éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg, huszonhárom éves korában. A kötet néhány hét alatt elfogyott, ünnepelt költőként fogadta a kritika. Költészete iránt a nemzetközi érdeklődés a hatvanas években élénkült meg, amikor az Egyesült Államokban megjelentek a versei angol nyelvű fordításai. 

Tranströmer pszichológusként dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. 1990-ben agyvérzés érte, azóta nehezen beszél, de továbbra is alkot, leginkább a haiku műfajában. Többször is említették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, sokan a legnagyobb svéd költők egyikének tekintik, és a legjelentősebb európai haikuköltők között tartják számon.

Költészetét a kritikusok Rainer Maria Rilke német, George Eliot brit és Paul Éluard francia költőéhez hasonlítják. Verseiben általános emberi tapasztalatokról beszél, gyakran használ természeti képeket és hasonlatokat. Szabadverseiben a kritikusok a pszichológus látásmódját is felismerni vélik, azt sugallva, hogy a költemények a tudatalattit célozzák meg. Költészetét általában a szimbolizmus és a szürrealizmus ötvözetének tartják, amely túlmutat a nemzeti érdeklődésen.

Tomas Tranströmer Pilinszky János jó barátja volt: Tranströmer egyik magyar fordítója, Mervel Ferenc egy interjúban a svéd költő feleségét idézve mondja: "mintha ikrek lettek volna". Pilinszkytől fordított verseit Tranströmer egyik saját kötetébe is felvette. A magyar költőt Tranströmer akkor ismerte meg, amikor felvette a kapcsolatot a vasfüggöny keleti oldalának szerzőivel. Pilinszkyn kívül fordított több magyar költőt is: Nemes Nagy Ágnest, Weöres Sándort, Szabó Lőrincet, Illyés Gyulát, Tandori Dezsőt.

Fekete hegyek

Egy kanyarban a hegy hűvös árnyékából kiérünk,
a busz egyenest a napot célozza meg, hörögve kaptat felfelé.
Megtömve zsúfolásig. Itt utazik a diktátor újságpapírba göngyölt 
mellszobra is. Egy flaska szájról szájra körbejár.
Nőttön-nő a halál anyajegye. Kinél lassan, kinél gyorsabban.
Mire a csúcsra felérünk, a tenger kékje összeolvad az éggel.

(Lackfi János fordítása)

Tranströmer még több verse olvasható Lackfi fordításában itt.

Haiku

Egy szitakötőpár
összegabalyodott
szárnyuk zaja elszáll.

(Terebess Gábor fordítása)

Még több haiku olvasható itt.


Forrás: AFP/Scanpix/Jessica Gow
Költészetét egyetemesnek tartják


Elnyerte többet között a Bonnier költészeti díjat, a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat, az Oevralids-díjat, a német Petrach-díjat, az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Strugai Költészeti Estek Aranykoszorúját és az International Poetry Forum svéd díját.

2001-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, 2009-ben részt vett a Budapesten rendezett XXIX. Költők Világkongresszusán.

A költő a Nobel-díjat ünnepélyesen december 10-én veheti át Stockholmban, az érmet személyesen a svéd uralkodó, Károly Gusztáv nyújtja át. A díjjal 10 millió korona jár, ami jelenleg 325 és fél millió forintnak felel meg.

"Nem politikai döntés született, hanem irodalmi"

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke az [origo] kérdésére elmondta, hogy a skandináv irodalom feltörését mutatja, hogy svéd szerző nyerte a Nobel-díjat, ráadásul a világ jelenleg legelismertebb svéd költője, ugyanakkor nem gondolja, hogy ennek különösebb piaci következményei lennének, hiszen a költészetnek "nem akkora a közönsége".

Zentai kiemelte, hogy Tranströmer kitüntetésével irodalmi döntés született, nem pedig politikai: véleménye szerint az utóbbi évtizedben a politikai döntések nem tettek jöt a Nobel-díjnak, és hogy az utóbbi tíz évben Kertész Imre és Varga Llosa kitüntetését fogadta csak egyöntetű lelkesedéssel a könyvszakma. Zentai elmondta, hogy több díjazottnál ő maga is úgy érezte, hogy nem feltétlenül érdemelték meg, és hogy "tíz jobb magyar írót találna helyettük", és hogy Mario Vargas Llosa tavalyi díjazásával "billent vissza ismét az egyensúly". Trantrömer díjával Zentai szerint ismét a magas irodalmi szintet díjazott a Nobel.
 
