Hibrid, fogós dobszóló

Letölthető doblemez a Mars Volta alapítójától, ami azokat is elsodorja, akik nem bírnak elviselni egy félórás dobszólót.

Blake Fleming dobos szólólemezén tényleg csak dobok és ütősök hallhatók; de mint az innen vagy innen letölthető Time's Up ismertetőjében írta, az volt a célja, hogy a 3-4 perces számokban "legyenek hookok [kb. fogós részletek], amiket általában nem vársz az ilyen lemezektől". Azt azért nem állítanám, hogy tényleg annyira megjegyezhető és felismerhető hookok volnának, mint mondjuk egy popdal refrénje, de a számok fő motívumai azért jellegzetesebbek és jobban kiugranak, mint egy-egy sima groove. Ezek köré ráadásul húzós és kellőképpen változatos ritmusokat játszik Fleming. Önjellemzésének másik része is elég találó: "részben B-boy megőrülés, részben tisztelgés a This Heat előtt, afrikai zenéből, afrobeatből és belőlem összeállított hibrid." Ha figyelünk, tényleg mindegyik inspirációt megtalálhatjuk benne, de szépen össze vannak nőve. Szóval van olyan erős sodrása a lemeznek, hogy többször is élvezettel végig lehessen hallgatni, akár annak is, akit egy félórás dobszólóval ki lehet kergetni a világból.

Blake Fleming játszott a Dazzling Killmen nevű elég jó noise rock együttesben, majd a Laddio Bolocko nevű utódzenekarában. Ő volt a Mars Volta alapító dobosa, bár az első demók után távozott, később csak élőben ugrott be; továbbá mindenfelé vendégeskedett, többek között a Mars Volta-gitáros Omar Rodriguez-Lopez szólólemezein. Mindezt a Wikipediáról olvastam ki; nem egészen kizárható, hogy ő maga írta, találta meg például a Mars Voltában töltött idejének jelentőségéről szóló interjúrészletet. Ettől függetlenül a Dazzling Killmen például tényleg jó, ezt állíthatom.