A vízesésből épült ház zenéje - Bajdázó lemezpremier

Bajdázó
Vágólapra másolva!
Magyar népzene, hipnotikusan ringató gitárdallamok, nyugtató hangtájképek: a Bajdázó Amerre fut című új lemeze a Quarton hallgatható meg először.
Vágólapra másolva!

"Beszippant ismeretlen-otthonos világába, átállít a maga nyugodt ritmusára" - írtuk a Bajdázó előző, Lekapcsolom a villanyt a fejemben című lemezéről, amit 2011 legjobb albumai közé is beválasztottunk. Az Amerre fut című folytatás ugyanígy képes bevonni a hallgatót, és még az előzőnél is szorosabban összefonja a zenekar világára eddig is jellemző irányokat, a magyar népzenétől az amerikai pszichedelikus folkon át az ambientig. A lemez itt a Quarton hallgatható meg először, az előző lemezekhez hasonlóan a Bajdázó honlapjáról lehet ingyenesen letölteni.

A Bajdázó felállása most is ugyanaz, mint az előző lemeznél: Mile Zsigmond (ének, gitár, ritmushangszerek), Győrffy Ákos (basszusgitár, effekt, looper, kanna, kahon, ritmushangszerek, vokál), Gugyella Zoltán (basszusgitár, looper). A Határtalan című dalban Dennert Árpád működik közre szaxofonon. A szövegeket Mile Zsigmond, a zenét a Bajdázó írta; a zenei rendező Gugyella Zoltán. A Quarton itt olvasható interjú a zenekarral, az MR2-Petőfi Akusztik című műsorában adott koncertjük felvétele itt hallgatható meg.

A Quartnak a költőként is ismert Győrffy Ákos így jellemezte a lemezt:

"Az álomban egy erdei házban voltam. Odakint ragyogó október, elsárgult levelek ezrei keringtek a fák között, a feltámadó szélrohamokban. A durván ácsolt asztalon dió, alma, néhány fej hagyma és egy üveg vörösbor. A kályhában ropogtak a száraz bükkhasábok. Először furcsának tűnt, hogy a nap besüt a házba a tetőn keresztül, de egy álomban mindez csak rövid ideig tűnik furcsának. Átláttam a falakon és a tetőn, de ami odakint volt, csak elmosódottan látszott, mintha egy vízesés függönye takarná el. Majdnem tiszta képek. Egy vízesésből épült ház.

A szél erős zúgása volt az első, ami átjárt. Bennem kavarta a friss avart. És jött a többi hang, a súrlódások, csusszanások, egymáshoz ütődések. A teremtett világ vég nélküli hangfolyama. A csillagoké és a mogyorós peléké a padláson. Az óceáné és a korhadt farönk alatt rejtőző meztelen csigáé. Aztán a kályhában ropogó tűz ritmusára indult el a zene a pattogások, reccsenések hangközeiből. Ez a zene mindenhonnan szólt, a deszkapadló réseiből szivárgott fel, a kéményfüstben lebegett, az almák illatos húsából párállott elő. Zenélt minden létező a vízesésből épült házban, testem összes sejtjével együtt.

Néhány héttel később elmeséltem az álmomat Mile Zsigmondnak és Gugyella Zoltánnak, a Bajdázó két másik tagjának. Azt mondtam nekik, hogy bár tudom, az álmomban hallott zene rekonstruálhatatlan, mégis csak ezzel érdemes próbálkoznunk, minden más hamisan szólna ezek után. Aztán megcsináltuk a Lekapcsolom a villanyt a fejemben című lemezt. Ott már voltak olyan felfénylő pillanatok, ahol a zene emlékeztetett az álmomban hallottra. Ezen az új, Amerre fut című lemezen, azt hiszem, még több ilyen pillanat hallható."