Lackfi János, Tomes Tranströmer néhány versének fordítója szintén nem tartja valószínűnek, hogy a Nobel-díj miatt hirtelen nagyon keresettek lennének a Tranströmer-könyvek, azt azonban az [origo]-nak elmondta, hogy nagyon fontosnak érzi, hogy tizenöt év után ismét költő kapott irodalmi Nobel-díjat (1996-ban Wislawa Szymborska lengyel költőnőt díjazták - a szerk.). Lackfi szerint az irodalom piacosodásának és a prózai forma népszerűségének következménye lett a líra presztízsének csökkenése, ezért a költészet számára nagy jelentősége van ennek a díjnak.
 
Lackfi, mint mondta, francia fordításban találkozott először Tranströmer verseivel. "Meditatív és visszafogott a költészete, nem feltétlenül nehéz, de semmiképpen sem szájbarágós" - jellemezte Tranströmer szövegeit. Hozzátette, hogy képszerű tájlíráját jellegzetesen skandinávnak látja, és elképzelhetőnek tartja, hogy a Nobel-bizottság ezzel a díjjal most a skandináv irodalom előtt is fejet hajtott. Szerinte a bizottság bátorságát mutatja, hogy "ki mert tüntetni egy skandinávot". 

Hogyan döntenek a Nobel-díjról?

Az 1896-ban elhunyt Alfred Nobel, a dinamit feltalálója végrendeletében rendelkezett arról, hogy minden évben a tudomány és irodalom öt kiváló kútfőjét jutalmazzák vagyonából. A díjat a fizikus akarata szerint a Svéd Királyi Akadémia ítéli oda, de a testület munkáját egy négy-öt fős bizottság segíti. A bizottság feladata, hogy tanulmányozva a jelöltek munkásságát, javaslatot tegyen az Akadémiának. A bizottság munkáját segíti a Nobel Intézet, amelyben különböző nyelvterületek specialistái ülnek.

A jelölésre körülbelül 700-800 szervezet és magánszemély jogosult: ebben a körben a svéd, a francia és spanyol akadémia tagjai szerepelnek, valamint a többi ország akadémiáinak humán területtel foglalkozó tagjai, irodalmat és nyelvészetet oktató egyetemi professzorok, az egyes országok írószövetségeinek elnökei és korábbi irodalmi Nobel-díjasok.

A január végéig beérkezett több száz névből minden év áprilisában választja ki a bizottság azt a szóba jöhető 15-20 szerzőt, akiket májusra már csak öt lehetséges jelöltre szűkít. Nyáron készülnek el a jelentések az öt szerzőről, sok olvasás és tájékozódás után. A Svéd Királyi Akadémia tagjai szeptemberben kapják meg a jelentéseket, amelyek alapján az öt közül egy szerzőre szavazni kell. A jelöltnek a szavazatok több mint felét kell megkapnia. A nevet október első napjaiban hirdetik ki.

Az irodalmi Nobel-díj történetének legfiatalabb díjazottja Rudyard Kipling volt, aki 42 évesen kapta meg az elismerést 1907-ben, a legidősebb pedig a 2007-ben díjazott 88 éves Doris Lessing írónő volt. Az irodalmi Nobelt két író utasította eddig vissza, az egyik a Doktor Zsivágó írója, Borisz Paszternak volt, akit a szovjet titkosszolgálat fenyegetett meg és kényszerített arra, hogy mondjon le a díjról 1958-ban; Jean-Paul Sartre 1964-ben utasította vissza a Nobelt arra hivatkozva, hogy bár nagyon megtisztelő számára a díj, ő nem kíván intézménnyé válni. A közhiedelemmel ellentétben Winston Churchill nem a Nobel-békedíjat kapta, hanem irodalmi Nobelt 1953-ban.


KAPCSOLÓDÓ CIKK